Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-22
641 Á nemzetgyűlés 2B. ülése 1BA6. hogy az ügyészség, amely akkor már -ugyancsak bekapcsolódott az ügybe, vagy Erdei volt belügyminiszter úr intézkedett-e a gyömrői gyilkosok letartóztatásával kapcsolatban, de azt tudom, hogy tizenegy embert letartóztattak. Ékkor írtam meg második cikkemet, de előtte megjelentem a belügyminiszter úrnál és dr. Zöld Sándor akkori belügyi államtitkár úrnál és amíg az előbbi közölte velem, hogy a gyömrői ügyben a legszigorúbb vizsgálat %or lyik, ,az utóbbi tudomásomra hozta: egyelőre nem hajlandó nyilatkozni. Sajnos, ez a cikk sem jelenhetett meg és így egy kefelevonatot ebből is leteszek a t. Nemzetgyűlés asztalára. T. Nemzetgyűlési Múlt év május 18-án e tárgyban memorandumot intéztem a miniszterelnök úrhoz. Megismételtem június 1-én s hogy milyen eredménnyel, azt megmutatta dr. Zöld Sándor volt államtitkár intézkedése, aki a kiküldött vizsgálóbírónak a helyszínen tiltotta meg az első hulla exhumálása után a további exhumálásokat. (Egy hang a kommii" nistapárt oldalán: Tiszta hazuggá<?! — Mozgás a kisgazdapárt oldalán.)' a belügyminiszter úr pedig a gyilkosokat szélnek eresztette. A gyömrői ügy ezzel legalábbis egyelőre befejeződött. Természetesen nem aludt el, mert nem tudom elképzelni egyetlenegy embertársamról sem, hogy akik tudnak erről az ügyről, azok egv pillanatig is nyugodtak lehetnek, míg ez az ügy nincs felszámolva ebben az országban. (Úgy van! Ügy van! a kisgazdapárt oldalán.) Magától értetődik, hogy mindenekelőtt az igazságszolgáltatásnak kell jó példával elöljárnia. Így is történt, mert szeptember 25-én arról értesültem, hogy a pestvidéki törvényszék- által kiküldött vizsgálóbizottság exhumálja a holttesteket. Szieptember 26-án magam is kimentem Gyömrőre, saját szememimel láttam a kihantolt holttesteket. Ezen a napon számuk 9 veit, később 22-re emelkedett (Zaj és mozgás a kisgazdapárt oldalán.), de a iára s területén jóval többre tehető a meggyilkoltak száma, mert a múlt év február, március, április havában Gyomron működött terrorbanda nemcsak Gyömrőről, hanem a j-'n-ás többi községeiből is, mégpedig Mende, Ecser, Maglód, Tápiósüly, Tápiósáp, Péteri és Uri községekből is szedte áldozatait. És hogy kik voltak ebben a díszes társaságban, ezzel kapcsolatban csak néhány nevet legyen szabad említenem (Halljuk! Malijuk! a kisgazdapárt oldalán.): Bacher, Balc^er, Gattyán. Jedlicska, Majszil,, Simkovics. (Egy hang a kisgazdapárt oldalán: Jó magyarok!) Budapestre való visszatérésem után újra riportot írtam, de újbóli nem jelent meg. 1945 szeptember 27-én a miniszterelnök úrhoz intézett levelemben ezeket írtam (olvassa): »Nincs lap Magyarországon, amely le merje hozni beszámolómat.« Ezt a cikket is leteszem kéziratban a t Nemzetgyűlés asztalára. T. Nemzetgyűlés! Téved az, aki azt hiszi, hogy az újból félbehagyott exhumálással a gyömrői ügy egyenesbe került volna- Megint megállt minden. Leállították az exhumáláson * kívül a vizsgálatot is. A gyilkosok szabadlábon járnak-kelnek, sőt, ha egy kicsit meghar'j gusznak. csak odaüzennek annak, aki nem Jó szemmel néz rájuk — leginkább Bacher Karcsi — mégpedig ennyit: »Jó lesz vigyázni, mert puskacső re veszlek,« Aki ilyen üzenetet kap, már aznap hurcolkodik is Gyömrőről és a gyömről járásból, mert a gyilkosok nem iam*évi február hó 2t-én, szerdán. 642 rik a tréfát. (Felkiáltások a kisgazdapárt oldalán: Hallatlan!) A kormánynak pedig, úgylátszik, edidtig nem volt ereje, hogy ítélkezzek felettük, hogy megbüntesse a bűnösöket, {Felkiáltások a kisgazdapárt oldalán: Hailatlan!) Az igazságtól azonban továbbra sem akarok eltérni, t. Nemzetgyűlés. Be kell számolnom arról, hogy múlt év decemberében az akkori miniszterelnök' úrhoz ismét levelet intéztem a gyömrői gyilkosok ügyében, mert közben behozták őket a pestvidéki törvényszék | fogházába. Nem az egész társaságot, hanem jó részben csak azokat, akik vádolhatók voltak a gyilkossággal. Az igazságszolgáltatás hibáján kívül nem sikerült a főbűnösöket behozni. December 19-én, december 28"án, és folyó évi január hó 5-én levelet intéztem e tárgyban az akkori miniszterelnök úrhoz. Ugyancsak december 28"án a belügyminiszter úrhoz is intéztem levelet, míg az igazságügyminiszter úrral személyesen beszéltem hivatalában. Az eredmény az, hogy a gyilkossággal vádoltakat, de legalább is a bűnrészeseket — mert a főbűnösöket, mint az előbb jeleztem, nem sikerült összeszedni és behozni — újra szabadlábra helyezték (Felkiáltások a kisgazdapárt oldalán: Hallatlan!), még pedig külön belügyminiszteri, illetőleg külön igazságügyminiszteri rendelettel. (Az elnöki széket 12 óra 58 perckor Kossa István foglalja el.) Míg az előbbieknél a másolat hiteléül 1946. I. hó 7., Csornai rendőrírnok-hadnagy neveszerepel, addig az utóbbinál »1946, január 3-án, dr. Ries István s. k-« név szerepel. (Közbeszólások a kisgazdapárt oldalán: GyönyörőJ Szép dolog!) A belügyminiszter úr Kürtös Lászlót, Krupka Jakabot, Tormási Andrást, Vámosi Lajost, Lasán Istyánt, Tucsni Mihályt, Deáki Imrét, Jeney Jenőt, Horcsák Lajost, Horny ák Józsefet, ifj. Barancsok Jánost, Hunka Jánost, Kónya Józsefet, Duráz Istvánt, Denkovics Pált, Huszák Mihályt, Hajdú Istvánt, Kreiczár Istvánt és Fabók Ferencet engedte ki a pestvidéki törvényszék fogházából. Az 534/946. I. M. VI. számú rendelet (2) bekezdésében, amelyet az igazságügy miniszter úr adott ki, ezt látjuk (olvassa) : »Ebben az ügyben további rendelkezésemig sem letartóztatást, sem bármilyen nyomozási cselekményt nem szabtad foganatosítani.« (Közbekiáltás a, a kisgazahpá.i oldalán: Hallatlaa! — N a ffy Vince (kg): Nem lehet nyugodtam hallgatni! — Zaj a kisgazdapárt oldalán.) T. Nemzetgyűlés! Nagy Ferenc miniszterelnök úr! Szakasits Árpád és Rákosi Mátyás államminiszter urak! Sajnálom, hogy nincsenek itt és így közvetlenül ném mondhatom el nekik, amit el akarok mondani: Pár nappal ezelőtt Gyomron jártam, láttam és hallottam a síró asszonyokat, láttam a hulló könnyeket. Tőlem csak azt és annyit kértek, mondjam el itt az ügyet a t. Nemzetgyűlés előtt és legalább csak annyi eredményt tudjak elérni, hogy végre megtalálhassák és elföldelhessék azoknak hulláját, akik szanaszét feküsznek még ma is a gyömrői járás területén. (Közbeszólás a kisgazdupárt oldalán: Eat a demokrácia beosüliate kivánja! — Záj. — Nagy Vince: (kg): Ezen fel kell háborodni, ezt nem kell lecsendesíteni! — Zaj.) A magam részéről szeretném hinni, hogy demokratikus államberendezkedésünk sokat emlegetett vasöHével — éppen a munkáspárti 41
