Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-23

685" À m })izet<)i)űlés 23. ülése 1946. évi március hó 11-én, hétfőn. 6£6 nés, van egy «gtísz sor poiiiiKauag erzeKen pontja, sportéletünk újjászervezésének kérdéséit a most előkészítés alatt álló végleges rendezés előtt megtárgyaltam pártközí bizottságokkal is. Eddig hat ilyen pártközi értekezletet tartottunk. Ezeknek a munkája elég jó mederben halad és remény van arra, hogy a tárgyalásokat hamarosan befejezzük és akkor — azt hiszem — közuiegegyezéíssel, közmegelégedésre valóban sikerülni fog a sportélet területéről a pártpolitikát és az üzleti .•zemp.mtokat teljes egészükben kizárni, illetve a politikát csak a maga területén, a maga hatáskörében érvényesíteni. Ami mármost a második terület sportfelügyeleti jogát illeti,, a társadalmi egyesület jellegű sportintézuiények felügyeleti jogát, itt is a kultuszminisztérium gyakorolta a ?portfelügyeleti jogot. Folyamatban van az egyes átalakított sportegyesületek új alapszabályainak látta.mozása, tehát mindazoknak a technikai kérdéseknek a lebonyolítása, amelyek elengedhetetlenül szükségeseik sportéletünk demokratikus szellemű líjjászervezéséhez. Van azonban a kérdésnek egy területe, amelyen a Vallás- és közoktatásügyi minisztérium a felszabadulás óta nem gyakorolta felügyeleti jogát. és ez: a fasiszta szellemű sportegyesületek feloszlatásának területe. Ezeknek a kérdéseknek intézését a fegyverszüneti szerződés alapján a belügyminisztérium vette át és a belügyminiszter űr intézkedett ezekben a kérdésekben. Éppen ezért a feloszlatott sportegyesületek kérdésében nem vállalhatom minden esetben *a politikai f felelősséget, mert megkérdezésem nélkül történtek intézkedések. Hogy ezen a területen a régi jogállapot helyreálljon, — amit szükségesnek érzek — megkerestem a belügyminiszter ' urat, hogy a jövőben ismét a kultuszminisztériummal egyetértésben hozza meg ezeken a területeken döir. téseit.. Ami a 700/1946. M. E. számú rendelétet illeti, amelyről .a> képviselő úr megkérdezte Vaa-e róla tudomásom, erre vonatkozólag a követke. zőket mondhatom. Ez a rendelet az igazolási eliárások általános rendezésévei kapcsolatban vált szükségessé, az ig-azságügyminiszter úr saját "hatáskörében készítette el és terjesztette a minisztertanács elé. Ezért kérem, hoey f hozzám intézett interpellációnak ezt a kérdésé* az ie-azságügyminiszter űr élé utalhassam át. Ezekben voltam bátor felelni Hám képy

: selő úr interpellációjára és kérem a t- Nemzetgyűlést, hogy válaszomat tudomásul venni szíveskedjék. A következőkben Justus és Losonczy képviselő urak interpellációjára együttesen szeretnék válaszolni, minthogy lényegében ugyanazt ai témaljört érintik. Az interpellációk kérdései két tárgykör, két probléma körül csoportosulnak. Az egyik a magyar pedagógustársadalom helyzete, a másik a köznevelésben, a közoktatás területén : tapasztalható reakciós jelenségek. Először az éíső kérdésre szeretnék válaszolni. Justus képviselő úr felszólalásának végén bizalmáról biztosított. Engedjék meg, hogy eze ' a bizalmat itt ú t. Nemzetgyűlés nyilvánossága előtt is megköszönjeni. író vagyok, és az iro abbaai a helyzetben van, hogy elmondja magát, kitárja a lelkét: ón íróként leszögeztem álláspontomat. Ezt már csak ezért sem változtatíhatnáan meg, ha jellemem nem is kötelezne arra, hogy egyenesen és tisztességgel képviseljem azt az álláspontot, aníelyet eddig is képviselteim. Ez atz álláspont nehéz időkben is a magyar demokrácia álláspontja volt, tisztességes, egyenes és becsületes álláspont. Ezen nincs okom és nincs szándékom bármely részletkérdésben is Változtatni. Ami a pedagógusok kérdését illeti, hatl'i mondjam azt, hogy nekem, aki magam is pedagógus vagyok, aki a magyar tanárképzés első intézetének tanára voltam és élén állottam, nekem, aki tanárként nevelődtem, .munkatársaim, barátaim legtöbbje a tanári, a pedagóguskarból kerül ki, nem kell lefesteni azt a helyzetet, amelyben ma a pedagógustársadalom él Magyarországon. De itt ismét megköszönöm mindkét képviselő úrnak, hogy módot adnak nekem .

erra, hogy itt, a. nemzetgyűlés plénuma előtt, a magyar közélet legfőbb fóruma előtt .én is szóvátehessem a pedagógustársadalom életének tarthatatlan állapotát. Ez demokráciánk alapvető kérdése. A magyar demokrácia kereteit megteremtettük. Ezeket a kereteket azonban csak akkor tudjuk valóban élővé, elevenné tenni, ha a dem ikráeiát a jellemekbe, a szívekbe és a lelkekbe, az érzületbe írjuk bele. (Ugy van! Ugy van! Taps a kisgazdapárt oldalán. — Nagy Viuce (kg): Nem terrorral!) Hiába a legszebb tan, hiába a legerőteljesebb intézmény, ha a szívekben más él és nem. a demokrácia: elveszett a demokrácia ügye. (Taps a kisgazdapárt soraiban.) Az égő anyagi gondok, megélhetésünk, mindennapi gondjaink talán elterelik erről a figyelmet, de nem lehet égetőbb és fontosabb gondunk, mint az, hogy a demokráciának jó demokratákat neveljünk. (Ugy van! Ugy van!) Ez pedig elsősorban a közök-" tatásnak, a köznevelésnek, nemcsak az iskolának, hanem az iskolán kívüli szabad nevelésnek is feladata. $ppen ezért demokráciánk életérdeke, demokráciánk presztizsének kérdése az, hogy a magyar nevelői társadalom megfelelő helyihez, megfelelő tekintélyhez, tár

: sadalmi, szellemi súlyhoz és megfelelő anyagi életfeltételekhez jusson. (Ugy van! Ugy van! a kisgazdapárt oldalán.) Én magam is hivatalbalépésem első pillanatától kezdve mindent elkövettem, hogy ezen a területen változást hozzak. A magyar tanárság, a magyar pedagógusitársadalom évtizedeken keresztül mostohagyermeke volt az or; szagnak társadalmilag, anyagilag és szellemi tekintélyben egyaránt. Én, mondom, mindent elkövettem, hogy ezen a területen változást hozzak. Első vagy második minisztertanácsi szereplésem az volt, hogy a minisztertanácstól felhatalmazást kértem bizonyos, alapvető intézkedések megtételére. Ennek a felhatalmazásnak birtokában kidolgoztam egy komoly tervet, amelyet a pedagógusok szabad szakszervezetének' mint a pedagógustársadalom érdekképviselete legfőbb szervének bevonásával megpróbáltunk végrehajtani. Legven szabad — hogy konkrétumot is mondjak — ennek a tervnek lényeges pontjait elmondanom. A pedagógusok fizetésrendezese tárgyában a pénzügyminiszterhez átiratot intéztem amelyben a következő keresek, togia-itettek: árssín vonaltartó fizetések raegallapi-