Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-9

213 A nemzetgyűlés 9. ülése 1946. évi január hó 25-én, pétiteken. 214 tekét és az ifjúságot, hogy minden erejükkel támogassák- ezt a nemes és szükséges akciót. Ugyancsak felszólítom innen a parlamentből a társadalom vagyonos rétegét, a Gyáriparosok Országos Szövetségét, a bankokat és a kereskedőket, hogy a legmaximálisabb pénz- és természetbeni adományokkal segítsék az arra rá szorult gyermekek százezreit. (Helyeslés.) Ezenfelül a társadalom minden tagját kérem, hogy. a lehetőleg nélkülözhető gyermekholmi, lepedő-, takaró- vagy bárminemű adományával segítse ezt az akciót. Az egész nemzetnek kötelessége ^segíteni ezt a megmozdulást,, amelyet a népjóléti miniszter űr indított és amely Tildy Zoltán miniszterelnök úr (Éljenzés a kisgazdapárt soraiban.) és dr. Molnár Erik népjóléti miniszter úr védnöksége alatt folyik. Konkrét feladata tehát a magyar társadalomnak először a •meglévő gyermekotthonok élelemmel és felszereléssel való ellátása, (Helyeslés.) másodszor új gyermekotthonok létesítése az elhagyott •gyermekek részére, harmadszor & kórházak élelemmel és felszereléssel való ellátása és negyedszer az elhagyott gyermekeknek nevelőszülők keresése. Kérem t képviselőtársaimat, minden erőnkkel hassunk oda, hogy a fasizmus áldozatait, a jövő reménységeit, a magyar gyermekeket megmentsük a pusztulástól. A demokratikus Magyarországban népképviselők ülnek a parlamentben. A nép képviselőinek kötelességük segíteni a magyar gyermekek százezrein, hm ilyen katasztrofális a, helyzet. (Taps a kisgazdapárt oldalán.) A magyar gyermekmentés nenizctinentés, (Ügy van! Ügy van!) hazafias kötelessége minden magyar embernek. (Ügy "van! Úgy van!) Mutassa meg a magyar társadalom, hogy minden erejével részt, kivan venni a demokratikus Magyarország újjáépítésében és a pusztulásra ítélt gyermekek százezreit teljes szeretetével pártfogolja s megmenti őket n boldog, demokratikus Magyarországnak. (Élénk éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) : Elnök: Áttérünk napirendünk tárgyalására. Dulin Jenő előadó urat illeti a szó. Dulin Jenő (kg) előadó: T. Nemzetgyűlés! A házszabályokat, amelyeket ismertetni szerencsém van, általában azok a r szempontok uralják, amelyeket a nemzetgyűlés az ideiglenes ügyrend elfogadása alkalmával maga előtt tartott: egyfelől a nemzetgyűlés eredményes munkásságának alapjául szolgáló tanácskozási rendet megszabni, másfelől pedig a nemzetgyűlés tagjai részére 'függetlenséget, abszolút személyi biztonságot (Ügy van! a kisgazdapárton.) és minél több szólásszabadságot biztosítani- (Ügy van! a kisgazdapárton.) Amikor e két szempontot kiemelem, ugyanakkor utalok arra, hogy a képviselőt a házsza; bályok következtében megillető különleges jogi helyzet nem a képviselőnek saját személyéhez fűződő valami alanyi tulajdonság, 'hanem eminenter közjogi vonatkozású sajátosság, amely a képviselőt törvényhozói működés énéi fogva illeti meg. Megilleti azért, hogy jogokkal minél hatalmasabban felvértezve maradék: talanul tudja teljesíteni törvényhozói kötelességét. (Ügy van! a kisgazdapárton-) T. Nemzetgyűlés! Az első vonalon tehát minden körülmények között magának a nem zetgyűlésnek az érdeke áll. És íha