Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-11

A nemzetgyűlés 11. ülése 1946. évi január hó 30-án, szerdán, Nagy Ferenc és Kossa István elnöklete alatt. Tárgyai: Oldal Elnöki előterjesztések . 249 Határozat a nemzetgyűlés üléseinek időtartamáról . 249 A Magyarország államformájáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. (Iromány: 5. és 9. szám). Általánosságban hozzászóltak: Sulyok Dezső (kg) előadó 260 Révai József (kp) a kisebbségi vélemény előadója » 265 Erőss János (kg) . 265 Rajk László (kp) . 269 Kéthly Anna (szd) 275 Dams Józseí (pp) 282 Eckhardt Sándor (dn) . 286 Szent-Iványi Sándor (pd) 292 A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása , 294 A hormány részéről jelen voltak: Tildy Zoltán miniszterelnök, Antall József újjáépítési miniszter, Ballá Antal tájékoztatási miniszter, Bárányos Károly közellátásügyi ministier, Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter, Gyöngyösi János külügyminiszter, Keresztury Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszter, Molnár Erik népjóléti miniszter, Nagy Imre belügyminiszter, Rákosi Mátyás államminiszter, Ries István igazságügyminiszter, Rónai Sándor kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter, Szakasits Árpád államminiszter és Tombor Jenő honvédelmi miniszter. (Az ülés délelőtt 10 óra 23 perckor kezdődik.) (Àz elnöki széket Nagy Ferenc foglalja el.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzökönyvének vezetésére Futó József, az egyéb jegyzői teendők végzésére pedig Hegyesi János jegyző urat kérem fel. A házszabályok 72. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a napirend tárgyalására szánt időt esetről-esetre az elnök javaslatára a nemzetgyűlés állapítja meg. Ennek megfelelően javaslom, hogy további intézkedésig üléseinket reggel 9 órától délután 4 óráig tartsuk. Méltóztatnak javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, a nemzetgyűlés a javaslathoz hozzájárult. Napirend szerint következik a Magyarország államformájáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t. Nemzetgyűlés tudomására hozom, hogy a törvényjavaslathoz a független kisgazdapárt, a magyar kommunista párt, a szociáldemokrata párt, a nemzeti parasztpárt, a polgári demokratapárt, a demokrata néppárt jelentettek be szónokokat, és pedig Bross János, Kajk László, Kéthly Anuiai, Darvas Jóaisef, Eckhardt Sándor és Szent-Iványi Sándor képviselőtársainkat. A Ház a bejelentést tudomásul veszL Sulyok Dezső előadó urat illeti a szó. Sulyok Dezső (kg) előadó: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Hßlljuk!) A között a sok szempont között, amelyek önként kínálkoznak arra, hogy rajtuk keresztül az emberiség történelmét vizsgálat tárgyává tegyük, egy igen érdekes és nagyjelentőségű szempont volna az. ha az emberiség történőimét úgy fognánk fel mint az egyén és az állam küzdelmét. A történelmi öntudatra ébredt embernek önmagával és társaival szemben szinte az első gesztusa volt az, hogy megalkotta az államot, — azzal az akkor még csak ösztönösen érzett, de kifejezésre nem juttatott céllal, hogy biztosítsa a rendszeres és rendezett együttélés lehetőségét, és abban a pillanatban, amikor az állam, mint az ember egyik alkotása létrejött, már meg is indult a küzdelem az ember és az állam között. Az állam nyomban arra törekedett, hogy az egyént maga alá gyűrje, hatalmát minél jobban kiterjessze feléje. Az egyén pedig ezzel