Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-13
351 A nemzetgyűlés 13. ülése 1946, Javas 1 om, hogy az 1945: XI. te. 9. §-ának (1) bekezdése értelmében a nemzetgyűlés a lemondást vegye tudomásul és erről szóló határozatát küldje meg a Nemzeti Főtanácsnak. Méltóztatnak bejelentésemet tudomásai venni 1 ! (Igen!) A nemzetgyű'és a be jelentést tudomásul veszi és az elnöki javaslatot elfogadja. Az ülést felfüggesztem. (Szünet déli 12 óra 17 perctől délután 1 óra 19 percig.) * Elnök: Az ülést újból megnyitom. T. Nemzetgyűlés! Jelentem, hogy a Nemzeti Főtanácstól átirat érkezett. Kérem Hegyesi János jegyző urat, szíveskedjék az átirat szövegét felolvasni. Hegyesi János jegyző (olvassa): »Legfelsőbb elhatározás. A Nemzeti Főtanács az 1945: XI. törvénycikk 9- §-ának (1) bekezdésében biztosított jogánál fogva a minisztere'nök kérelmére, a Nemzetgyűlés határozata alapján Tildy Zoltán miniszterelnököt, valamint kormányának tagjait: Rákosi Mátyás, Szakasi.fi Árpád ós Dobi István államminisztereket, Gyöngyösi János külügyminisztert, Nagy Imre belügyminisztert, Kovács Béla földmívelésügyi minisztert, Gordon Ferenc pénzügyminisztert, Bán Antal iparügyi minisztert, Rónai Sándor kereskedelem- és szövetkezetügyi minisztert, Keresztury Dezső vallás- és közoktatásÜTyi minisztert, Ries István igazsagügyminisz'ert, Tombor Jenő honvédelmi minisztert, Molnár Erik nép jó éti minisztert, Bárányos Károly közellátásügyi minisz'ert Antall József újjáépítési minisztert, GerőErnő közlekedésügyi minisztert és Ballá Antal tájékozta'ásügyi minisztert felmenti. A minisztere'nöki teendők ellátásával a további intézkedésig Rákosi Mátyás államminisztert, az ügyek további vitelével pedig a lemondott kormányt bízza meg. • Budapest, 1946. évi február hó 1. napján. Nagy Ferenc Rajk László Szeder Ferenc a Nemzeti Főtanács tagjai.« FH^ökt Méltóztatnak as átiratban foglaltakat tudomásul veni? (Igen!) Ha igen,- a nemzetgyűlés az átiratban foglaltakat tudomásu veszi. Bejelentem továbbá, hogy az- Országos Nemzeti Bizottság részéről küldöttség jelent meg nálam és a Nemzeti Bizottságnak azt a kérését tolmácsolta, hogy az á'lamforma változását és a magyar köztársaság közfelkiáltással megválasztott elnökének személyét az Országház előtti téren egybegyűlt közönségnek a Nemzetgyűlés nevében hozzam tudomására. Méltóztatnak bejelentésemet tudomásul venni? (Igen!) A Nemzetgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. (Tildy Zoltán köztársasági elnök a küldöttség £én megjelenik a teremben. — Lelkes él jenzés és hosszantartó, szűnni nem akaró taps a Hát minden oldalán. A Ház taaja ; fel'Uv ünneplik a magyar köztársaság elnökét) E'nök: T. Nemzetgyűli's! Most következik a Magyarország államformájáról szó'ó 1946 évi I. törvénycikk 6. §-án"k rendelkezése ér'elmében a köztársasági elnök úrnak a Nemzetgyűlés előtt való eskütétele. Felkérem Tildy Zoltán köztársasági elnök | évi február hó 1-én, pénteken. 352 urat, hogy a törvényben előirt esküt letenni méltóztassék. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az eskü szövegét felolvasni. Futó József jegyző (félólvásm az eskü szövegét.) Tildy Zoltán köztársasági elnök (leteszi a következő szövegű esküt): »Én, Tildy Zoltán esküszöm az élő Istenre, hogy Magyarországhoz és annak alkotmányához hü leszek. Törvényeit és törvényerejű szokásait megtartom és másokkal is megtartatom és köztársasági elnöki tisztemet a Nemzetgyűléssel egyetértésben a magyar nép javára gyakorlom. Isten engem úgy segéljen.« (Hosszantartó, lelkes éljenzés és taps a Ház minden oldatlan.) T^dnök: Megállapítom, hogy Tildy Zoltán köztársasági elnök úr a törvényben előirt esküt letette. Elnök Űr! Ű.i lap nyilt meg a mai nappal Magyarország ezeresztendős történelmében, amikor a magyar nép elemi erejű megnyilatkozással szakított a királyság intézményével, lerázta magáról a feudalizmus százados bilincseit, csatlakozott a demokratikus népek nagy családjához, helyet kért és kapott abban a nagy emberi közösségben, melynek ideálja és fundamentuma: az ember természetes jogain ^felépített élet és a más népekkel való békés együttműködés. Történt pedig ez a sorsdöntő átalakulás olyan — ezeresztendős történelmünk folyamán páratlan — formában, olyan minden viszályt és széthúzást kizáró egyetemes akaratmegnyilvánulással, mellyel bebizonyítottuk népünk politikai érettségét, igazoltuk azt, hogy a múlt szomorú tanulságait le tudtuk vonni, felülemelkedtünk a napi politikán és a, kicsinyes személyi érdekeiken, közös hittel, közös akarattal, példás egységgel leraktuk az új Magyarország alapjait. Reméljük és hisszük, hogy elhatározásunknak ez az ünnepélyes, eggyéforrt, szívvel, lélekkel feltörő megnyilvánulása megerősíti az irányunkban eddig is barátsággal viseltető nemzeteknek irántunk táplált rokonszenvét, meggyőzi őket szándékaink és felfogásunk tisztaságáról és biztosítja nekünk a demokratikus népek nagy munkaközösségében a minket megillető helyet. Az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog alapján megválasztott nemzetgyűlés közfelkiáltással megnyilvánuló bizalma önt iktatta be Kossuth Lajos örökébe. Magyar embert ennél nagyobb megtiszteltetés nem érnél, magyar emberre ennél súlyosabb örökség nem hárulhatEz a sokat szenvedett nép ma Elnök Ür vezetése alatt várja és reméli sorsának jobbraf or dúlás át, megpróbáltatásainak, szenvedéseinek enyhülését és emberhez méltó életfeltételeinek megteremtését. Amíg a magyar dolgozók összességének ez az eggyéforrott egysége támogatja munkásságát, amíg ez az egység megmarad eredeti cé kitűzése: a demokratikus, független és szabad Magyarországért folytatott, megalkuvást nem ismerő munkálkodás programmja mellett, addig birtokunkban van a záloga annak, hogy ennyi küzdelem, ennyi megpróbáltatás és ennyi szenvedés után megtaláltuk az utat boldogulásunk felé.
