Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-18
533 A nemzetgyűlés 18. ülése 1946, magyar dolgozót» — ipari, mezőgazdasági és szellemi dolgozót egyaránt, —- hogy tuajon velünk harcolni a demokrácia megszilárdításáért, amire, ismétlem, a tömegeket nevelni kelL Ehhez elsősorban az szükséges, hogy eltakarítsuk az átkozott múlt személyi és tárgyi maradványait. (Élénk helyeslés és taps a szo. ciáldemokratapárton és a kommunistapárton. — Egy hang a szociáldemokratapárton: Ki a sötétséggel az iskolákból!) Elnök: Az interpellációt a nemzetgyűlés kiadja a közoktatásügyi miniszter úrnak. Következnék Schiffer Pál képviselő úr interpellációja a külügyminiszter úrhoz, & képviselő úr azonban halasztást kért interpellációjának elmondására. Kérdem, móltóztatmak-e a' halasztáshoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház a halasztáshoz hozzájárul. Következnék ugyancsak Schiffer Pál képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. A képviselő úr erre az interpellációjára is halasztást kért. Méltóztatnak a halasztáshoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház a halasztáshoz hozzájárul. Következik Pásztor Imre képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz ; Kérem a jegyző urat az interpelláció szövegének felolvasására. Szántó Vezekényi István jegyző (olvasna): ^Interpelláció a belügyminiszter úrhoz a vármegyei, községi, illetve közalkalmazottak fizetésréndezése tárgyában. Van-e tudomása a belügyminiszter úrniak arról, hogy a városi, vármegyei és községi» illetve a közalkalmazottaknak jelenlegi fizetésük -a magánalkalmazottak fizetéséhez viszonyítva olyan alacsony, hogy abból a jelenlegi viszonyok között még a legszükségesebb élelmiszereket sem tudják megvásárolni? Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a kormány által időközönként megállapított élelmiszerváltságot és beszerzési segélyeket az alkalmazottak csak hetek, «ok esetben egy hónap múlva kapják kézhez, amikor ezeknek az összegeknek vásárlóértéke lényegesen csökken? Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy a Szakszervezeti Tanács a 'Gazdasági Főtanáccsal együtt a magánalkalmazottak fizetését 1946 január 16-tól kollektív szerződés alapján rendezte» amelynek következtében a városi, vármegyei és községi, illetve közalkalmazottak fizetése ezekhez viszonyítvja egyenesen tarthatatlanná vált. Hajlandó-e a miniszter úr sürgősen intézkedni, hogy a városi, vármegyei és »községi, illetve közalkalmazottak fizetése hasonló módon rendeztessék, mint a magánalkalmazottaké? Hajlandó-e a miniszter úr sürgősen intézkedni, hogy a kormány által megállapított fizetések és beszerzési segélyek AZ érdekelt alkalmazottaknak a megállapított időpontban ki is legyenek fizetve?« Elnök: Az initterpeiUáló Ikétovisiefliő unat illeti a szó. Pásztor Imtre (jszd): Mélyen t. Nemzefcjryűlés! Interpellációmat a belügyminiszter úrhoz intézem valójában, de nagyon kérem a pénzügyminiszter urat is, hogy méltóztassék felfigyelni az elmondottakra, mert azoknak nagy része, a fizetések kérdése az ő hatáskörébe tartozik. »vi február }m 13-án, szerdán. 554 Interpellációm bejegyzésére az adta meg már hetekkel ezelőtt az okot, hogy. az egész ország területéről, a vármegyékből, a városokból és a községekből nap-nap után kapom a különböző S. O. S. jelzésű táviratokat és leveleket, amelyekben ezek az alkalmazottak legkétségbe» ejtőbb helyzetükeit mondják el. Ezek a levelek és táviratok azt bizonyítják, hogy még azokat a pillanatnyi segélyeket is, amelyeket az utóbbi hónapokban a kormány vagy'a Gazdasági Főtanács intézkedésére ezeknek az 'alkalmazottaknak ki kellett volna utalni, csak hetek és a legtöbb esetben hónapok múlva kapták meg és kapják meg ma is ezek az alkalmazottak, amikor már. az infláció következtében ezek az összegek teljesen elértéktelenedtek és elértéktelenednek. Mélyen t. Nemzetgyűlés! Elismerem, hogy a kormány a 2500-as rendelettel lényegesen javított a múlt rendszerrel szemben ezeknek az alkalmazottaknak a sorsán- A 2500-as rendelet haladást jelentett a múlttal szemben. Sajnos, az elkövetkezett idő, különösen az infláció és a folyton fokozódó drágaság következtében ezt teljesen túllépte, ma már azt mondhatjuk, hogy fiz a 2500-as rendelet egyáltalában nem az, amit a közalkalmazottak, a városi és vármegyei alkalmazottak érdekében meg kellene .valósítani. Ismeretes az is, hogy a Szakszervezeti Tanács a Gazdasági Főtanáccsal egyetértve január 15—16-tól kezdve rendezte a kollektív szerződés alapján a magánalkalmazottak és munkások fizetését. így ezekhez viszonyítva a vármegyei és községi alkalmazottak gazdasági helyzete egyenesen tarthatatlanná vált. Úgyszólván szavakat sem lehet találni, amelyek kellően és méltóképpen fejeznék ki ezeknek a nyomorúságát. Pártunk is és jómagam is teljes mértékben tudatában vagyunk, annak, hogy az érdekelt és most szóban lévő alkalmazott ik között ipen sok olyan van, akiver szemben még sok a kívánnivaló. Még mindig sok közöttük a reakciós. (TJgy van! Ügy van! a kommunistapárt oldalán.) sok a szabotáló, sok a demokrácia ellensége. A reakció elleni küzdelemben teljes egyetértésben vagyunk, sőt magunk járunk annak az élén- A magam részéről bizonyos mértékben megnyugszom abban, amit ma a miniszterelnök úr jelentett ki, hogy tudniillik szándéka a közigazgatásból a lehető legrövidebb idő alatt eltávolítani ezt a réteget. Merem hinni, illetve legyen szabad remélnem, hogy ez tényleg meg is történik, mert erre szükség van elsősorban a demokrácia védelmében, de szükség van azért is, hogy az államot megszabadítván élttől a fölösleges tehertételtől, lehetővé tegyük, hogy az állam közalkalmazottait, illetve a vármegyéknél, városokban, meg a községekben alkalmazottakat rendesen fizesse és legalább hasonló megélhetést biztosítson számukra, mint amilyet a magánalkalmazottaknak a kollektív szerződések mindenkor biztosítanak. A kérdés megoldását másként nem is tudjuk elképzelni, mert állandó nélkülözések között é^ő állami és egyéb közalkalmazottaktól nem'lehet becsületes munkát várni. Lehet azonban akkor, ha az állam biztosítja tisztességes megélhetésüket, (ügy van! TJgy van! a kisgazdapárt oldalán.) és ez szerény nézetem szerint biztosítható is abban a pillanatban, amint az ország és a demokrácia érdekében megszabadítjuk az államot az oda nein
