Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-28

897 . À nemzetgyűlés 28. ülése 19Ú ját és intézkedik, hogy a, kocsi tulajdonjogát megállapítsa. A bűnügyi osztályon elmondtam az adatokat, elmondtam az észrevételeimet és ,a jegyzőkönyv alapján bizonyosnak tartom, hogy a bűnügyi .osztály meg tudta állapítani, hogy a kocsi tényleg a politikai rendőrség száma alatt futott, de bár ez ideig már hat nap telt el, még semmire sem tudtak fényt deríteni, még senkit sem tudtak elfogni. (Zaj a kisgazdapárt oldalán és a pártonkívülieknél.) Ha 'akkor délután intézkedés történik, egészen bizonyos, hogy azokat az embereket, akikről most már aüa~ taim vannak és akik nincsenek Budapest területén, mert gondoskodtak róla, hogy elmenjenek, meg lehetett volna fogni és fényt lehetett volna deríteni erre az üzérkedésre. Ezért, mélyen t. Nemzetgyűlés, én, aki egyáltalában nem kételkedem a belügyminiszter úr becsületességében, mivel azonban a politikai rendőrséggel szemben és^ — kénytelen vagyok az eset után megállapítani — a főkapitány úrral szemben is teljesen bizalmatlan vagyok, arra kell kérjem a t. Nemzetgyűlést, küldjön ki egy bizottságot és ez a bizottság kapjon miniszterelnöki és belügyminiszteri nyilt parancsot, hogy ebben az ügyben eljárhasson. (Ugy van! Ugy van! a kisgazdapárt oldalán.) Ebben az esetben ,a birtokomban lévő adatokat teljes mértékben oda- fogom juttatni, de ellenkező esetben nem látom biztosítékát annaik, hogy az ügyet ki lehetne deríteni. (Némethy Jenő (pk): Elviszik az egész bizottságot!) És még egyet szeretnék megmondani ezzel az esettel kapcsolatban. A Szovjetunió legnagyobb megsértésének tartom azt, hogy itt magyar emberek orosz katonai egyenruhát öltenek magukra (Ugy van! a kisgazdapárt oldatlan.) és ezzel rontják a magyar nép előtt a szükséges magyar-szovjet jó viszonyt, de_ ezzel bemocskolják ,a szovjet demokrácia etikáját is. Értsük meg végre-valahára: nem lehet m^yar és magyar között ellenséges viszony. LeheiűnK ellenfelek egymással szemben, de ilyen briganti módszerrel nem lehet egy nemzetgyűlési képviselőt kitaszítani az életből. ' {Ugy van! Ugy van! a kisgazdapárton és a pártonkívülieknél.) Ezért arra kérem a t. Nemzetgyűlést, utasítsa a magyar kormányt, vegyesei a tárgyalást az orosz katonai parancsnoksággal és állapodja' nak meg abban, hogy magyar állampolgárral szemben csak magyar hatóságok járhatnak ei. Ezt tegyük közhírré, és ha akadna akkor is ilyen nyilaslelkű briganti, aki ,a. Szovjetunió katonai becsületé^ hajlandó a sárba tiporni, a magyar közvélemény tudni fogja, hogy ezeknek semmi közük sincs a Szovjetunió katonáihoz és meg fogja találni a módját, hogy velük szemben méltóképpen eljárjon. Eszembe jutott akkor a támadás reggelén az is, amit Révai József igen t. képviselőtár sam mondott Balogh István miniszterelnökségi államtitkárral folytatott vitájában,

