Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-9

219 A nemzetgyűlés 9. ütése 1946. plénumában azért, merit itt van meg* az az országos nagy nyilvánosság, amely feltétlenül kívánatos a törvényhozás munkájánál. A nyilvánosság a képviselőnek nagyobb felelősségérzetet ad. A nyilvánosság kényszeríti a képviselőt arra, hogy a törvényjavaslatokkal, amelyekhez hozzá akar szólni, előzőleg foglalkozzék. A nyilvánosság feltétlenül hasznos és a parlamenti tárgyalásinál a nívó emelésére szolgál. A tanácskozáshoz általában ötven képviselő jelenléte szükséges, a határozathozatalhoz száz képviselő jelenléte. Ha az elnök megállapítja a tanácskozás-, illetőleg határozatképtelenséget, az ülést egy órára felfüggesztheti. Ha azután is tanácskozó-, illetőleg határozatképtelen a Ház, akkor megállapítja, hogy kik azok a képviselők, akik jelen vannak és a jelen nem lévő, igazolatlanul távolmaradt képviselők mindaddig elesnek illetményeiktal, amíg az elnöknél nem jelentkeztek. A Ház napirendjét maga a Ház állapítja meg az elnök indítványára. A napirendhez négy képviselő szólhat hozzá» mindegyik 15—15 perces időtartammal. Sürgős közérdekű ügyben napirend előtti felszólalásra is lehet engedélyt kérni, amelyet — ha az elnök megadja az engedélyt — a képviselő legfeljebb 15 perc alatt előterjeszt. Ha iaz elnök a napirend előtti felszólalást helyénvalónak nem látja, a képviselő kérésére, kívánatára a Ház döntése elé terjeszti a kérést, a Ház pedig a napirend előtti felszólalás megengedése vagy megtagadása kérdésében határoz. A plénumban a felszólalási határidő egy óra. Ez az egy óra azonban további egy órával meghosszabbítható, tehát nyilvánvalóan bőséges tere nyílik a képviselőnek ezeket elmondani, bármilyen sok mondanivalója is van. A vezérszónoki nomenklatúrával szakítottunk, mert igen gyászos emlékeink vannak ezzel kapcsolatbán, azonban helyette a pártok kijelölt szónokainak a fogalmát iktattuk a házszabályok közé, ami a célszerűség szempontjából volt kívánatos. A törvényjavaslat előadója után a pártok kijelölt szónokai szólalnak fel, először a legnagyobb párté és így tovább, lehetőség szerint felváltva a törvényjavaslat mellett és a törvényjavaslat ellen. Ha már a pártok szónokai felszólaltak, vagy bármikor is a vita folyamán, 60 képviselő indítványozhatja írásban' a vita bezárását. Tehát 60 képviselőnek az elhatározása szükséges ahhoz, hogy a vitát bezárják. (Az elnöki széket 11 óra 30 perckoir Kossa István foglalja el.) Ez meglehetős biztosíték- arra, hogy semmiféle önkénynek a nemzeitgyűlés e tekintetben ne legyen kitéve, mert hiszen kétségtelen, hogy ha 60 képviselő hajlandó írásban kiállni amellett, hogy a vita most már lezárandó, annak komoly okai vannak, amelyekért 60 képviselő vállalja az erkölcsi felelősséget. A. részletekben a felszólalás ideje 15—15 pere. \ Az általános vita folyamán a képviselők határozati javaslatokat, a részletekre nézve módosításokat és ellenindítványokat terjeszthetnek elő. Az általános vitát, amint mondottam, 60 képviselő kívánságára lehet bezárni; a részletes vitát ugyancsak be lehet zárni

