Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-27

â>ï A nemkëtgyÛlés $?. ütése ï$4ê. árra Kovács Imre képviselő úr is rámutatott. A földmívelésügyi minisztériumban gondos­kodni fogunk erről. Megvannak a tervek és megvan a törekvés arra, hogy megfelelő ered­ményt is érjünk el, ahogyan azt a fiatal gaz­dák és általában a nemzet érdeke megkívánja. Szükség van azonban az összkormány megér­tésére, az összkormány segítségére is, hogy a mezőgazdaság minél előbb felvirágozzék ebben az országban. Mélyen t. Nemzetgyűlés! Filó Sámuel kép­viselőtársam hivatkozott arra, hogy egyes ese­tekben és helyenként elkövetett szabálytalan­óságokból kifolyólag szembeállítottuk egymás­sal a parasztságot. En a magam részéről termé­szetesen nem vagyok és nem lehetek híve a szabálytalanságoknak. Az ilyeneket elítélem, de egyes szabálytalanságokat bizonyos okok miatt reparálni már nem lehet. (Nagy Vince (pk): Lehet azt, csak akarni kell! — Révai József (kp): A rendőrséget a parasztok ellen, ezt akarják! — Nagy Vince (pk): Nem a rendőrséggel! Az országos tanács és a pártok tekintély éved!) Éppen Kovács Imre képviselő úr mutatott rá arra, hogy helyenként azok, akiktől jogta­lannak mondott formában paraszti birtokokat vettek el, a legtöbb esetben kiszolgálták a régi rendszert, kiszolgálták a nyilasokat, és ha ez így van, ha ez megállapítható, szerintem ezt jogtalanságnak feltüntetni a paraszti birtok esetében sem lehet. (Justus Pál (szd): Ez fáj ta szabadsiáigpártnak!) 414 Azzal, hogy megcsináltuk a földreformot, a parasztsá­got nemhogy szembeállítottuk egymással, hanem igenis közelebb hoztuk egymáshoz. - Nincsenek azok az érdekellentétek, mint ami­lyenek voltak a múltban és igenis politikai számításból, ravasz módon az érdekellentéteket túlzottan senkinek nem lesz módjában a jövő­ben kihangsúlyozni és ennekfolytán szembe­állítani a parasztokat egymással. (Taps a Ház minden oldalán.) A törvényjavaslat úgy a telepítést, mint a földbirtokreform befejezését illetően azért ké­szült el és azért kellett kimondani rá a sür íí'őss'éget, mert igenis meg akarjuk szüntetni az okait az állapotokat,, amelyek ellen itt annyi kifogást hallunk ma egyes képviselő urak ré­széről. A telepítést illetően magam is tudom, hogy a telenítés munkája nem folyt azzal a szak­szerűséggel, nem folyt azzal a hozzáértéssel és a magasabbrendű szempontok szem előtt tar­tásával, mint amivel folynia kellett volna. En­nek következtében aztán kétségtelenül előfor­dult az, hogy a múltban telepítésre nem alkal­mas és telepítésre nem érdemes embereket te­lepítettek. A jövőben azonbaar új szerv végzi a telepítési eljárást, sőtt már most is végzi, és örömmel közölhetem, — a jelentésekből tud >m — hogy már kielégítő az a telepítési munka, amelyet az új szerv végez, mióta ezzel meg van bízva. Ennek a szerVnek megvannak a telepí­tési tervezetei; ha e telepítési tervek szerint végezzük el a telepítést, akkor az közmegelé­gedésre fog ebben az országban befejezödmi. Mélyen t. Nemzetgyűlés! Ismét hangsúlyo­zom, a telepítésről szóló és a földbirtokreform befejezését célzó törvényjavaslat azoknak a szempontoknak szem előtt tartásával készült el, hogy azok az állapotok, amelyek edtdig fenn­állottak, ne folytatódhassanak, hogy végre va­lahára nyugalmi állapot következhessek be a termelés területén, a parasztság körében, hogy évi májm hé 3-án, pénteketi, &8é senkinek ne kelljen attól félnie, hogy ősszel elvetett vetésterületét majd más aratja ie, vagy pedig fordítva. Nagyon kérem a .t. Nemzetgyűlést, hogy a törvényjavaslatot azokkal a módosítás okkal, amelyekkél a kisgazdapárt jelentkezik, elfo­gadni méltóztassanak. (Lelkes taps a Ház min­den oldalán.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! A tanácskozást_ a napirenden levő törvényjavaslat felett befeje­zettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, mé!­tóztatnak-e a telepítésről és a földreform be­fejezésének előmozdításáról szóló törvény javas­latot a bizottság szövegezésében általánosság­ban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) A nemzetgyűlés a törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Hegyesi János jegyző (felolvassa a tör­vényjavaslat címét és az 1—-8. §-obat t amelye* ket a Ház hozzászólás nélkül elfő ff ad. Felol­vassa a 9. §»t.). Elnök: A 9. §-hoz szólásra jelentkezett Vá­sáry József képviselő úr. A képviselő urat a szó megilleti. Vásáry József (pk): T.Nemzetgyűlés! Ami­kor ehhez a szakaszhoz hozzászólok, előrebo­csátom, kérem a t. Nemzetgyűlést, nehogy en­gemet is reakciós színben lásson és földreform­ellenesnek tartson.'•(Orbán László (kp): Minek védekezik?) Higgyék el ellenben rólam, hogy amit mondok, azt meggyőződésből mondom s a törvényjavaslat^ és annak eredménye iránti igazi szerető szívvel. Nagyon jól tudjuk, akik a politikai életben résztvettünk, hogy 25 esz­tendő óta, különösen a földkérdés mindig a leg­hatásosabb politikai agitációs eszköz volt. Emellett a földmívelő néppel bizony vajmi ke­veset törődtek. Hála a jó Istennek, ez az igaz­ságtalanság, ami volt, megszűnt, de reméljük, hogy ennek a törvénynek elfogadásával, annak végrehajtásával^ megszűnik az az állapot, hogy a földmívelő nép, mint legnagyobb objektum a politikai játék eszköze lehessen ezután is A politikának népi politikának kell lennie s meg kell szűnnie annak az állapotnak, hogy Magyarországon a legkevésbbé becsült foglal­kozási ág a mezőgazdaság, a legkevésbbé meg­becsült nép a földmívelő nép volt. Szeretni szerette azt mindenki akkor, amikor politikai céljait általa elérhette; felhasználták őket min­den alkailommal, de soha a sorsukkal"komolyan nem törődtek és nem törődnek most sem. Meg­mondom, hogy miért. A föld tulajdonképpen az alapja Magyarország^ létének. (Ügy "van! Ügy van! a kisgazdapárt és a vártonkiviili képviselők soraiban) A földből kihozott eredmény a legfontosabb, tehát a földből min­dent ki kell hozni és a földmívelő nép tisztes­séges megélhetéséről gondoskodni kell. Ahhoz, hogy eredményes r mezőgazdálkodást folytat­hassunk, három tényező szükséges. Az első a föld, a második a tudás, a harmadik a tőke. Nézzük csak meg, hogy mit adtunk ezek közül a tényezők; közül a földreform során. (Felkiáltások a kommunistapárt oldalán: Földet!) Tisztán a földet adtuk meg, de a másik két tényezőről nem történt semmiféle gondoskodás- (Úgy van! Ügy van! a kisgada­párt és a pártonkívüli ellenzéki képviselők so­raiban.) Tessék csak figyelembe venni, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom