Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-26
767 Â nemzetgyűlés 26. ülése 1946. . az egész ország felszabadult a német inegszál- . láa és a nyilas terror alól. Ez alatt az egy év alatt elég alkalmunk nyílott beletekinteni a háború után kialakuló Európa politikájába s túl a tapasztalatokon és a tanulságokon, az adottságok figyelembevételével gyakorlatilag is alkalmunk volt külpolitikánk irányelveit megállapítani. Ez röviden úgy fejezhető ki, hogy keresni az őszinte és hálás baráti kapcsolatukat a nemzeti szocializmust legyőző nagyhatalmakkal, legelsősorban a hazánkat felsza.badjító Szovjetunióval, (Lelkes tapp}) miajd őszinte 'demokratikus berendezkedésünkről és békés baráti szándékainkról biztosítani a szomszéd népeket s az egész emberis éget meggyőzni arról,.hogy kultúránkkal, szorgalmunkkal és békeszeretetűhkkel hasznos tagjai akarunk és tudunk lenni a nemzetek közösségének; meggyőzni szomszédainkat és a nagyhatalmakat arról, hogy az f új népi emberekkel kormányzott magyar köztársaság életfeltételeinek biztosítása hasznos szolgálata az emberiség ügyének és a délkeleturópai keserűségnélküli béke megteremtésének. (Ügy van! Ügy van!) Ezek voltak azok a szempontok, amelyek arra indítottak, hogy lehetőséget kérjek a hozzánk legközelebb álló, a bennünket felszabadító nagyhatalom, a Szovjetunió kormányával való személyes találkozásra és a magyar külpolitika céljainak! megismertetésére. Meg kell mondanom, hogy őszinte öröm és büszkeség hatott át, midőn kérésem megértésre talált és a moszkvai látogatás lehetővé vált. Felszabadulásom napjáig ellenzéki ember voltam, aki el tudtam képzelni a háború kártevéseit minden politikai és gazdasági következményeivel. Lehet, hogy akadnak emberek, akák természetesnek tartják a gyors megbocsátást, bűneink elfelejtését, én azonban megmondhatom, hogy még ott, ahol sok ideje van az embernek legvérmesebb reményeit is képzeletében felrajzolni: a börtönben sem mertem volna elképzelni, hogy felszabadulásunk után egy évvel éppen annál a nagyhatalomnál tehet a magyar kormány baráti látogatást, amelyet mi támadtunk meg, amelynek legtöbbet ártottunk. (Nagy taps a Ház minden oldalén.) Ha mi csak udvariaskodni és tisztán barátkozni mentünk volna Moszkvába, ez is érthető lenne a háború elvesztésével számoló magyar ember előtt, de ma már az egész közvéleményben ismeretes, hogy kéréseink is voltak, így még több jóindulat és még több megértő barátság kellett tehát, hogy a legyőzött ország iránt a Szovjetunió kormánya elnéző legyen. Megszállt ország vagyunk, még békét sem kötöttek velünk. Bármennyire tudatában. is vagyunk függetlenségünknek és önállóságunknak, tudnunk kell azt is, hogy szuverenitásunknak nem vagyunk teljesen birtokában, éppen a fegyverszüneti egyezmény határozmányai miatt. A megszállt országoknak általában nagy tekintélye nem szokott lenni. Szimpátia kifejlődhetik egy-egy megszállt ország iránt is, de tekintélye ritkán van. Ennek a tudata nyomott bennünket. Megmondhatom, hogy ezalól az érzés alól én Moszkvában szabadultam fel* (Éljenzés a kisgazdapárton-) A Szovjetunió kormányának irántunk tanúsított megbecsülése egyosapásra biztosította a magyar kormány és a magyar demokrácia tekintélyét a Moszkvában székelő egész diplomáciai testület előtt. (Nagy taps a Ház minden oldalán.) Moszkvában éreznünk kellett hogy a magyar demokrácia az egész világon I i május hó 2~án, esütör tökön. 768 elismert tényező, amelynek létjogosultságához ma már semmi kétség nem fér. Ha lehetett még kétségünk aziránt, hogy elsőrendű népnek, a magunk lábán járó nemzetnek tekintenek bennünket — és ez a kétslég nem volt egészen alaptalan — ez Moszkvában megszűnt, nierti nemcsak! arranjézve hallottunk legmagasabb kinyilatkoztatást, hogy hazánkat önálló és független államnak tekintik» (Hosszantartó nagy taps a Ház minden oldalán.) hanem a többi kis nép egyenlő értékére és önállóságának biztosítására nézve is olyan kijelentjés hangzott el, amely éppen a mi esetünkből is jólismert múltbeli vazallusi szerepet nyilván nem engedi újból megteremteni. (Éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) Ha valakinek voltak kétségei a Szovjetuniónak Magyarország önállósága és függetlensége iránt táplált véleményéről, ha valakinek voltak olyan rögeszméi, hogy a Szovjetunió Magyarországból' tagállamot akar csinálni, ez a rögeszme a moszkvai látogatással végleg elmúlt! (Élénk és hosszantartó nagy taps a Ház minden oldalán.) Mielőtt továbbmennék a moszkvai út értékelésében, hadd mondjam meg, hogy magábanvéve ezeket a tényeket is felbecsülhetetlen eredményeknek tekintem, amelyeknek birtokában nyugodtabban nézhetünk a jövő felé. Ügy éreztem Moszkvában, t. Nemzetgyűlés, hogy olyan országot képviselek társaimmal együtt, amelynek nemzetközi politikai helyzete máris megváltozott, csak eljárási munka vau még hátra ahhoz, hogy ez az új állapot még tökéletesebb formában szankcionáltassék. De hadd térjek rá, t. Nemzetgyűlés, a mi életünkben sokat jelentő kézzelfogható eredmények ismertetésére is. (Halláuk! Halljuk! a kisgazdapárt oldalán •) Ismeretes, hogy a fegyverszüneti egyezmény arra kötelezett bennünket, hogy a hadseregünk által okozott károkért jóvátételt fizessünk azoknak az országoknak, amelyeknek károkat okoztunk, A jóvátétel teljesítésének súlypontja a Szovjetunió irányában kell, hogy történjék. A jóvátétel teljesítése nem könnyű feladat a mai magyar gazldasági helyzetben. Felvetettük Moszkvában a jóvátétel teljesítése enyhítésének kérdését is és a Szovjetunió kormánya hozzájárult ahhoz, hogy éppenúgy, mint Finnországnak és Romániának, Magyarországnak is megadják azt az engedményt, hogy a jóvátétel teljesítését hat esztendőről nyolc esztendőref nyújtsa el. (Taps.) Finnország is, Románia is előbb lépett ki & ó y háborúból, mint Magyarország és mind a két ország túlteljesítette a jóvátétel fizetése tekintetében az első esztendőben a számára előirt tételeket. Ennélfogva nagy elnézés kellett ahhoz, hogy ugyanazt a kedvezményt megkapjuk mi is, akik legutoljára hagytuk el a németeket és akik az első esztendőben alig tudtuk teljesíteni a reánk rótt jóvátételi terheknek néhány százalékát. A második rendikívül nagyjelentőségű kérdés a magyar gyáripart érdekli elsősorban, de nagy mértékben kihat a magyar fogyasztóközönségre is. Ismeretes, hogy az elmúlt esztendőben kereskedelmi szerződést kötöttünk a Szovjetunióval, amely szerződés keretében nagymennyiségű gyapot érkezett Magyarországra. Ezért a gyapotért mi nem pénzzel, nem egyéb áruval, hanem a feldolgozott gyapot bizonyos részének kész anyagként való visszaszolgáltatásával fizetünk. A magyar
