Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-22

661 A nemzetgyűlés 2B. ülése 1946. felől pedig, hogy a nemzetgyűlési képviselők erkölcBi politikai és gazdasági összeférhetet­lensége világosan meghatároztassék?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Gulácsy György (kg): T. Nemzetgyűlés! Teljes mértékben tudatában vagyok annak, hogy vannak olyanok, akik az összeférhetet­lenség gyors, azonnali megvalósítása tárgyá­ban bejegyzett interpellációmmal kapcsolat­ban esetleg azt mondhatják, hogy ez közjogi szőrszálhasogatás. Tudatában vagyok annak is, hogy lesznek olyanok, akik azt mondják, hogy ma, • amikor a függetlenségi front párt­jaiból alakult kormány az infláció hétfejű sárkányával viaskodik azért, hogy a szellemi és fizikai dolgozók létminimumát biztosítsa, talán nem időszerű ennek a kérdésnek a fel­vetése. Méltóztassanak nekem megengedni, hogy a rendelkezésre > álló szűkreszabott idő határain belül is »megindokoljam azt. hogy miért van erre szükség; miért van a harmadik magyar köztársaságnak szüksége arra, hogy ezt az összeférhetetlenségi törvényt minél előbb meg­valósítsa. Arról nevetséges beszélni, hogy nem áll idő rendelkezésünkre, mert tudjuk jól, hogy tudtunk pár nap alatt fontos alkotmány jogi törvényeket — választójogi törvényt, ház­szabályt, alkotmányjogi alaptörvényt, köztár­sasági törvényt — mégpedig ió törvényeket hízni, *Űay van! a kisgazdipárton.) tehát igen rövid idő leforgása alatt ezt a törvényjavas­latot is ide lehet terjeszteni a nemzetgyűlés ele. T. Nemzetgyűlés! -Szükségünk van ennek az összeférhetetlenségi törvénynek a megalko- . tására elsősorban azért, mert a köztársasági államformáról szóló törvényünk bevezetőjé­ben deklaráltattak az emberi jogok. Már pe­dis: azoknak az emberi jogoknak, amelyeket 1789-ben a diadalmas és győzelmes francia forradalom, mint az emberi és polgári jogok teljességét deklarált, egyik artikulusa így szól: Azon társadalomban, amelynek jogai .nin­csenek határozottan biztosítva, amelyben a hatalmak nincsenek szétválasztva, nincs al­kotmányjog. Ezekből az emberi jogokból is következik e törvény megalkotásának szüksé­gessége. Meg kell valósítani ezt a törvényt továbbá azért, mert mi a demokrácia elveit a parlâ­mes tarizmus módszereivel gyakoroljuk. Már pedig az a parlamentarizmus, amelyben a tör­vényhozó és végrehajtó hatalom nines határo­zottan szétválasztva egymástól, a klasszikus montesauieu-i elvek szerint, előbb-utóbb csődbe jut. T. Nemzetgyűlés! Lehetetlen állapot, hogy aktív főispánok, aktív polgármesterek, aktív miniszteriális vezető tisztviselők a nemzetgyű­lés tagjai. Nemcsak azért lehetetlen állapot ez, mert ezt a két hatalmat szét kell választa­nunk, hanem lehetetlen azért is, mert mind a két hivatás egészen más hajlamot és természe­tet kivan. A főispánnak, polgármesternek el­sősorban gyakorlati embernek kell lennie, a részleteket ismerő embernek, míg a jó tör­vényhozó nem egészen a gyakorlat embere, a jó törvényhozó nem is egészen az elméleté, hanem mindig a nagy egészet szintetikusan látja és csak ezen belül nézi a részleteket. Korábbi összeférhetetlenségi törvényünk­ben ez az elv úgyahogy érvényesült. De nem­csak politikai okok, hanem egyéb okok is szól­?vi február hó 27-én, szerdán. 