Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-11
r 285 A nemzetgyűlés 11. ülése 1946 jó békekötés érdekében kell ezt a törvényt minél előbb megalkotnunk, mert sajnos, uraink bűnéből nem sok jót tudunk a múltból a békeszerződésen a mérlegbe dobni, a mérlegbe elsősorban az utolsó egy esztendő demokratikus fejlődésének eredményeit tudjuk bedobni és ezen keresztül fognak minket mérlegelni. Ha tehát ebben a kérdésiben habozunk és a köztársaság megvalósításával nem mutatunk újabb bizonyságot arra, hogy mi valóban komolyan vesszük a társadalom belső demokratikus átalakítását, akkor megint csak a nemzet jövője ellen vétünk. Mi pedig nem aka-. runk véteni. A békekötés szempontjából, a számunkra legkedvezőbb békekötés szempont» jából is fontos az, hogy az egész világ számára dokumentáljuk: mi valóban demokratikus életformát és az ennek legmegfelelőbb köztársasági államformát akarjuk és valósík juk meg a legrövidebb időn belül. A demokrácia számára és a demokrácia szempontjából a legméltóbb, mondhatnám egyetlen lehetséges életforma a (köztársaság, Nagyon jól tudjuk azonban, hogy azzal, hogy a köztársasági államformát megalkotjuk s hogy ezen az államformán belül mi a leglényegesebb és a valóságos tartalom, tulajdonképpen még nem dçl el semmi. Azok a kísérletek, amelyek itt újra és újra felbukkannak nyíltabban vagy rejtettebben, hogy a magyar demokrácia legfontosabb vívmányát, a földreformot valamilyen formában visszacsinálják, azzal, hogy mi itt a köztársasági államformát alkotjuk meg, még nem fognak megszűnni (Marosán György (szd): A zászlósurak addig még beszélnek!) és az a próbálkozás, amely a parasztság bőrén és a parasztság kizsákmányolásával a régi kapitalizmus uralmát restaurálni próbálja, ezzel szintén nem fog véget vetni. Azontúl tehát, hogy a köztársaságot mint államformát helyeseljük, bennünket nagyon érdekel az a kérdés, hogy ezen az államformán belül a nép érdeke hogyan fog érvényesülni. Számunkra, nemzeti pai rasztpártiak számára az az igazság és az a meglátás, hogy a magyar nép felszabadulási harca ezzel a törvényjavaslattal és ennek törvénybeiktatásával még nem ért és nem ér véget, (Ügy van! a kommunistapárton.) legfeljebb egy új alap teremtődik arra, hogy ezt a harcot továbbfolytassuk és győzedelmesen befejezzük. (tlgy vani Ügy van! a kommunistapárton,) A törvényjavaslatban különösképpen örömmel üdvözöljük az 5. §-t, amely kimondja, hogy kétízben senkit sem lehet köztársasági elnökké megválasztani. Ez elejét veszi annak, hogy itt újra dinasztiák alakuljanak ki. Mi nem akarunk dinasztiákat, mert a dinasztiák mögött azonnal felsorakoznak a kamarillák, az érdekszövetségek. A magyar népnek pedig mindenféle érdekszövetségből elege volt. A másik ilyen szakasz, amelyet szintén helyeslünk, a 2. §, amely korlátozza és a nemzetgyűlés hatáskörével összhangba hozza a köztársasági elnök hatáskörét. Mi a köztársasági elnökből nem kirakattfâbut akarunk csinálni, viszont nem akarjuk azt sem és nem akarjuk annak lehetőségét sem, hogy kényúr legyen belőle, hogy a nemzet és a nép többségének akarata ellenére tudjon kormányozni ebben az országban. A Nemzeti Parasztpárt nevében a törvényjavaslatot elfogadom, befejezésül esak^ egy történelmi visszapillantást szeretnék még vetni, figyelmeztetvén arra, hogy amikor az ónodi orévi január hó 30-án, szerdán. 286 szággyűlésen kimondották, hogy: »Eb ura fakó!« és detronizálták a Habsburg-házat, akkor egy esztendő óta tartó és már a bukás felé sodródó szabadságharc napjait élte az ország. Amikor 1849-ben a debreceni nagytemplomban újra kikiáltották a Habsburg-ház detronizálását, Világos és az egész szabadságharc bukásának árnyéka már ott volt ezen a történelmi aktuson. 1918-ban is egy eleve reménytelenül induló forradalom kétségbeesett kísérlete volt az, hogy az államforma változtatásával valamilyen szilárdságot, szilárd talajt teremtsen maga alá. Most a harmadik alkalomkor, a harmadik magyar köztársaság megalkotásánál egészen más helyzetben vagyunk és egészen más történelmi perspektíva áll előttünk, Nem a bukásnak a réme és nem egy kétségbeesett kísérlet ez, hanem elindulás arrafelé, hogy ebben az országban valóban a magyar népnek, a dolgozó magyar népnek a szabadsága biztosíttassak. (Helyeslés és taps a parasztpárton és u kommúnistapárton.) A Nemzeti Parasztpárt a mögötte felsorakozó paraszttömegekkel, az ipari munkássággal és a haladó értelmiséggel szövetségben ott lesz minden alkalomkor, hogy ezt a köztársaságot valóban népi tartalommal töltse meg, ezt a köztársasági államformát megvédje és hogy ebből a köztársaságból valóban a magyar nép köztársasága legyen. (Taps a Ház minden oldalán.) A Nemzeti Parasztpárt nevében a törvényjavaslatot általánosságban elfogadom. (Taps a Ház minden oldalán.) Elnök: Szólásra következik? Hegyesi János (pp) jegyző: Eckhardt Sándor! Eckhardt Sándor (dn): T. Nemzetgyűlés! Amikor ebben a vitában a Demokrata Néppárt nevében felszólalok, talán nem vétek a szabályok ellen, ha bevezetéskép előbb pártomról és pártom céljairól szólok néhány szót. Ehhez kérem a t. Nemzetgyűlés szíves türelmét és engedélyét. Tulajdonképpen nem is térek el a tárgytól, mert szükségem van erre az ismertetésre az előttünk fekvő javaslat kérdésében elfoglalt álláspontom indokolására. T. Képviselőtársaim nagy része, de a magyar közvélemény is aligha lehet tisztában azzal, hogy a Demokrata Néppárt milyen céllal alakult meg, sőt a pártnak a nemzetgyűlésben való képviseltesse is olyan körülmények közt jött létre, hogy ez könnyen félreértésre adhat alkalmat. r (Marosán György (szd): Az a kérdés: hívese a köztársaság' nakf) Tessék megvárni. (Marosán György (szd): Türelmesek leszünk!) A Demokrata Néppárt az Országos Nemzeti Bizottság hivatalos elismerését csak 1945 szeptemberében nyerte el. Sajtó nem állt rendelkezésünkre és: így nem volt módunkban, íhogy pártunkat és programmunkat az ország közvéleményével megismertessük és az októberi törvényhatósági, majd a novemberi nemzetgyűlési /választásokon külön listán indulhassunk. Ebben a helyzetben, amelyet a kormányzó hatóságoknak nem éppen jóindulatú halogatása és elzárkózása idézett elő,* a Függe/tlen Kisgazdát Földmunkás és< Polgári Párt jött segítségünkre azzal, hogy egyes jelöltjeinket mint pártonkívülieket törvényhatósági és nemzetgyűlési lajstromára felvette, amire a választójogi rendelet a lehetőséget meg is adja*. 147 A Kisgazda Párt vezetőségének ezért a nemes gesztusáért pártom hevében itt a nemzetgyűlés színe előtt köszönetet mondok.
