Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-24

739 'A nemzetgyűlés 24. ülése 194\ Ami a d)

f pontot illeti, amely így szól (olvassa): »Az állampolgári szabadság vagy jogegyenlőség érvényesülése ellen, vagy nemzetiségi, faji vagy felekezeti gyűlölködésre izgat«» ebből a szövegből én a »faji« szónak törlését javasolnám. A magyar törvényhozás nem operált ezzel a szóval, hogy »faji«. Ez tisztán a fasiszta ideológiának esökevénye és kívánaltos volna, hogy nyelvünkből ez a szóhasználat teljesen kikerüljön. Elnök: Tekintettel arra, hogy a házszabályok szerint csak az általános vita befejezése előtt benyújtott módosítások kerülhietnek szavazás alá, a képviselő úr módosíító javaslatát nines módomban szavazásra feltenni. Az előadó urat illeti a szó. Orbán László (kp) előadó: T. Nemzetgyűlés! Kérem a t. Nemzetgyűlést méltóztassék az előterjesztett módosító indítvány okát eiltvetni s a szakaszt & bizottság szövegezésében elfogadni Ami Slachta képviselő társnőnknek azt az indítványát illeti, hogy egy új e) pont illesztessék ibe a 2. §-ba> ennek ellene vagyok azért, mert a büntetőtör vénykönyvnek és a jelen javaslatnak is összes pontjai meglévő veszélyekkel szemben védik: a köztársaságot és a demokratikus államrendet. Olyan veszély azonban, amelyre Slachta kép viselőitársnőnk hivatkozik, amely indokolná egy ilyen külön e) pontnak a felvételiét, nincsen. Könyves Kálmánt idézem: De strigis, quae non sunt... — ne beszéljünk tehát boszorkányokról, akik nem léteznek. (Derültség és felkiáltások a kommunistapárton: Dehogy nem léteznek! Egy most is beszélt!) Senki sem kívánja a magyar demokráciában a polgárokat valHáserköÜicsi ismereteik megszerzésében akadályozni, vagy őket vallásuk gyakorlatában korlátozni. Mivel ilyen törekvés nem tapasztalható, ilyen veszély nincsen, teljesen felesleges és indokolatlan volna ögy ilyen külön pontnak a törvénybe való felvételié. Ami Slachta képviselőtársunknak a 2. § d) pontjához javasolt módosítását illeti, kérem önnek is az elvetésért azért, mert nem lehet előre törvényben megállapítani, milyen cselekmények alkalmasak izgatásra és milyenek nem. Errevonatkozólag különben is van egy jól kialakult bírói gyakorlat, amely maga igen kitűnő, a hiba csak az volt, hogy ennek a bírói gyakorilatnak az alapján a dolgozó tömegeket és a népet sujitották. Ez a bírói gyakorlat azonban igen kitűnő és kiválóan alkalmas lesz a magyar demokrácia kezében arra, hogy a népellenes elemeket megfelelően sújtani és büntetni tudja vele. Kérem a javaslatot a bizottság formulázá- , sában elfogadni. Elnök: Felteszem a kérdést: méltóztatik-e a 2. §-t a bizottság szövegezéséiben elfogadni? (Igen!) Elfogadottnak jelentem ki. Következik a 3. §. Kérem a jegyző urait, szíveskedjék ezt felolvasni. Vörös Vince jegyző (felolvassa a 3. §4, amelyet a nemzetgyűlés hozzászólás nélkül elfogad. — Felolvassa a 4. §•&,). Elnök: Kíván valaki hozzászólni 1 Vörös Vince jegyző: Slachta Margit! Slachta Margit (pk): T. Nemzetgyűlés! Ennél a pontnál eredetileg azí kívántam indítványozni, szövegeztessék bele az a két szó, hogy: »hitelt érdemlő«, hogy tudniillik csak hitelt érdemlő . emberek jelenthessenek fel valakit azért, mert izgattak az áillamrend, a demokrácia, stb. ellen. Bálint képviselőtársunk felszóévi március hó 12-én, keddevt. 