Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-15

375 A nemzetgyűlés 15. ülése 19Í6. összekötő vaséti hidat is sikerült hatalmas jégtörőkkel mégerősíteni és így a vasúti öszszeköttetés az ország két része között biztosítva van.

217 Megemlítem a közlekedésügyi minisztérium reális programmjából a Ferenc Józsefhídnak ez év őszére való. megépítését, (Taps.) még ez évben a szétrobbantott és teljesen újjáépítendő összekötő vasúti híd megépítését, valamint ugyancsak még ebben az esztendőben a szolnoki nagy közúti hídnak, az algyői, csongrádi és tokaji TLsza-íhidaknak megépítését. (Taps.) Az ország hat fő vasúti vonalát gyorsaság, biztonság és pontosság tekintetében a legközelebbi hat hónap alatt kívánja a békebelihez hasonlóvá tenni a közlekedésügyi miniszter. A tervek szerint tavasszal megindul a magyar hajózás, valamint a repülés is, belföldi és külföldi viszonylatban egyaránt. A programmban szerepel a közúti úthálózat megjavítása, elsősorban a főútvonalaké, majd azoké az utaké, amelyeken jelentékeny élelmiszer szállítmány ok juthatnak a városi és ipari központokba. Fokozatos javulás várható postaforgal inunkban, gépkocsiparkunk fejlődésében, valamint a közlekedés, a posta, a távíró és a rádió vonalán nemzetközi vonatkozásban is. Komoly erőfeszítések történnek arra, hogy mind a vasút, mind à posta - rentábilissá váljék. ' . Az újjáépítési feladatok is jelentékeny mértékben terhelik gazdasági életünket. Kevés kivétellel az egész ország csatatér volt, és ennek következtében rengeteg épületkárt szenvedtünk. Az első időkben az újjáépítés rendszertelenül folyt; a magánépítkezésben az épített, akinek pénze volt, a közintézmények pedig' versenyeztek épületeik rendbeli ozásával. Az építkezési anyag és munkaerő korlátozottsága megkívánta vo.lna az első perctől fogva a tervszerűséget, ez azonban csak akkor volt biztosítható, amikor a meglévőj anyagkészletek már kifogy óban voltak. Az újjáépítési minisztérium ma már képesnek látszik a tervszerűség biztosítására és a fokozódó anyaggyártás tervszerű kihasználására. Meg kell azonban mondanom, hogy az újjáépítés ütemét is szabályozni kell, mert gazdasági életünk egészségesebbé tétele egyenesen azt írja elő* hogy befektetéseket főleg ott eszközöljünk, ahol a termelés fokozódása folytán mihamarabb megtérülnek és mihamarabb hozzájárulnak gazdasági erőnk gyarapításához. Gazdasági kérdéseink közül szándékosan •hagytam utoljára a legnehezebbet, a közellátás kérdését. A gazdasági év kezdetén a közellátás kérdése töltötte el a legnagyobb aggodalommal a kormányzatot. A rideg számok, amelyek a terméseredményből adódtak, világosan mutatták, hogy a közellátás az új termésig szinte megoldhatatlan. Az őszi hónapokban voltak olyan pillanatok, amikor attól kellett tartani, hogy a főváros és a nagyipari centrumok élelmezése teljesen lehetetlenné vált. Az előző kormány megalakulása után és a jelenlegi miniszter úr hivatalba lépésével, (Élénk éljenzés és taps a kisgazdapárton. — Taps a kommunistapárton.) ha óriási nehézségek árán is, de biztosította a szűkös, folyamatos ellátást- (Úgy van! Ügy van! a kisgazdaévi február hó 7-én, csütörtökön. 376 párton.) Természetesen hozzájárult ehhez az eredményhez az is, hogy mezőgazdaságunk valóban átérezte a helyzet rendkívüli voltát és úgyszólván minden nélkülözhető falatját odaadta a mezőgazdaságon kívülállók ellátására. (Úgy van! Úgy van! a kisgazdapárton.) Ezzel azonban a falu áldozatai még nem merülitek ki. Kénytelenek vagyunk újabb áldozatokat kívánó intézkedéseket is tenni. A számok rideg törvényszerűsége azonban ma is fennáll. Készleteink a leggondosabb elosztás mellett is csak akkor lesznek, elegendők, ha a külföldről élelmezési segítséget kapunk. Bizonyára megérti a világ minden népe, hogy Magyarország nem a bőség biztosítására kér segítséget, hanem az élet és a munkaképesség fenntartására. (Ügy van! — Helyeslés.) Magyarország élelmet eddig még mindig csak adott a világ népeinek, és ha most, történelme során talán először kér kenyeret, bizonyaira el • fogják hinni, hogy a kérő szavak a legszörnyűbb emberi nyomor leküzdésére irányulnaík. (Igaz! Ügy van! a kisgazdapárton.) Ha siílyos elemi csapások nem pusztítják el termésünket, vetésterületünk 'nagysága alapján a következő gazdasági év elé bizakodással _ nézhetünk. A közellátásügyi miniszter az eddigi termés betakarításának és felhasználásának szabályozása érdekében — az idei termésről van szó — a szükséges előkészítő munkálatokat már folyamatba tette, már- a közeljövőben rendelettel fogja szabályozni a jövőévi beszolgálta tási kötelezettség rendszerét. (Helyeslés a kisgazdapárton.) A beszolgáltatási kötelezettség a mezőgazdaság mai súlyos helyzetére tekintettel, olyan mértékű lesz, amilyet a legnehezebb helyzetben levő gazdaságok is teljesíteni tudnak. Viszont a gazdálkodó részére biztosítani kívánjuk azokat a szükségleti cikkeket, amelyek a mezőgazdasági termelés folytatásához és fejlesztéséhez nélkülözhetetlenek. (Helyeslés a kisgazdapárton.) Sok elégedetlenségre szolgáltat okot gazdasági életünkben az áralakulás kérdése. Ezen a téren a kormányzat számos intézkedést igyekezett foganatosítani, azonban meg kell vallani, hogy a közgazdasági élet törvényszerűségeinek leküzdésére, az áruhiány következtében előállott rendellenességek megszüntetésére ezek^ az intézkedések nem lehetnek elegendők. Az áralakulás irányítása terén tett intézkedések, mint azt a tapasztalatok is mutatják, csak akkor lehetnek hatályosak, ha az árpolitikához szorosan hozzátartozó egyéb gazdaságpolitikai intézkedések, az anyaggazdálkodás, a termelés irányításának és finanszírozásának m!a még megoldatlan kérdése megoldásra kerülnek. A kormánynak súlyos gondokat fog még okozni az árszabályozás kérdése, ami egyébként szervesen tartozik bele a súlyos- magyar gazdasági problémák tömegébe. A gazdasági feladatok megoldásának összhangba hozása céljából életrehívott Gazdasági Főtanács munkájának eddigi eredményei a hozzáfűzött várakozásoknak megfeleltek. Minden jogos reményünk indokolt, hogy a Gazdasági Eőtanács további tervszerű munkája lényegesen hozzájárul ahhoz, hogy az infláció leküzdésének, az újjáépítés és a jóvátételi kötelezettségek hatalmas feladatainak megoldását^ érdemleges lépésekkel a nyugodt fejlődés útjára tereljük. A kormány kötelességének is? meri, hogy a gazdasági és pénzügyi problémák megoldására összefüggő és egységes tervet készítsen,