425 hogy a Magyar Kommunista Pártnak tagja lehet a csepeli kisnyilas. és a zalai zsellér kisnyilas. (Egy hang à pártonkívülieknél: Ne menjenek be, egyik politikai pártba sem! — Egy, másik hang a pártonkívülieknél: Már benn vannak!) Nem vitázom ezízel, csak egyet kérek a t. Nemzetgyűléstől és Bévai József képviselőtársamtól is: vigyázzunk arra, hogy a kisnyilas módszerek ne menjenek be egyik politikai pártba sem. (Ugy van! Ugy vanf"— Taps a kisgazdapárton. )• NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ I. évi május hó 7-én, kedden. 898 Elnök: A bejelentést a nemzetgyűlés a mentelmi bizottsághoz teszi át. (Nagy Vince (pk): Halljuk a belügyminisztert! — Egy hang a pártonkívülieknél: Leszavazták! — Nagy Vince (pk): Ilyenre nem váLaszol?!), Piló Sámuel képviselő úr személyes támadás ívisszautasítása címén kért szót. A szót a képviselő úrnak a házszabályok 86. §-a alapján megadtam. Filó képviselő urat illeti a szó. Filó Sámuel (kg): T. Nemzetgyűlés! A telepítési törvényjavaslat legutóbbi tárgyalásán mondott beszédem után Nagy Imre képviselőtársam úgy állította, be a dolgot, mintha én beszédemet a demokrácia ellen tartottam volna meg. Meg vagyok ugyan győződve arról, hogy Nagy Imre képviselő úr félreértette szavaimat, mert én nem a földbirtokreform végrehajtásával foglalkozó szerveket, tehát a földigénylő bizottságokat támadtam, hanem én azt mondottam, amit legyen szabad-idéznem beszédein eredeti szövegéből (olvassa): »Különösen tartok éttől azért, mert a földbirtobreform végrehajtásábía nèm mindig csak az erre hivatott szervek avatkoztak be, hanem beavatkoztak illetéktelen szervek, ©gyének és közülietek is. Nem akarom felsorolni azokat a szempontokat, amelyek az előbb említett illetékteleneket vezették.«

426 Hogy állításomat alátámasszaim, legyen szabad egy okiratot felolvasnom, amelyet az Országos Földbirtokrendező Tanács hivatalosan kapott meg (Halljuk! Halljuk! — Olvassa): »Ózdi járási jogvédő és panasziroda. Határozat, A Center községben a földreform értelmében kiosztott házhelyföldek változatlanul a Birtoklevélben feltüntetett 600 négyszögöl marad. Azt megbolygatni nem lehet. A kiegészítésképpen adott 300 négyszögöl házhelyeie^észítés szintén háborítatlanul az új lulajdoaosé marad. , Az Englender Er aj ceat^pi lakos tulajdonában, illetve használatában lévő, de tulajdonképpen Englender Irén tulajdonát képező 53 k. hold földet pedig azonnali hatállyal a mezőgazdasági cselédek és törpebirtokosok között, minden halogatás és spekulálás nélkül ki kell osztani. Indokolás. ' így kellett határozni, mivel ,a fenti első részben megjelölt 600 négyszögöl házhely földekre. a Birtoklevél már ki van osztva. Valamint azért, mert úgy a 600 négyszögölre, mint a 300 négyszögölre kiegészítésre elég alkalmas felosztható terület van. Az Englender Ernő használatában lévő Englender Irén jogos tulajdonát képező 53 k. hold föld felosztható a földreform értelmében, mivel Englender Irén szlovákiai lakos volt, később elhalálozott és gyermekei, vagyis jogutódai szintén szlovákiai lakosok. Egyébként Englender Ernő saját maga földmű veléflsel sohasem foglalkozott, hanem a földet cselédekkel »dolgoztatta meg. így tehát ezen terület felosztása elébe akadály semmi körülmények között nem kerülhet, mivel a jogutód foglalkozása nem földmíves, hanem doktor és Szlovákiában földterülettelrendelkezik. Ózd, 1946. évi március hó 31-én. Kelemen János s. k. jogv. és panasz i. elnöke, Igó- Dezső s. k. járási F. B. megbízott.« Ugy látszik, hogy az illető Englender űr, a jogvédő és panaszirodáboz a határozat ellen felszólamlással élt, amely erre a következő határozatot hozza (olvassa): »Ózdi járási jogvédő 57