történetesen a nemzetgyűléssel szemben fennálló kötelezettség látszólag- szembefordulna a képviselőt megillető jogokkal, akkor mindig a kötelesség előtt kell deférálni. Ezt kívánja a közösség érdeke, ezt kívánja a demokrácia. Ez az elv •egyben meghatározza azt is, hogy mik azok a határok, amelyek a képviselői privilégiumokat korlátozhatják. A nemzetgyűlés a nemzeti szuverenitás legfőbb hordozója. Ezt a nemzetgyűlést egy demokratikus választójog és becsületesen véghezvitt választás alapján a nemzet hívta életre; feladata az, hogy a különböző heterogén egyéni és pártvéleményeket a szellemnek, az érveknek és *a meggyőzésnek a kohójában hamisítatlan homogén nemzeti akarattá képezze ki és azokat törvényformába öntse. Kétségtelen, hogy ezt a folyamatot megakadályozni antidemokratikus szembehelyezkedés volna magával, a nemzettel. Kétségtelen, hogy egy törvényhozás életképessége nem elsősorban a. házszabályok jóságától függ, hanem p

függ attól, hogy a képviselőket áthassa a képviselői hivatásérzós, a kötelesség- és a felelősségtudat. (Ügy van! a kisgazdapárton.) Ezeníelül azonban mégis kell egy védelmi rendszerről aroudoskodnunk, amely intézményesen elhárítja azokat az akadályokat, amelyek a nemzetgyűlés működése elé kerülheitnek. Ezek előrebocsátása után leszek bátor a házszabályok egyes rendelkezéseit főbb vonatkozásaiban ismertetni. Az 1. § a mentelmi jogról beszél. A mentelmi jog a leglényegesebb és legfontosabb joga a képviselőnek, de egyben egy érv az általam imént mondottak mellett, hogy a képviselőt illető jog mindig tulajdonképpen a nemzetgyűlés szolgálatában áll. mert mentelmi jog nélkül nem voln'a független törvényhozás. (Ügy van! a kisgazdapárton.) A, mentelmi jog nélkül keresztülvihetetlen volna az egyes államhatalmak elválasztása. Márpedig alkotmányról csak akkor lehet beszélni, ha a három államhatalom: a törvényhozói, az államfői és a végrehajtói hatalom egymástól elkülönözötten, mindegyik függetlenül, a saját hatáskö rében teljesíti alkotmányos kötelességét. A végrehajtó hatalomban mindig megvan szinte 'tu u at alatt is^ az a szándék, hogy a törvényhozás hatáskörébe belenyúljon, hogy a törvényhozást megnyirbálja. A mentelmi jog teszi lehetővé azt, hogy a törvényhozásban független és személyi biztonságot érző képviselők üljenek, (Ügy van! a kisgazdapárton.) akik nem félnek a végrehajtó hatalomtól és akik a végrehajtó hatalomnak minden visszásságát ide merik hozni a nemzetgyűlés színe elé. (Helyeslés és taps a kisgazdapárton.) A mentelmi jog lényegében annyit jelent, hogy itt, a nem; zetgyűlés előtt elmondattakért a képviselő csak a nemzetgyűlésnek felel. Jelenti azonba*. azt is, hogy nemzetgyűlési képviselőt nem lehet letartóztatni, — kivéve a tettenérés esetét, — sőt hatósági vagy bűnvádi eljárást sem lehet ellene indítani, kivéve azt az esetet, amikor a nemzetgyűlés az illető képviselő mentelmi jogát felfüggeszti és szabad folyást enged az eljárásnak. Ez azonban semmiképpen sem történik meg akkor, ha a nemzetgyűlés még csak halvány lehetőségét is konstatálja a hatósági vegzatúrának. (Ügy van! a kisgazdapárton.) A mentelmi jogot kiegészíti a képviselő különleges büntetőjogi védelme is; ugyanazok a fokozottabb büntetőjogi védelmi lehetőségek 14*