% mégpedig akkor, ha már négy képviselő hozzászólt, bármelyik képviselőnek indítványára. évi Január hó 25-én, pénteken. 220 A képvisielők szólásszabadságát b iztoisí ti ja az is, hogy bizonyos esetekben föltétlenül felszólalhatnak, nevezetesen akkor, ha a személyüket ért támadást akarják visszautasítanij ha félreértett szavaikat akarják helyreigazítani, vagy pedig a házszabályok alkalmazásához kérnek szót. A megkezdett beszédet be kell fejezni. A házszabályok az ideiglenes ügyrenddel szemben egy újítást tartalmaznak, ami azonban csak az ideiglenes ügyrenddel szemben újítás, mert a régi parlamenti szabályoknak teljesen megfelel: nevezetesen a házszabályok kimondják, hogy a képviselő a beszédet elmondani tartozik és beszédet folyamatosan olvasni tilos. (Helyeslés a kisgazdapárton. — Egy hang a kommunista párton: Miért?) Gondoljuk meg azt, hogy ez a tiszteletreméltó kollégium nem egy akadémia, nem tudományos felolvasó testület, hanem egy tanácskozó szerv, a nemzetnek legmagasabb törvénykialakító szerve, amelynek az a feladata, hogy egymást\ meggyőzzük. A vita pedig már fogalmánál fogva kizárja azt, hogy felolvasásokkal untassuk egymást. Felolvasás esetében a képviselő elveszti a nemzetgyűléssel való kontaktust. Ha ezt valaki komolyan meggondolja, feltétlenül igazat ad nekem. A leggyönyörűbb novella is már a tizenötödik mondatnál elveszíti érdekességét, ha azt nem művészi módon olvassák fel. Az ember képtelen az olvasásra odafigyelni, ha az; olvasás nem lebilincselő, mondhatnám, művészi formában történik. Egészen más az élőszó. Az élőszó esetében a beszélő, a vitázó állandó közösségben, állandó érintkezésben van hallgatójával. Es hogyan képzeljük el a vitázást, ha vala'milyen problémáról beszélünk, amikor az előttem szóló kifejti a törvényjavaslat mellett vagy ellen az ő gyönyörű, hatalmas, zúgó érveit és feláll valaki a másik oldalról és mintha semmi sem történt volna, elolvassa azt, amit ő tegnap vagy tegnapelőtt az íróasztalnál megírt. (Ügy van! Ügy van! — Taps a kisgazdapárton és a-parasztpárton.) Ez nem vitatkozás» ez egy komolytalan dolog és alkalmas arra, hogy az egész nemzetgyűlés nívóját lesüllyeszsze. (Taps a kisgazdapárton.) Nem lehet indok és nem fogadtam ©1 ezt » bizottsági ülésen sem, mtert sértő a nemzetgyűlés tagjaira, hogy a nemzetgyűlés tagjai között sokan vannak olyanok, akik képtelenek szabad szóval beszélni. Ilyen nincs! Aki ennek a nemzetgyűlésnek tagja, az mind bizonvos közéleti múlttal rendelkezik. (Ügy van! a kisgazdapárton.) Ide nem senkik kerültek be. ide nem analfabéták jöttek be. hanem, közéleti harcosok, akik elvekért, gondolatokért ' küzdöttek hosszú évtizedeken keresztül. Reméljük, ezek az emberek, ezek a képviselők nem sérthetők meg azzal, hogy ők gondolataikat tíz vagy tizenöt percen keresztül élőszóval ne tudnák közölni a hallgatóikkal- (Ügy van! Úgy van! a, kisgazdapárton és a parasztpárton.) Egyébként is, t. Nemzetgyűlés, nincsen semmi baj. Az, akinek kisebb a rutinja, ha fel kíván szólalni, előtte való napon egy kicsit foglalkozik a témával; mert ha valakinek élőszóval kell beszélni, annak ismernie kell a témát; és ez nagyon fontos dolog, mert aki élőszóval kényszerül felszólalni, azzal nem történik meg az, hogy csak a felolvasott beszédéből látja, milyen érdekes törvényjavaslattal áll sziemben. (Derültség.) Ellenkező esetben megvan a lehetősége annak, hogy az a képviselő,