Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-18

~ )61 A nemzetgyűlés 18. ülése l$aß. és ne kellene belevinni. Joggal szoktuk azt mondani, hogy az iskolai élet elsősorban neve­lési intézmény, éspedig nemcsak ötven száza­lékban, hanem legtöbb esetben hetvenöt száza­lékban. Éppen azért, mert nevelési intézmény, valljuk azt is, hogy százszorta különben meg­felel az életben az az ember, akiben a becsü­letesség és a kötelességteljesítés tudata úrrá lett már az iskolai idő alatt, még abban az esetben is, ha valamelyik tárgykörben gyen­gébb ismerettel rendelkezik, azzal az emberrel szemben, aki mindig eminens volt iskolai ta­nulmányai alatt, ellenben a becsületből, a kö­telességteljesítésből és más, az egész társada­lomra nézve hasznos javakból keveset vihe­tett onnan magával. T. Nemzetgyűlés! Mi ezt valljuk és tudjuk is, és éppen ezért érzem én át a nagy felelős­séget az ideiglenes nemzeti kormánynak ama rendelkezésével kapcsolatban, amely a szak­iskolákat a nevelőminisztérium hatásköre alól kivonta és a szakminisztériumoknak adta át, mert attól tartok, — és joggal tarthatok tőle — hogy ezekben az iskolákban a szakképzés­nek az előbbretplása, valamint a nem pedagó­gus, nem nevelőtípusú embereknek ottani tö­meges alkalmazása következtében a jövő nem­zedéket nem fogjuk tudni olyan emberekké nevelni, mint amilyenekké nevelnünk kívána­tos volna. A mi iskolahálózatunk az iskolafenntar­tók sokasága szerint különböző csoportokra tagozódik. Ha mi most ezt az iskolapolitikát még tovább tagozzuk a szakminisztériumok szerint és líjabban pedig tovább tagozzuk is­kolai nevelésünket azzal is, hogy r a külön­böző pártok fennhatósága alatt álló ifjúsági csonortoknak és szervezeteknek bizonyos mér­tékben magában az iskolai életben is teret engedtünk, vagyis Ira iskoláinkat még tovább tagozzuk, mint amilyen tagozáson máris keresztülmentek, kérdem, hol fog összetalál­kozni az az ifjúság, hol fog az az ifjúság eggyé forrni, egymást megbecsülni, egymást megismerni 1 ? Ha az egyik az egyik • iskola­típusban, a másik a' másik iskolatípusban lesz, hol fog összetalálkozni? (Zaj a kommu­nistapárt oldalán.) Hol fog összetalálkozni az ipariskolából kikerülő ipari nemzedék azzal a gazdával, aki a gazdasági iskolából került ki és hol fog összetalálkozni azzal az értelmi­séggel, amely a gimnáziumnak volt a növen­déke? Engfem végtelenül aggaszt ez a kérdés, mert jelenleg úgy néz ki iskolapolitikánk, hogy itt valósággal kasztokat létesítünk és nem adjuk meg a lehetőséget arra, hogy ifjú­ságunkat minél gyakrabban összehozhassuk, Összegyúrhassuk és megtaníthassuk őket egy­más megbecsüléséré és megismerésere. (Buchinger Manó (szd) : Semmi akadálya nincs annak!) Nagy akadálya van, mégpedig azért van nagy akadálya, mert az egyik iskola­típusnak az egyik miniszter, a másiknak a másik miniszter, a harmadiknak pedig a har­madik miniszter a főhatósága. Egészen más­ként gyakorolják azok a helyi hatóságok a rendtartásban és az iskolaszervezetben lefek­tetett jogokat, amelyeknek más és más a fő­hatóságuk, mint abban az esetben, ha lenne legalább egy közvetlen főhatóság, amely első­sorban a nevelés kérdésének tökéletes megol­dására fektetné a súlyt. (Urbanesok Mihály (kp): Van benne valami, mert az iskolaigaz­gatók; nem engedték meg a tanoncoknak a XEMZ3BT&Y0ÏJÉSI KJÜPüO Ï. évi február hó 13-án, szerdán. 