662 nak amellett, hogy ennek a korábbi összefér­hetetlenségi törvénynek szabályait ne tegyük magunkévá. Nevezetesen azt egy kétkamarás rendszer számára alkották meg, mi pedig a harmadik magyar köztársaságban a törvény­hozói hatalmat egykamarás rendszerben gya­koroljuk. Amikor tehát egyfelől szét kell vá­lasztani a legnagyobb határozottsággal a vég­rehajtó és törvényhozó hatalmat, ugyanakkor vigyázni kell arra is, hogy ne maradjanak ki a nemzetgyűlés produktív munkájából azok. akik korábban az országgyűlés másik házá­nak tagjai voltak. Van azonban a kérdésnek egy másik és szerintem sokkal lényegesebb, politikailag és erkölcsileg egyaránt lényegesebb és fontos abb része: ez a gazdasági, politikai, erkölcsi ösz­szeférhetetlens ég kérdése. (Közbeszólás a kis­gazdapárton: Az a legfontosabb!) En ezen a helyen nyiltan megmondom, hogy e tekintet­ben pártom első vezérének, Gaal Gasztonnak puritán elveit vallom és hirdetem: (Éljenzés a kisgazdapárton. — Taksonyi János (kg): Az egy becsületes magyar volt! — Buehinger Manó (szd): Földosztást mégsem akart!) — Ké­rem az összeférhetetlenség kérdéséről van szó. — (Schiffer Pál (szd) : Annyira nem volt puri­tán!) zárassék ki még ä lehetősége is annak, hogy ma talán a helyzet következtében nem olyan nagy erőt jelentő, holnapra azonban ta­lán már sárkány fogait mutogató nagykapita­lizmus a maga rég bevált módszereivel lát­hatatlan pókhálószálakkal fonja be a magyar palamentnek föltételezem, hogy jóhiszemű, de éppen azért, mert jóhiszemű, az igazgatósági tagságok felkinálása mögött a valódi célt nem látó tagjait. (Az elnöki széket 2 óra 32 perckor Kéthly Anna foglalja el.) Igen t. Nemzetgyűlés! Az 1918-as és 1919-es események tanulmányozása közben -valakinek a memoárjában azt olvastam, hogy az októ­beri magyar forradalom azon bukott meg, hogy néni volt nyilvántartva, kartotékozva két vagy háromszáz abszolút tisztességes és megbízható demokratája. Vigyázzunk, igen t. Nemzetgyűlés, ne következzék be az az eset, hogy a mi fiatal demokráciánk, amely most szenvedi keresztül a gyermekkor minden be­tegségét a kanyarótól esetleg a szamárköhö­gésig, abba pusztuljon bele, hogy nem volt erőnk, nem volt bátorságunk a kellő pillanat­ban a kellő alkalmat megragadni és a korrup­ciónak ötven vagy hatvan bacillusgazdáját, függetlenül attól, hogy milyen párthoz tarto­zik vagy milyen magas pozíciót tölt be, (Élénk taps.) a nagytőkének egy-két demokratává ál­cázott, csörgősapkás fullajtárját kartotékozni, nyilvántartani és ha kell, a közéletből ki is ebrudalni. (Nagy taps.) Én tudom jól, igen t Nemzetgyűléls, és ez a megállapítás neon tőMm. hanem Maculaytól 360 való, hogy az emberektől nem lehet kívánni, hogy általában jobbak és erkölcsösebbek legye­nek, mint az a kor, amelyben élnek. (Marosán György (szd): Kívánni lehet!) Azt is tudom, hogy a háború és az infláció következtében mindenütt felüti a fejét a korrupció, azt is tudom, hogy a korrupció ellen egyfelől drákói ítéletekkel lehet és kell küzdeni, de küzdeni kell másfelől az okok megszüntetésével is. Az okok megszüntetéséről azonban addig nem le­het szó, amíg a magyar nép szuverén testir 42 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom