Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-16

405 A nemzetgyűlés 16. ülése 1946. ránc miniszterelnök úrnak a miniszterelnöki székbe emelésében mi, a magyar parasztság történelmi diadalát látjuk. Az az út, amely Dózsa Györggyel kezdődött és Dózsa György­nek tüzes trónt hozott és amely folytatódott szakadatlanul, évszázados küzdelmekben és Achim Andráson keresztül és tovább folyta­tódva, Nagyatádi Szabó Istvánon keresztül azért folyt, hogy a magyar parasztság a poli­tikai hatalmat birtokába vehesse Magyaror­szágon,. Nagy Ferencnek miniszterelnökké való kinevezésével (Hosszantartó élénk éljenzés és viharos taps a kisgazdapárton-) igen fontos állomásához érkezett el. Annyit jelent ez, hogy a nemzet megtartó rétege, amely hü maradt a magyarságához évszázadok minden megpróbál­tatásain keresztül és amely fenntartotta ezt a nemzetet akkor, amikor minden más rétege miatt már régen elsüllyedhetett volna, (ügy van! Ügy van! á kisgazdapárton.) ez a réteg most megtalálta a maga megfelelő megbecsü­lését. És külön elismerésre érdemes az a tény, hogy egy ilyen kiváló embernek a személyében érte ,a magyar parasztságot ez a megbecsülés és éppen ezért nekünk, akik a független kis­gazdapártban elsősorban a paraszti rétegek ér­vényesüléséért küzdünk hosszú idők óta, teljes egészében, szívünk egész szeretetével és mele­gével támogatnunk kell és támogatjuk is a miniszterelnök urat nehéz vállalkozásában. T. Nemzetgyűlés! A kormány nem pártunk kormánya, (Rákosi Mátyás < államminiszter: Kinek a kormánya?) de teljes mértékben tá­mogatjuk. Nagy Ferenc azonban pártunk el­nöke, teljesen egy szív ós lélek pártunkkal, akit minden körülmények között és akkor is támogatni fogunk, ha benne nem-a felkelő na­pot, hanem esetleg a lenyugvó napot kell üd­vözölnünk. (Hosszantartó lelkes éljenzés és taps a kisgazdapárt soraiban. — A szónokot sokan üdvözlik. — Kovács István (kp): A mi­niszterelnök úr egészen mást mondott, mint ön!) Elnök: Szólásra következik? Gyurkovits Károly jegyző: Kádár János. Kádár János (kp): T. Nemzetgyűlés! Az előttem szóló Sulyok Dezső képviselőtársam beszédét úgy is, mint a többségi párt szó­nokának a beszédét, hazánkra rendkívül károsnak, rossznak tartom. (Zaj és tilta­kozások a kisgazdapárton. — Felkiáltások: Azért, mert magyar! Mert hazájához húzott! Még .megverik érte! — Zaj.) Amilyen örömmel üdvözöltük tegnap a miniszterelnök úr nyilat­kozatában azt, hogy elitéli és szembenáll az országrontó sovinizmussal, (Felkiáltások a kis­gazdapárt soraiból: Mi is! — Sári Ignác (kg): Ez nem az! Ez nem sovinizmus! — Far­kas Mihály (kp): A legrosszabb fajta soviniz­mus!) olyan sajnálattal kell megállapítanom azt, hogy ezt az annyira szükséges kiállást és ezt az annyira szükséges elítélést még párt­jában sem osztják maradéktalanul. (Zaj és fel­kiáltások a kisgazdapárton: De osztjuk!) Azt a sovinizmust segíteni, annak a sovi­nizmusnak az érveit átvenni, hirdetni, fóru­mot adni neki, amely sovinizmus az elmúlt negyedszázad alatt hazánkat tönlqjetette és nyomorba döntötte és annak eddigi romboló munkájával még mindig meg nem elégedni, (Egy hang a kisgazdapárton: Ne beszél­jen ön sovinizmusról! — Közbekiáltások a kisgazdapártom Nincs tisztában a fogalommal ! —Zaj) ezt a sovinizmust segíteni, hangoztat­ni a nemzetgyűlésben, rendkívül károsnak tar­tom az ország érdeke szempontjából. (Kákosi évi február hó 8-an, pénteken. 406 Mátyás államminiszter: így van! — Orbán László (kp): Olvassák el Tito beszédét. — Zaj. Némethy Jenő (kg): Nem Tito intézi a világ sorsát! — Folytonos zaj.) A mi pártunk az elmúlt negyedszázad alatt száz és száz alkalommal felemelte intő szavát a sovinizmus, az uszítás politikája el­len és (Zaj a kisgazdapárton. — Stühmerné Oberschall Ilma (kg): Ez nem uszítás! — Sári Ignác (kg) : Ilyen -tárgyilagos beszéd nem uszí­tás!) bár világosan megmondottuk, hogy ez a politika egyenesen a romlás felé vezet. (Néme­thy Jenő (kg): Csallóköz' nem kell nekünk?) 22 ' 5 Magyarországon még mindig tömegesen vannak olyanok, akik a rombolás, az uszítás eddigi mértékével nincsenek megelégedve és a rom­bolást még tovább akarjak folytatni. (Folyto­nos zaj a kommúnistapárton és zajos tiltako­zások a kisgazdapárton. — Egy hang a kis­gazdapárton: Hoe-y beszélhet így?!) T. Nemzetgyűlés! A miniszterelnök úr a kormány egyik főfeladatának jelölte meg. hogy tovább kell ápolni-a kezdődő jószomszédi kapcsolatokat. (Egy hana a kisoazdapnrfon: Ez így van! Ez a helyes! Ápoljuk is!) Válto­zatlanul arra törekszünk, hogy a szabad népek, ÍI nagyhatalmak ióindulatát és barátságát el­nyerjük. (Helyeslés. — Gyulai László (kg): Szabad nép vagyunk mi is, ezért beszélünk így!) Ezt . a törekvést ö.PÖmmcl üdvöwlriük. annál is inkább, mert a miniszterelnök űr nyi­latkozatában megemlítette azt, hogy nyilatko­zata a magyar köztársaság első miniszterelnö­kének nyilatkozata. Alig néhány napjai a köz­társaság kikiáltása alkalmával valamennyien bitet tettünk amellett, hogy a mi köztársasá­gunk a ma gyár'nép köztársasága lesz. (Felkiál­lások a, kisgazdapárton: Be is tartjukP Vala­mennyien hitet tettünk a mellett, hogy köztár­saságunk keretét népi és demokratikus tarta­lommal fogjuk megtölteni. (Ügy van! Ügy van! a kisgazdapárton. — Eay hana a kom­munistapárton: Látszik! — Zai.) Ígéretet tet­tünk a magyar nép százezreinek arra. hogy az ország ügyeinek intézésénél a mi demokra­tikus államunkban, kizárólag és csak a ma­gyar nén érdekei lehetnek irányt adók. (Eqy hana a kommunistapárton: Ez igaz is! — Fel­kiáltások a kisgazdapárton: Ezt akarjuk, sem­mi mást! — Gyulai László fkerh Eossz a logi­Va! — Stühmerné Oberschall Ilma (kg): De mi­lyen!) El kell. ítélnünk minden olyan hangot, (Gyulai László (kg): Amely a magyar nép ér­dekeinek ellenében van!) amely nem a magyar nép hangja-nem a magyar nVmokráeiR hangja, hanem — akarva, nem akarva — az elmúlt ne­övcrlszázad országpusztítóinak védelmét és po­litikáját szolgálja. (Ügy van! Ügy van! a kom­múnistapárton. — Zaj és felkiáltások a kis­gazdapárton: Hallatlan! — Eay hang a 'kis­gazdapárton: Sulyok Dezső a. legtöbbet küzdött az ellen!) 229 A. kormánynyilatkozat foglalkozott demo­kráciánknak kétségtelenül központi kérdésé­vel, a gazdasági kérdéssel is. Meg kell azonban állapítani azt, hogv a kormánynyilatkozatból valahogyan nem tűnt ki az, hogy a gazdasági kérdések megoldására a kormány erőinek lejr javát, a kormány erőfeszítéseinek nas^yobbik részét kell fordítani. Sulyok képviselőtársam . szót emelt a rendkívüli intézkedések ellen. Mi szeretnők, ha valamennyien megértenék azt» hogy azok a gazdasági viszonyok, amelyek ma országunkban uralkodnak, rendkívüli viszo­nyok, olyan viszony olt, amelyek rendkívüli rendszabályokat és rendkívüli eszközöket kí­vánnak meg. (Ügy van! Ügy van! a kommu­26*

Next

/
Oldalképek
Tartalom