Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-24

709 A nemzetgyűlés 24. ülése 19í6.éví március hó 12-én, Kedden. 710 ásta meg gyöngeségével, azzal, hogy nem követte a XVIII. és XIX. század nagy demokratikus átalakulásainak, nem követte a kérlelhetetlen nagy demokratáknak példáit. De a magyar demokrácia nem akar weimari demokrácia lenni. Tanult a puha demokráciák példájából (Ügy van! Ügy van! a kommunistapárton.) es a jelen törvényjavaslat éppen ennek a tanulságnak egyik gyümöilcse. (Élénk taps a kommunistapárton és a szociáldemokratapárton.) Rá kívánok mutatni arra is, t. Nemzetgyűlés, hogy ez a leendő törvény nemcsak beleié, de kifelé is erősíti a- magyar demokráciát. Erősíti kifelé azáltal, hogy a demokratikus világ felé tanúsítja elszántságunkat a demokrácia ellenségeivel szemben. Országunk nemzetközi hitelét, a magyar demokrácia őszinteségébe vetett hitet erősíti ez a törvény, amely eddigi demokratikus vívmányaink mellett újabb tanúsága annak,- hogy szilárdan kívánunk előrehaladni a demokratikus fejlődés útján. S az elmúlt hónapokban a reakció előretörése s a magyar demokráciának bizonyos megtorpanása és bizonyos gyöngesége a reakció előretörésével szemben kissé megingatta a demokratikus külföld hitét a magyar demokráciában, kissé megingatta a bizalmat, a demokratikus külföld bizalmát a magyar demokrácia iránt. Reméljük, hogy ez a törvény segíteni fog eloszlatni ezt a bizalmatlanságot és nem kétséges, hogy kifelé is erősíteni és szilárdítani fogja a magyar demokrácia jó hírnevét.. Méltóztassék megengedni, t. Nemzetgyűlés, hogy ezen általános megjegyzések után röviden ismertessek a törvényjavaslaton ejtett egynéhány fontosabb módosítást, amelyeket az alkotmányjogi bizottság eszközölt az igazságügyminiszter úrral egyetértésben az eredeti törvényjavaslaton és ezenkívül néhány fontosabb rendelkezésre felhívjam a t. Nemzetgyűlés figyelmét. A törvényjavaslatnak az 1. § a tulajdonképpeni gerince, és minden demokratának csak örömére szolgálhat az, hogy ez a gerinc a törvényjavaslat körül kialakult elentétek eredményeképpen neon gyengült, hanem éppen erősödött és megszilárdult. Törölte a bizottság a köztársaság megdöntésére irányuló cselek. menynél a jogellenesség követelményének külön kiemelését és a közvetlenség kritériumát. A köztársaság megdöntésére irányutó minden mozgalom vagy cselekmény szükségképpen jogellenes, és ezért felesleges tautológia lett volna az elkövetési mód jogellenességére való utalás. Emellett a> törvényjavaslat az új szövegezésében minden kétséget kizáró módon kifejezésre juttatja, hogy a demokrácia és köztársaság megdöntésére irányuló . mindenféle cselekmény büntetendő, és becsukja — ami lényeges — a kaput minden kibúvó vagy olyan restriktív törvénymagyarázat előtt, amely egérutat kívánna biztosítani a demokrácia ellenségei számára. Az 1. §-nak van még egy érdekessége, és ez az, hogy a lényeges anyagi támogatás nyújtását nem egyszerűen a bűncselekmény előmozdításának minősíti, hanem kezdeményező és vezető tevékenységgel azonos súllyal bírálja el Ez a szabályozás egyetlen külföldi államvédelmi törvényben sem található és. lényegében annak az érdekszövetségnek felismerésén alapul, amely a fasiszta és reakciós jobboldali mozgalmak és bizonyos bankári, nagytőkés körök között állandóan fennáll, -amelyek r saját népellenes politikájuk érdekében a háttérből anyagilag finanszírozzák és nagyranövesztik az antidemokratikus megmozdulásokat. (Ügy van! Ügy van! Taps a kommunistaés a szociáldemokratapárton) A Hitlerek és Mussolinik, és a többi fasiszta szervezkedések mögött ott találhatók a Kruppok, a Thyssenek, a bchröderek ési társaik371 A törvényjavaslatnak ez a rendelkezése kemény kézzel kíván lesújtani azokra a sötét gazdasági érdekekre, amelyek nélkül a fasiszta mozgalmak sohasem nőhetnek igazán nagyra és amelyeknek bűnössége nem kisebb, mint a fasiszta vezetőké. A 2. % a lázítás és izgatás négyféle elkövetési cselekményét sorolja fel, amely mind bűntettet képez. Ezek közül ki kell emelni a nemzetiségi és a faji gyűlölködésre izgatásnak szigorú büntetését. A Btk. 172. §-a büntette ugyan a nemzetiségek elleni izgatást, ez a rendelkezése azonban sohasem került alkalmazásra, csak papíron maradt Az előttünk fekvő törvényjavaslat, amidőn újból szabályozza és sokkal szigorúbban bünteti a nemzetiségi és faji gyűlölködésre izgatást, kifejezésre juttatja elszántságunkat a soviniszta uszítókkal való leszámolás tekintetében. Jelentős ez a külfölddel kapcsolatban is, mert bizonyítja, hogy a magyar demokrácia a nemzetiségi uszítást, a soviniszta uszítást a demokratikus állami rend ellen irányuló támadásnak minősíti és kímélet; lenül fellép ellene. De különösképpen fontos és időszerű ez a rendelkezés most, amikor a soviniszta és más nemzetiségek ellen uszító politika újból kezdi felütni fejét és itt az ideje, hogy a büntetőjog erejével is felvegyük a har^ cot a magyar demokrácia és a nemzetrontó. két nemzeti katasztrófát előidéző soviniszta, más idegen nemzetek ellen uszító politikával szemben. (Ugy van! Ugy van! a kommunistapárton.) Remélhetőleg a Btk. 172. ^-ától^ ez a rendelkezés nemcsak súlyosabb minősítéséhen fog különbözni, hanem abban is, hogy nem marad papíron, nem marad írott malaszt, hanem ténylegesen alkalmazásra kerül. ' A törvényjavaslat 5. §-a külön védelemben részesíti a köztársasági elnököt. Nem kétséges, hogy fiatal köztársaságunkban a köztársasági elnök ellen irányuló támadások lényegében véve a köztársaság ellen irányuló támadásnak minősülnek. Éppen ezért kell, szükséges, hogy az ilyen támadásokat egy elbírálás alá vonjuk a köztársaság ellen irányuló támadásokkal. Módosítást eszközölt végül a bizottság a büntetési tételek tekintetében is. Egyrészt

r nér hány csekélyebb jelentőségű, csekélyebb súlyú bűncselekményt vétségnek minősített, egyes büntetési tételeket enyhített, másrészt azonban bűntett esetében szükségesnek tartja annak kimondását is, hogy a külföldi bűncselekményelkövetőt örökre kitiltsák az országból, a belföldi tettest, a belföldi bűncselekményelkövetőt pedig ki lehessen tiltani saját illetőségi helyéről. Szükségesnek tartja továbbá a bizottság azt is, hogy ne csak a legsúlyosabb 1. § esetében kelljen vagyoni elkobzást kimondani, de minden esetben, a többi kevésbbé súlyos esetekben is ki kelljen a vagyoni elégtételt, a vagyoni elkobzást mondani, amely a legszigorúbb, a legsúlyosabb,esetekben egészen a tettesek teljes vagyonának elkobzásáig terjed. Vita merült fel még a tekintetben, hogy milyen bíróság elé kerüljön a jelen törvény 45*