Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-3

63 A nemzetgyűlés 3. ülése 19Í5. évi akarunk; a világ békességétől függ a mi életünk is. Békét kérünk a nagyvilágtól és békét akarunk itt, bent magunk között. Ez a legelső lépés. Ha nem tudunk békességet teremteni magunk között, elpusztulunk. Csak úgy érhetjük el ezt a bekét, ha minél előbb megváló sítjuk. Legyen ez a parliament, ez a kormány a magyarság felkelő napja, amelytől nem jön más, csak világosság, melegség és élet, csak az, ami jó, ami nem csal meg senkit és amelyben nem csalódik senki. Kezdlődjék valóban új, demokratikus élet, több béke, több jóság, teljesebb emberség. (Ügy van! Ügy van! — Helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) Pártom nevében teljes bizalommal köszöntöm a. kormány elnökét, a miniszterelnök urat (Éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) és a kormány minden egyes tagját. (Taps a Ház minden oldalán-) A magam hite szerint Isten áldását kérem nemzetmentő munkájukra. Őszintén kívánom, hogy amit most még programúiként közösen követünk, annak mint beteljesült valóságnak egykor együtt örvendhessünk. Gratulálok a kormánynak! (Élénk éljenzés és taps a Ház minden oldalán. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik"? Vörös Vince (kg) jegyző: Szeder Ferenc. m Elnök: Szeder Ferenc képviselő urat illeti a szó. (Élénk éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) Szeder Ferenc (szd): T. Nemzetgyűlés! (Haljuk! Halljuk!) Feladatunk most meglehetősen nehéz, amikor Tildy Zoltán után kell beszélnünk, aki tegnap részletes kormányprogramínot adott és kifejtette, mik azok a tennivalók, amelyeket a kormány a nemzetgyűlés támogatásával el akar végezni. Nehéz a feladatunk azért, mert más a szerepünk mint más alkalommal, amikor a képviselőházban beszéltünk. Akkor az ellenzéki ,padökbata ültünk,

39 támadtuk a kormányt, az uralkodó osztályt, a hatalmon levőket, kíméletlenül és kegyetlenül. De nem. volt a mi sorsunk sem más. Ők is támadtak bennünket és könnyebb volt a helyzet, mivel ők voltak a hatalom birtokában. (Egy hang a kisgazdapártról: Nehéz kormánypártnak lenni!) Most azonban hatalomra kerültünk, birtokában vagyunk az államhatálomnak és ezért ma már más a szerepünk, mert alkotásokkal kell megmutatnunk, mit akarunk, mit tudunk azokból a vágyakból, óhajokból, amelyeket itt dédelgettünk, ezekben a súlyos, tragikus idlőkben gyakorlatilag megvalósítani, Széleskörű és mindenre kiter jed'ő volt az a Programm, amelyet Tildy Zoltán miniszterelnök úr a tegnapi napon felvázolt. Felöleli ez a programm az ország minden gondját és baját és majdnem 'kivétel nélkül magában foglalta azokat a tennivalókat, amelyeket — úgy érezzük — parancsofló szükség ír elő. Nagyon jól tudjuk, hogy nem könnyű a kormány helyzete, amely ezekben a tragikusan komoly időikben vállalkozott az ország újjáépítésének nagy munkájára, de erőt adhat a kormánynak az a tudat, hogy maga mögött tudja az ország egész dolgozó népét, azt a népet, amely az utóbbi évtizedekben rendkívül sokát szenvedett, de különösen ez alatt a reá nézve értelmetlen háború alatt, amelyet sem teste, sem lelke nem kívánt, (Ügy van! Ügy van! a Ház

r minden, oldalán.) die amelybe akarata ellenére belesodorta az uralkodó osztály. (Ügy van! Ügy van! — Taps a Ház minden oldalán.) Bár december hó 1-én, szombaton. öi vesztese lettünk ennek a háborúnak, végső eredménye mégis kárpótol bennünket. A magyar nép nem akarta ezt a háborút, nem lett tehát ilyen értelemben a vesztese, de az elszenvedett veszteségekért mégis kárpótol bennünket az, hogy szabadságunk birtokába jutottunk és így lehetővé vált számunkra ennek az országnak demokratikus átalakítása, amiért küzdöttünk, harcoltunk, de amihez a magunk erejéből alig tudtunk közelebb jutni. És most, amikor az első szabadon választott parlament amely az általános, egyenlő és titkos választójog alapján jött létre, összeült, boldogító érzés valamennyiünk számára, hogy a kormányprogrammban vágyaink beteljesülését látjuk. Tudjuk, hogy nagy nehézségekkel kell megküzdenünk, de szenvedéseinkért kárpótol bennünket az a tudat, hogy végre megvalSsíí.hatjuk a szabad és demokratikus Magyarországot, amely vágyunk és álmunk volt, amelyért egy életen át küzdöttünk és harcoltunk ós amelynek alapja a legteljesebb szabadság, politikai és gazdasági berendezkedésében pedig vitathatatlanul demokratikus. Valamennyiünk országa, a dolgozók Magyarországa lesz ez az ország. Ez a gondolat jut kifejezésre a kormányprogrammban és ha mégis felszólalunk, ezt azért tesszük, hogy határozotton állást foglaljunk és hitet tegyünk a mellett a kormányprogramul mellett, amelyet a miniszterelnök úr tegnapi beszédében ismertetett. Egy évvel ezelőtt még kínzó érzések gyötörtek bennünket; bennünket, akik úgy éltünk ebben az országban, mint üldözött vadak. Üldöztetésünk közepette sokszor feltettük magunkban a kérdést: vájjon Magyarország megmarad-e független és önálló államnak a háborúnak ebben a szörnyű viharában? Nem osztják-e szét a győztes hatalmak ezt a szerencsétlen országot és nem jutunk-e a régi Lengyelország sorsára? Nem teljesedik-e be a hitvány uralkodó-osztály jóvoltából ennek az országnak jóvátehetetlen tragédiája? Megmondom: kimondj hatatlan öröm volt számomra, amikor a rádió útján

40 értesültem arról, hogy a szovjet kormány nagylelkű segítségével megszületett. Debrecenben az ideiglenes nemzeti kormány és létrejött az ideiglenes nemzetgyűlés. E híradás után úgy éreztük, hogy ez a nemzet szinte a halottaiból támadt fel, amikor megkezdi^ alkotmányos életét élni és megkezdi újjáépíteni a széthullott állami életet. Ha a debreceni kormány nem tett volna egyebet, mint azt, hogy a széthullott állami élet romjain biztosította ennek az országnak független állami létét, ezzel is örök hálára kötelezte volna maga iránt az egész nemzetet. (Úgy van! Ügy van!) De ez a kormány többet tett: túl azon, hogy megteremtette az új demokratikus állami élet kialakulásának lehetőségét, (Ügy v,an! Ügy van!) megvalósította a földbirtokreformot, megalkotta a legszélesebbkörű választójogi törvényt és f ezzel utat nyitott az ideiglenesség megszüntetésével állami életünk megszilárdításához. Ez a nemzetgyűlés folytatása a debreceni nemzetgyűlésnek. Alkotmányos életünkben sein ilyen törés nem történt. Hitvány uralkodóosztályunk, amely elárulta az országot és a magyar népet, joggal elpusztult. A dolgozó magyar nép évezredes szenvedés után jogaihoz és szabadságához jutott és így lehetővé vált számára olyan demokratikus népi Magyarország megszervezése, amelyért mi, szociáldemokraták hosszú évtizedes harcot folytattunk és amelyért sokszor súlyos és tragikus árat fizettünk, mert