562 szervezkedést és most mar lehet szervezked­niök!) A múltban történt meg, -~ 1935-tŐl — hogy mi Székesfehérvárott egymásután ren­deztük az iskolai ünnepélyeket, a különböző iskolatípusok növendékeinek az összejövetelét. Amikor összehoztuk a gimnáziumot a javító intézetbe beutalt növendékek iparos tanoncai­val, a gimnázium igazgatója azt jelentette, hogy nagyszerű hatással volt a növendékekre az összejövetel, mert megismerték az iparos­fiúk törekvéseit. {Zaj. — Buchinger Manó (szd): Gyakorolni kell ezt!) Az iparostanonc­isko.la igazgatója pedig azt jelentette, hogy a fegyelmezés sokkal könnyebb, miután ezekben a tanoncokban az ambíciót fokozhatta (Buchinger Manó felé:) Nem tudjuk gyako­rolni mindaddig* amíg ezt a kérdést közös nevezőre nem hozzuk. A közös nevezőre hozást pedig abban látom, hogy bízzanak meg egy szervet a vezetéssel­Legalkalmasabbnak tartom a jelenlegi tankerületi főigazgatót, akinek a különböző szakminisztériumok megadhatják utasításai­kat szakszerűségi szempontból, de magát a nevelési kérdést teljes egészében az intézze helyileg. Ne történjék meg ezentúl, hogy egy és ugyanabban az épületben elhelyezett kü­lönféle iskolatípusok egyikének szabad vala­mit tenni, a másiknak szigorúan tilos és en­nek következtében egész zűrzavar álljon elő, a növendékek pedig ezáltal el legyenek re­kesztve egymástól. (Zaj a kisgazda- és u szo­ciáldemokratapárton.) Tudott dolog, t. Nemzetgyűlés, hogy az em­berré nevelés nem szabályokhoz igazodó és nem bevált minták után haladó másolás, ha­nem mindenkor a nevelő, egyéniségéből fakadó és a nevelt egyéniségéhez igazodó lelki kész­ségeknek összessége. Ha ez így van, abban az esetben nevelni csak a pedagógiailag képzett emberek nevelhetnek céltudatosan, úgy, aho­gyan mi azt a jövő demokratikus Magvaror­szágának a felépítése érdekében feltétlenül szükségesnek is tartjuk. Tisztelettel felolvasva interpellációmat, megkérdem a szakminiszter urakat, hogy haj­landók-e sürgősen ennek a szétágazó iskola­politikának az egységes nevelés érdekében megfelelő formáját megtalálni s ha az álta­lam ajánlott két eshetőség közül bármelyiket is választanák, azt örömmel látnám. (Taps a kisgazdapárton.) .,.,, Elnök: A képviselő úr interpelláción at a nemzetgyűlés kiadja a közoktatásügyi, . az iparügyi, a kereskedelemügyi és a földmive­lésügyi minisztereknek. Következik Futó Dezső képviselő # ur in­terpellációja. Kérem a jegyző urat, szívesked­jék az interpelláció szövegét felolvasni. Szántó-Vezekényi István jegyző (olvassa): »Interpelláció a belügyminiszterhez a szentesi rendőrségen uralkodó állapotok tárgyában. 1. Van-e tudomása a belügyminiszter úr­nak a szentesi rendőrségen történtekről és arról, hogy a demokrácia örve alatt a rendőr­ség kötelékében a legbizonytalanabb exiszten­ciák foglalnak helyet? 2- Van-e tudomása a belügyminiszter úr­nak arról, hogy Csongrád vármegye politikai . osztályának vezetője rendszeresen veri a poli­tikai letartóztatottakat? 3. Szándékozik-e a belügyminiszter úr a felsorolt adatok alapján sürgős vizsgálatot — a fentiek tárgyában — elrendelni?« Elnök: A képviselő urat illeti a szó. 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom