Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-19

575 A nemset0iûlés 19. ëlêse 19ê6. ban» amikor egyetemeket emeltek, de nem en{

redték be az egyetemekre Bem a kutatás szelemét, sem a kutatni vágyó diákságot, amikor középiskolákat állítottak fel, de a középiskolákban fasizmusra nevelték a gyermekeket, amikor elemi iskolák és új tantermek szülét tek, de ezekben az új elemi iskolákban és ezekben az új tantermekben a szegénység alázatára, a fasizmus tiszteletére, a militarizmus imádatára tanították a magyar gyermekeket. *A nép most igazságot tesz és Károlyi Mihály érdemeit törvénybe iktatja. Történelmi két évszázad zárul le ezzel, t. Nemzetgyűlés. A szatmári békében Károlyi Sándor kuruc generális letette a fegyvert, nem akart küzdeni az osztrák ház, egy egész világ ellen, és grófi címet és nagybirtokot kapott érte jutalmul 1918-ban ennek a Károlyi Sándornak egyik késői utóda, Károlyi Mihály letette a grófi címet, visszaadta a földet azoknak a magyaroknak, akiké valóban volt és első szolgája lett a magyar népnek. (Ugy van! Ugy van! — Taps.) És hiába nevelték szolgaságra ezt a népet!' Ha szabadon nyilatkozhatik, akkor nagy szolgáit mégis szívébe zárja, ahogyan szívébe zárta Bákóczit, Kossuthot és szívébe zárta Károlyi Mihályt. A harmadik magyar köztársaság meghajtja zászlóját a mocsoktalan második köztársaság hőse és szimbóluma előtt. Olyan áldozatos, olyan becsületes, olyan magyar és olyan demokrata akar lenni, mint amilyen ez a második imagyar'köztársaság volt. Ennek szimbóluma ez a törvényjavaslat, amelynek elfogadását kérem a t. Háztól- (Élénk helyeslés és taps a nemzetgyűlés minden oldalán.) Elnök: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? Hegyesi János jegyző: Gulácsy György! Gulácsy György (kg)i T. Nemzetgyűlés! Ha bennünket, magyarokat politikai karakterünk rossz oldalán akarnak jellemezni, akkor úgy tüntetnek fel, mint egy népet, aki nagyiáit életükben sohasem becsüli meg, életükben félreismeri és csak haláluk után becsüli meg őket. De mást is szemünkre hánynak. Szemünkre hányják azt, hogy elesettségünkhöz, koldus sorsunkhoz talán nem méltó módon kicsit túlsókat ünneplünk. Azt hiszem, felesleges hangsúlyozni, hogy azok, akik a suttogó propagandának a göbbelsi recept

317 jól bevált módszerei szerint terjesztik ezt rólunk, elfeledkeznek^ arról, hogy ennek az elesetts égnek, ennek a nyomorúságnak ők és elsősorban ők az okai. (Ugy van!) De arról is megfeledkeznek, amikor a mi bensőséges, egyszerű, szinte házias ünnepléseinket kifogásolják, hogy az ezer év óta most talán öntudatosan saját életét élő magyar nép sohasem élte még így saját életét, sohasem formálta így, ha éhezve, ha fázva, ha rongyosan is, — függetlenül attól, hogy az eke szarvát fogta, az esztergapad mellett állott, vagy az intellektus fegyverével küzdött, - a saját sorsát, saját országát, saját történelmét. Mi igenis megünnepeltük a magyar demokrácia évfordulóját, hálásan ünnepeltük meg az ország felszabadulását és azt hiszem, nem lenne teljes a magyar demokrácia évforduló ünnepe, nem lenne teljes a magyar köztársaság születésnapja, ha nem szolgáltatna elégtételt a nemzetté vált dolgozó nep a második magyar köztársaság elnökének, annak a Károlyi Mihálynak, akii az októberi forradalom tüzében fogant magyar köztársaság vezéralakévi február hé 14-én, mütörtökön. &76 jává és elnökévé tett. (Ugy van! Ugy van!) Csak köszönet illeti a kormányt ós elsősorban az igazságügyminiszter urat, hogy ilyen kitűnő politikai érzékkel a kellő időben hozta ide ezt a javaslatot. T. Nemzetgyűlés! A harmadik magyar köztársaság, amelyet én — nyíltan megmondom — a második magyar köztársaság egyenes jogutódjának tekintek, (Helyeslés és taps minden oldalon.) mert a második magyar köztársaságot a legerősebb jogalkotó tényező, egy nemzet forradalma hívta életre, a mi köztársaságunk egyik első törvényjavaslata valóban éppen a Károlyi Mihálynak szólói elégtételadás kell, hogy legyen. Károlyi Mihálynak, a kávételes embernek azonban, úgy érzem, kivételes sors is jut osztályrészül. Ez talán valami különös elégtételadás azért a mérhetetlen sok szenvedésért, a közel negyedszázadig tartó hontalanságért, bujdosásért, megköpdösésért és meggyaláztatásért, amelyben neki osztályrésze volt. íme, *a nemzet most nemzetgyűlése útján, ha élete alkonyán is, elégtételt szolgáltat az októberi forradalom vezérének, .elégtételt szolgáltat neki az a nép, amely őt köztársasági elnökévé tette, elégtételt szolgáltat neki az a nemzet, amelyet ő megalázottságában és megszomorítottságában egyaránt oly végtelenül szeretett és szeret; ahogyan én emlékirataiban, »Egy egész világ ellen« című könyvében, élete jelmondatában olvastam: »Ora et semper«. Most és mindig.

318 Amikor itt állok, hogy pártom, a független kisgazida- és í'öldmunikáspárt nevében ezt az elégtételadásról szóló törvényjavaslatot örömmel fogadjam el, azt hiszem, nem iennék méltó Károlyi Mihály puritán és tiszta emberi egyéniségéhez, na éppen az őreá »pereat«-ot kiáltó rendszernek undorító neobarokk szokásaként agyontöanjéneznéin és a dicsőség glóriáját fonnám feje köré. Károlyi Mihály tiszta emberi életét, hitéért, meggyőződéséért, népéért, a nép -szabadságáért minden áldozatot meghozó, tiszta karakterét nem dicsérni, hanem elismerni, ha . úgy tetszik, szolgálni kell. Nem az ő dicséretével, hanem életeszméuyének, elveinek maradéktalan szolgálatával és az ő személyében saját bűneiért bűnbakot kereső rendszernek a megbélyegezésével kell elégtételt szolgáltatni neki. A legfélreérthetetlenebb magyar nyíltszívűséggel kimondom: mi nem elégtételt szolgáltatunk neki, mert hiszen maga a magyar nép, az értelmiségnek talán kisebbik, de jobbik része őt sohasem tagadta meg és ez a kisebbik, de jobbik rész nem azonos azzal az elmúlt és soha vissza nem térő főúri és pretoriánus haddal, amely magát, saját önző érdekeit .mindig öszszetéyesztve a nemzetével, saját könnyelmű politikai hazárdjátékának eredményeképpen őt igyekezett egyszerre Coriolánként és Catilinaként a magyarság tudatába belehazudni. (Taps.)*

19 T. Nemzetgyűlés! Engedtessék meg nekem most a törvényjavaslat tárgyalása során, hogy Károlyi Mihály személyével kapcsolatban mind egyéni, mind pártvonatkozásban bizonyos szubjektív szempontokat is hangsúlyozzak. Az egyéni szempont — talián kicsit ildomtalan erről itt a magyar törvényhozás házában beszélni, de mégis elmondom — az, hogy mint egy októbrista apának fia, gyermekkoromban Károlyi Mihály tiszteletében nőttem fel és ez az erős gyermekkori Ôlmény adott nekem erőt