Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-24

738 J nrnmetgyétêë 24. Mèe ïm, részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) A nemzetgyűlés a törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. m Következik a részletes tárgya)lás. Kérem a jegyző urat, hogy a törvényjavaslat címét felolvasni szíveskedjék. Vörös Vince jegyző (felolvassa a törvény* javaslat címéti amelyet a nemzetgyűlés hozzászólás nélkül elfogad. — Felolvassa az 1. §-L — Slachta Margit (pk) szólásra je cent nézik}. Elnök: Slachta Margit képviselőtársunk jelentkezett szólásra. A szó őt illeti meg. (Buehiuger Manó (szd): Ebből baj lesz! — Derültség.) Slachta Margit (pk): T. Nemzetgyűlés! Az előadó úrtól hallottuk, hogy ennek a törvényjavaslatnak célja, hogy .szigorú legyen, /-ami a javaslat szövegéből kétségkívül meg is állapítható. A" parasztpárt igen t- képviselője is helyeslőleg állapította meg ezt. A magam részéről csak annak a véleményemnek adok kifejezést, hogy a nagy egyhangúság mellett, amellyel a köztársasági törvény hozatott, továbbá tekintetbe véve azt, Ingy az újságokban egyáltalán nem jelent meg 3 törvényjavaslattal ellenkező cikk, ellentmondást és ellentéteket látok ebben a szigorúságba í, mert hiszen mindnyájan, akik már dolgoztunk törvényjavaslatok szövegezésében, vagy szociáli? téren, tudjuk, hogy törvény mindig csak akSor jön létre, ha valamilyen szükség indokolja. így tehát nem világos, hogy miért kell ilyen sok halálbüntetést és életfogytiglan tartó fegyházat ki átásba helyezni azoknak, akik az előző törvény hozatalakor — az akkor elhangzott állítások szerint — nincsenek. De ettől a megjegyzéstől eltekintve indít-' ványozom, hogy ha már ilyen szigorú törvényt alkotunk, legalább maradjunk meg a törvényjavaslat első fogalmazása mellett az 1. %-ï illetőleg, vagyis legalább az maradjon benne a szövegben, hogy »jogellenes módon« nem szabad a jelenlegi alkotmány megváltoztatására törekedni. Ezt az indítványomat a következőkkel indokolom. Csak a jogellenes módon való ,megváltoztatás eshetik a bűntett fogalma alá. Ha magát a megváltoztatást minősítjük önmagában való jogellenességnek — mint ahogyan az előadói indokolás mondja — akkor az 1946:J tc-re rányomtuk minden egvéb körülménytől eltekintve is a jogtalanság bélyeget, mert ez a törvénycikk az addig érvényes államformát változtatta meg. (Ries István igazságügymiuiszter: Nana!) A másik indok az, hogy ha alkotmányos módon sem lehet a jelenleg érvényben levő alkotmányhoz nyúlni, akkor a törvényhozó testület a saját szuverenitása ellen hozott törvényt, önmagát kötötte meg. Kérem tehát, hogy az 1. § 1. pontjába tegyük be azt az eredeti szövegezésben volt megszorítást, hosry »jogellenes módon«. Elnök: Kíván még valaki az 1. §-hoz hozzászólni? '(Bálint, Sándor (dn) szólásra jelentkezik.) Bálint Sándor képviselő urat illeti a szo. Bálint Sándor (dn): Tisztelettel indítványozom, hogy a címben is és az 1. §-ban is szereplő »államrend« szó^ helyettesítsük azzal a szóval, hogy »alkotmány«. Elnök: A képviselő úr indítványa nem házszabályszeru, így nem bocsátható szavaaáara. ,

!

J í'J '•'. íO-l évi márciushó iZ-èn, kedden. tS4 Az előadó úr kíván szólni. Orbán László (kp) előadó: T. Nemzetgyűlés! Slachta képviselő társnőnk felszólalása mindnyájunkban csak megerősítheti azt a meggy őzőaést, hogy helyes volt a jogellenességre és a közvetlenségre vonatkozó utalást és kritériumot kivenni a törvényjavaslatból. Tudniillik lényegében véve itt is kiderült — magyarán mondva, kibujt a szög a zsákból — hogy a jogellenesség és közvetlenség kritériumának ilyen módon való benntartását egyesek olyképpen értelmezhetik, hogy az a legitimista, monarchista mozgalom számára szervezkedési, propaganda- és agitatív szabadságot biztos itt son. A lényeg- itt az, t. Nemzetgyűlés, hogy a törvényjavasM becsukja a kaput a köztársaság megdöntésére irányuló mindenféle szervezkedés, cselekmény vagy mozgalom előtt, és semmiféle ilyen mozgalomnak a jogosságát el nem ismeri, tehát legitimista, monarchista mozgalmat e törvény alapján jogosan csinálni, a köztársaság megdöntésére jogosan törekedni, arra szervezkedni, mozgalmat előkészíteni nem lehet. Tisztelettel kérem, méltóztassék az 1. §-t az általam előterjesztett szövegezésben elfogadni. E'nök: Méltóztatnak az 1. %-i elfogadni? (Igen!) Elfogadottnak jelentem ki. Következik a 2. §. Kérem a jegyző urat,szíveskedjék azt felolvasni. Vörös Vince jegyző (felolvassa a 2. §-t). ; ' Elnök: Kivan valaki hozzászólni? (Slachta Margit (pk) szólásra jelentkezik.) Slachta Margit képviselő úrnőt illeti a szó. Slachta Margit (pk): T. Nemzetgyűlés! (Egy hang a szociáldemokratapárt oldalán: A múltkor a köztársaság ellen beszélt, most íö

7

y! ton védeni akarja! — Juhász István (szd): Egy órát beszélt ellene! — Zaj a szociáldemokrata- és a kommunistspart oldalán.) Én alkotmánytisztelő vagyok s miután ez alkotmány lett. tehát ezen az alapon szólok a javaslathoz. (Juhász István (szd): A botot is az alkotmány ala pián kívánta? — Zaj.) Múltkori felszólalásomkor a szemben lévő t. párttól szintén a botot hallottam emlegetni. Akkor azt^ mondottam, hogy sokkal komolyabb" és méltóságteljesebb tárgy az, am'ről beszéltünk, semhogy én a botra válaszob'ak, mint ahogvau eddig az öszszes errevonatkozó ujságközleményekre és egyebekre seam reagáltam. (Sz hó Piroska, (kp): Mert nem tud reá válaszolni!) Nem tettem, mert az idő drága s a drág.x időt, amely az alkotásokhoz szükséges, sajnálom szócsatákra fecsérelni. (Zaj.) Miután az igen t képviselő úr újra előhozza a botot, — habár itt a kisgazdapárt részéről kértek, hogy gyorsan fejezzük be a tárgyalást és ne terjeszkedjünk ki mellékdolgokra, — ezúttal kitérek erre, bár nem volt szándékom. Remélem, hogy mindenki az igazságosság alapján akar állani és nem akar valótlanságokat mondani, ennélfogva vagyok bátor felvilágosítani azokat, akik állandóan, mint vádat vágják a fejemhez a botot, hogy a dolog hogyan történt. (Szabó Piroska (kp) —gúnyosan: Az egyenlőség nevében!) Az 1920. évi 63. ülés alkalmával a kormány ugyanazon cé'lal, amely céllal most a radikális pártok a drágaság letörése érdekében halálbüntetést kívánnak és követelnek az árdrágítókra, (Felkiáltások a szociáldemokrata- és l « kommunistapárt oldalán: De ki ellen? A dol-