Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-27

835 • À nemzetgyűlés 27. ülése 1946. i megállapítása szerint a székesfővárosban és az azt környező városokban és. községeikben a szépészeti szempontokat ós a tervszerűséget fokozottabb mértékben kell érvényre jut­tatni, mint az ország más részében» a bizott­ság szükségesnek találta a Közmunkák Ta­nácsának hatásköriét kiterjeszteni. Erre te­kintettel a törvényjavaslat 25. § (3) bekezdése- , ként az alábbi szöveget vette fel: »A Fővárosi Földbirtokrendező Tanács illetékességi terüle­tén csak olyan ingatlan vehető igénybe ház­hely céljára, amelynek igénybevételét előzete­sen a Fővárosi Közmunkák Tanácsa java­solja.« A bizottság azokkal a kÖzs ! ági földigénylő bizottságokkal szemben, amelyek a jelen tör­vény hatálybalépése után az Országos Föld­birtokrendező Tanács határozatának ellensze­gülnek, illetőleg rendelkezéseinek végrehajtás J sát megtagadják, a legszigorúbb eljárást is in­.dokoltnak tartja és nem kívánja a tanács k mérlegelésére bízni, hogy mely eséífekben oszlathatja fel a Földigénylő Bizottságot és mely esetben .zárhatja ki a juttatásból a bi­zottság ellenszegülő tagjait. Ennek megfele­lően a javasliart 30. §-ának hetedik és nyolcadik sorában a »feloszlathatja«, utolsó sorában pe­dig a »kizárhatja« szót »feloszlatja« illetve »kizárja« szóra módosította. Az együttes bizottság javasolja a nemzet- t gyűlésnek, hogy a törvényjavaslatot úgy ál­talánosságban, mini a javasolt módosításokkai a mellékelt szövegezés szerinti készleteiben elfogadni méltóztasék.« Mélyen t. Nemzetgyűlés! Amikor ennek a törvényjavaslatnak elfogadását kéri az együt­tes bizottság, à magam részéről még szeret­ném a nemzetgyűlés figyelmét felhívni arra, hogy milyen mérhetetlenül fontos az, hogy végre ez a földbirtokreform, ez a nagy alko­tása a demokráciának, be legyen fejezve és jól legyen befejezve. Ezt több körülmény is indo­kolja. Elsősorban indokolja az, hogy ai demo­krácia megszilárdítása országunkban el sem képzelhető anélkül, hogy itt a . társadalmi osz­tályok, főképpen az egy társadalmi osztály­hoz tartozó parasztok között a megbékülés meg ne történjék. A társadalmi megbékülés­nek gondoljuk evvei a törvényjavaslattal az útját egyengetni, a régi kisbirtokos paraszt­ság támogatását is hozzáadva az új kisbirto­kosok részére, lu g y gazda-sági iug ímMjeu-Voiive hasznos tagjai tudjanak lenni. a társadalom­nak. De rendkívül fontos ennek a törvényjavas­latnak elfogadása s ezzel a földbirtokreform befejezése gazdasági szempontból is. Nagyon jól tudjuk, mennyire nehéz helyzetben van or­szágunk közellátása a jelen időkben is, főkép­pen mezőgazdasági termelésünk teljesítőké­pességének nemteljessége miatt. A háború rendkívül sok áldozatot követelt az ország min­den társadalmi rétegétől, de legfőképpen sok áldozatot követelt a magyar mezőgazdaságtól. A magyar mezőgazdaság nagyon sokára lesz abban a helyzetben, hogy feladatát úgy tudja teljesíteni, ahogyan békeidőben teljesítette. Bár békeidőben is sok kritika érte a magyar mezőgazdaságot, hogy termelése korszerűtlen és elmaradott. Ma még ettől is el vagyunk ma­radva. Be kell végre fejeznünk a földreformot, hogy vége legyen a bizonytalanságnak és hely­reálljon a termelés biztonsága.^ Ez legelsősor­ban fontos azért, mert mint minden termelés­nek, a mezőgazdasági termelésnek is bizton­évi május hó 3-án, pénteken. 