Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-15

363 A nemzetgyűlés 15. ülése 1946. Az elnöki tisztség elfoglalását megköny­nyíti számomra az a körülmény, hogy a kö­zelmúltban, az elmúlt év november 29-én mondta el elnöki székfoglalóját erről a 'helyről elődöm, Nagy Ferenc miniszterelnök úr, (Él­jenzés és taps a Ház minden oldalán.) akinek beköszöntő beszédében kifejtett programmját teljességgel magamévá teszem és szórói-szóra vallom. Azóta, hogy ő üdvözölte erről a helyről t az irántunk jóindulatú szövetsége« nagyhatalmia­kat és a baráti nemzeteket, kérve ezeknek és a nemzetgyűlés tagjainak segítségét nehéz fel­adatának teljesítéséhez, a nemzetgyűlés meg­alkotta új. házszabályait. Nekem az a köteles­ségem, hogy ezeket zsinórmértéknek vegyem és megőrizzem a Ház tanácskozási rendjét és a tanácskozások méltóságát, eredményességét. Az utóbbi évtizedekben Európa szerte per­gőtűzként támadták a parlamentarizmust Sajnos, egyes országokban elbukott és vele sírba hullott az- emberiség békéje, jóléte, fejlő­dése. Volt idő ezen az árva magyar földön is, amikor halál járt azoknak, akik ennek a par­lamentáris demokráciának védelmére keltek, amelynek szolgálatában mi most elpusztított országunkat felépíteni próbáljuk. Igaz demokrata nem teheti magáévá azo­kat a támadásokat. Ha á parlament nem szol­gálta valahol — mint itt nálunk is, ebben az épületben — a nép jogos érdekeit, ott nem a parlamentáris rendszerben, nem az intézmény­ben volt a hiba, hanem abban, hogy a parla­mentáris elveket meghamisították, helytelenül alkalmazták. (Ügy van! Úgy van! a kisgazda­várt oldialán.) Magyarországon — először a nemzet éle­tében — megtörténtek a tiszta, demokratikus választások. A parlament valóban a népszuve­renitás letéteményese lett. A magyar nép, a fiatal magyar demokrácia megállta helyét a nagy vizsgán és elnyerte a szabadságszerető nemzeteik tiszteletét is. A mi feladatunk t. Nemzetgyűlés, hogy ezzel a nagy kinccsel jól sáfárkodjunk. Ez a parlament az egyetlen eszköz, amely alkalmas arra. hogy népünk összességének érdekeit szolgálja. Az a parlament, ahol a többség a nép­akarat meghamisításával jutott a hatalom birtokába, nem parlament, mint ahogy nem lenne parlament 'az a törvényhozó testület sem, ahol és amelyben a szabadon megnyilvá­nult népakarat alkotta többség nem tudná ér­vényesíteni akaratát, nein tudná képviselni azokat az elveket, célkitűzéseket, amelyeknek vállalásával és vallásával elnyerte megbízatá­sát. (Ügy van! Úgy van! a kisgazdapárt ol­dalán,) Magyarországon ez a veszedelem meggyő­ződésem szerint, nem fenyeget és erről jónak gondolom itt hitet tenni- Minden őszintén de­mokratikus hazafi vállvetve dolgozik jobb sorsra érdemes hazánk megmentésén, az ezer­éves magyar történelem legnagyobb munká­ján abban a koalícióban, amely a dolgozók­nak, a parasztoknak, a munkásoknak és a sza­bad értelmiségieknek az egyesülése. Nekem, mint a Ház elnökének, csak az le­het a. kötelességem, hogy pártérdekekenés pár­tokon felülemelkedve, hűséggel a megtisztelő bizalomért, szolgáljam az egyetemes magyar célokat, megőrizzem a magyar nemzetgyűlés tanácskozóképességét, védjem méltóságát és évi február hó 7-én, csütörtökön. 364 ezzel megerősítsem azt az- egvséget, amely ed­dig minden sorsdöntő kérdésiben '• tiszteletre­méltóan nyilvánult meg a koalícióban tömö­rült pártok részéről. Ezt várja tőlünk a ma­gyar nép is. A parlament fő rendeltetése az egyéni aka­ratoktól független nemzeti akarat kifejezésre juttatása. Mégis, az a hely is kell, hogy le­gyen, ahol az ország minden jaja, panasza, kívánsága kell, hogy elhangozzék és meghall­gatást nyerjen. Halálosan megbetegednék fia­tal demokráciánk, ha ezek között a falak kö­zött legyöngült szervilizmusban elnémulna a nép és megszűnnék a kritika hangja. (Ügy van! Úgy van! — Taps a kisgazdapárt és a szociáldemokratapárt oldalán.) A szólásszabad­ság a demokrácia legszebb vívmányainak egyike. (Úgy van! Ügy van! a kisgazdapárt oldalán-) Elnöki hivatásom gyakorlatában a legmesszebbmenőén ápolni kívánom. (Éljenzés a kisgazdapárton) Hivatása magaslatán álló parlament a nemzet nevelője. Minden szavunkat figyeli a nemzet, sőt a nagyvilág is. Aki tehát ajkát szólásra nyitja, mindig gondoljon arra, hogy nemcsak a parlament méltósága, hanem a nemzet mindenekfelett való érdeke is megkö vetéli azt, hogy beszéde nyomán áldás fakad­jon: több tudás, tökéletesebb törvény, telje­sebb magyar élet, mélyebb béke a pártok kö­zött. (Ügy van! Ügy van! a kisgazdapárt sorai­ban.) Nyilatkozzék meg népünk akarata» hang­ja, s akkor könnyebben veti alá magát a nem­zet azoknak a törvényeknek, amelyekben sa­ját akaratát tudja felfedezni. A parlamentarizmus tulajdonképpen nem jogi szerkezet, hanem lehetőség, ideál, mely után az államok törekedhetnek, amelyet azon­ban maradéktalanul megvalósítani, életre kel­teni nagyon nehéz. Nem lehet minden korban és minden államban azonos szerkezetű, hanem ' mindig a viszonyokhoz kell alkalmazkodnia. Ami megfelel egy országban, vagy egy kor­nak, az nem lehet feltétlenül jó- más ország­ban és nem maradhat feltétlenül helyes egy más korban. (Ügy van! Úgy van!) Alkalmazkodnia, fejlődnie kell, hogy az alapgondolat, a tulaj­donképpeni cél, az egész nemzet részvétele a közhatalomban megmaradhasson. Mint minden e világon, a parlamentariz­mus emelkedése vagy süllyedése is embereken múlik. Embereken, akik alkotják, akik benne vezető szerepet visznek. Ezek tekintélyével, tisztaságával, [ tudásával, erkölcsi értékévei emelkedik vagy hanyatlik, kiteljesedik vagy megrokkan. A parlament tekintélyét védeni annyi, mint magát a parlamentáris demokrá­ciát megtartani, megerősíteni. Tagjainak tisz­tessége, önzetlensége építi a népben azokat a gránitköveket, amelyeknek alapján soha meg nem rendül. Még Rákóczi mondta, hogy a ma­gyarok nem fejedelmeknek, hanem a törvé­nyeknek alattvalói. A magyar államiban, az új magyar demokráciában nem az egyéni aka; rat uralkodik, hanem az ' egyetemes nemzeti akarat. így olvad összhangba az égvén és à köz, a rész és az egész, társadalom és ' állam, szabadság és tekintély. Nincs szebb élethiva­tás magyar férfi, képviselő számára, mint ezt hiánytalanul szolgálni. T. Nemzetgyűlés! Aki ma pozíciót vállal, megmérhetetlen terhet, kiszámíthatatlan fele­lősséget is vesz vállára. Ebben a tudatban fog­lalom el a magyar nemzetgyűlés elnöki tiszt­ségét én is. Hitem szerint Isten áldását kérem,

Next

/
Oldalképek
Tartalom