740 lalása azonban meggyőzött arról, hogy ha ez benne lenne a szövegben, akkor a szabadság levegőjie helyett valóiban fojtó légkörbe kerülnénk, ahol mindenkinek feljelentőktől, denunciál'óktól és spionoJstól kellene tartania. Ennélfogva a 4. §-hoz beterjesztett módosításomat visszavonom és e helyett azt indítványozom, hogy a 4. § maradjon ki a törvényből. Elnök: Kíván valaki hozzászólni? (Nem!) Az előadó urat illeti a szó. Orbán László (kp) előadó: T. Nemzetgyűlés! Ami a »hitelt érdemlő« kitételt illeti, az. hogy hitelt érdemlő-e valaki vagy sem, adott esetben úgyis bírói kognició tárgyát képezi, a bíróság dönti el arról a feljelentésről vagy tanúvallomásról, hogy hitelt érdemlőnek tekinti-e vagy nem. Az egész szakasz megtartását viszont feltétlenül helyesnek tartom, azért, ment éppen a demokrácia ellen irányuló és most elég gyakran alkalmazott egyik legveszedelmesebb propagandafajtta ellen próbál védelmet nyújtani éspedig a suttogó propaganda ellen, amelyet köztudomásúlag nem hatalmas tömegek előtt, hanem szájról-szájra továbbadva, egy vagy két személy jelenlétében szoktak alkalmazni. Bizonyos fokig • védtelenné válnék a demokrácia a fasiszta és reakciós suttogó propagandával szemben, ha ezt a szakaszt kihagynánk, ezért annak fenntartásált kérem. Elnök: Méltóztatnak a 4. H a bizottság szövegezésében elfogadni? (Igen!) Ha igen, elfogadottnak jelentem ki. Következik az 5. §. Vörös Vince jegyző (felolvassa az 5—6. §-okat, amelyeket a nemzetgyűlés hozzászólás nélkül elfogad. — Felolvassa a 7. J-t.) Elnök: Kíván valaki hozzászólni? Vörös Vince jegyző: Slachta Margit! Slachta Margit (pk): T. Nemzetgyűlés! A 7. § (2) bekezdéséhez a következőket vagyok bátor előadni. Változtassuk meg ezt a bekez défit a következőképpen. (Olvassa): »Aki a köztársasági elnök ellen tisztségének tartama alatt tisztségének gyakorlására vonatkozóan vádat emel, az ellen rágalmazás vagy becsületsértés címén hivatalból indítandó bűnvádi eljárás. A valóság bizonyításának minden esetben helye van, különösen akkor, ha az emelt vád alapján az 1946:1. te. 16. §-ának (2) bekezdése szerint az államfő különben is felelősségre vonható, vagy ha a vád tisztázatlansága közbotrányt okoz«. Ezt a következőkkel indokolom. A köztársaság védelméről szóló törvényjavaslat, ha az eredeti szöveg megmarad, ellentmondásban van az 1946:1. te. fentebb idézett szakaszával. A köztársasági elnöknek ugyanis mindenkorra sérthetetlenséget biztosít éa kibúvót ad a felelősségrevonás alól. A köztársasági elnöknek példát kell adnia arra, hogy tetteiért vállába bármikor a felelősséget Elnök: Az előadó urat illeti a szó. Orbán László (kp) előadó: T. Nemzetgyűlés! TTgy hiszem, nem a törvényjavaslat szövegezése van ellentmondásban, hanem Slachta képviselőtársnőnk szavai vannak ellentmondásban önmagukkal. Az indokolásában tudniillik azt állítja, hogy a jelen törvényjavaslat mindenkor sérthetetlenséget biztosít a köztársasági elnöknek, de saját maga is utal arra, hogy az 1946:1. te 16. §-ának (2) bekezdése lehetőséget nyújt az államfő külön felelősségrevonására. A lényeg tehát az, hogy az államfőt felelősségre lehet vonni a törvény által szabályozott speciális módon, így tehát a sérthetetlenségnek ez az allegátuma, amellyel be-