836 ságra és hitelre van szüksége. A bizonytalan helyzetben el sem képzelhető az, hogy a me­zőgazdaság hitelhez jusson, a többtermeíésnek pedig sok minden egyéb föltételtől eltekintve, legelsősorban is a megfelelő tőke képezheti az alapját. A földreform befejezése után a feladatok­nak nem kisebb része lesz még hátra. At kell szerveznünk az egész magyar mezőga>zdai&á-' gunkat a megváltozott viszonyokra tekintette 1 annak tudatában, hogy örökre és visszavonha­tatlanul paraszti ország leltünk. A nagybirtok­rendszer megszűnése után, amikor mezőgazda, sági termelésről beszélünk, csak paraszti ter­melésről beszélhetünk, éppen ezért elő kell ké­szítenünk ennek a jövendő termelésfejlődés­uek minden lehetőségét. Az értékesítő szervek kiépítésével, a termelés megfelelő irányításá­val, a gazdasági szaktudás fejlesztésével újjá­építésünknek egyetlen és biztos alapjává a ma­gyar mezőgazdasági termelést kell tennünk. Nagyon jól tudjuk azt, hogy a magyar mező­gazdaságra nemcsak az a feladat hárul, hogy az ország népét- kenyérrel ellássa, de ennek keli annyi fölösleget is termelnie, hogy a fö­lösleget külföldön értékesítse, iparunkat el tudjuk látni a szükséges nyersanyaggal. Ha or­szágunk mezőgazdasági termelése nem tudja hivatását teljesíteni, egészen őszintén meg­mondhatjuk, minden erőlködés dacára sem fog sikerülni semmi más téren, sem ipari, sem közlekedési téren az újjáépítés. Eppen< ezért szükséges az, hogy végre a földreform befeje­zése után egy erős, öntudatos, egymást meg­értő paraszti termelőréteg alakuljon ki, amely hivatását az egész ország javára be tudja töl­teni. •• Kéremiái nemzetgyűlést, hogy ezeknek figye­lembevételével a benyújtott törvényjavas­latot általánosságban fogadja el* (Taps a Ház minden oldalán.) Elnök: Szólásra következik a kijelölt szó­nokok közül Filó Sámuel képviselő úr. A kép­viselő urat illeti a szó. Filó Sámuel (kg): T. Nemzetgyűlés! Bár a törvényjavaslat jelentős része az én indít­ványomra született, mégis meg kell állapíta­nom, hogy az nem fedi teljes valóságában az én álláspontomat. A pártfegyelem engem is köt és teljes mértékben tiszteletben tartom a pártközi megállapodást, ezért a törvényjavas­latot úgy a magam, mint pártom nevében ál­talánosságban elfogadom.. Természetesen ez nem zárja ki azt, és nem tilthatja el azt a jo­gomat, hogy erről bírálatomat el ne mondjam és rá né mutassak a javaslatnak egyes hibáira és fogyatékosságaira, mert ha ezt nem tenném, akikor nem volnék méltó erre a helyre és leg ­kevésbbé arra, hogy ennek a nagyhorderejű kérdésnek végre hajításainál a legfelsőbb fó­rumban helyet fogíaljak. 405 T. Nemzetgyűlés! Távol áll -tőlejm az a szándék, hogy bírálatommal bárkit is támad­jak és legkevésbbé sincs az a szándékom, hogy ezzel a pártközi békét, tehát a koalíciós együttműködés lehetőségét veszélyeztessem. Nem. Én békés természetű ember vagyok, de az igazságot meg kell mondanom. És amikor az" igazságot meg kell mondanom, a magam állás­pontját nem szoktam véka alá rejteni. Azt mindenkor megmondom anélkül, hogy bártkinek az önérzetét megsértsem és éppen ezért a jelen törvényjavaslatnál is csak az a szempont ve­zet, hogy elsősorban a demokráciába vetett hitem . szerint minden erőmmel, szerény tudn-

Next

/
Oldalképek
Tartalom