Törvényhozók Nemzeti Szövetsége Sopronban tartott üléseinek jegyzőkönyve, 1944. I. kötet • 1944. december 1. - 1945. március 16.
Ülésnapok - 24_1945-03-16
L/ III.1G. 10.33-10.45 1. A törvényhozók Nemzeti Szövetségének Sopronban 1945. március 16-án, pénteken d.e. tartott Ülés ét 10 óra 33 perckor nyitja meg SzászLajos elnök. Vitéz Jaros s^AndorK egy propagandautjának renkivül érdekes tapasztalatairól számol be. Az elmúlt napokban felkereste a párkányi járást, ahol a garamtorkolati hidfőt felszámolták* ott hat héten át tartózkodtak a bolsevisták olyan területen, amely valaha a csehszlovák köztársasághoz tartozott, amellyel ko.pcsolatban orosz kormányzati részről az volt az utasitásuk, hogy az ilyen területeken lehetőleg barátságosabb magatartást tanúsítsanak a lakossággal.Jaross azt tervezte, hogy a párkányi járásnak lehetőleg minél több községét felkeresi, de az utak olyan mértékben elromlottak, hogy csak a Párkány-Érsekujvári főútvonal melletti községeket tudta meglátogatni, mert onnan letérni technikailag kizárt dolognak látszott 'lófogattal pedig azért nem lehetett ezt megkísérelni, mert az egész járásban egyetlen igavonó állat, haszonállat, baromfi sincs.Jaross részletesen ismerteti a felvett jegyfeőkönyveket. Az emberek és asszonyok arcára rá van irva, hogy átvészeltek egy ilyen bolsevista megszállást. Szenvedés és fáradtság van az emberek szemében: mintha hat hétig nem aludtak volna és végtal'enül nehéz robotban.éltek volna. Két községet látogatott meg: Kisujfalut és Köbölkutat. K^sujfalu színmagyar, majdnem tiszta református község. 4z ottaniak a csehszlovák időben is keménynyakú emberek voltak és most sem várták bizalommal az oroszt, még a szegény emberek sem^gondolták, hogy a bolsevisták legalább a szegény embernek valami jót hoznak. Köbölkút viszont tipikusan nemfeetközi jellegű falu: különösen a cseh megszállás ideje alatt szaturálódott különböző elemekkel. Voltak ott letelepedett és beházasodott csehek és szlovákok. Egy cseh kolónia is volt a falu közvetlen szomszédságában, ezt aZonban Jaross 1939-ben kitelepítette, úgyhogy ma ott magyar kolónia van.Köbölkút a csehszlovák időben ugy-' szólván elveszett a magyar párt számára: erősek voltak ott a cseh pártok és a kommunista párt is. Érdekes, miként reagált a megszállásra ez a két különböző jellegű falu. Kisujfalun majdnem minden ház meg Í van rongálva, az iskola tönkre van téve.Jaross a református léikészhez kéretett embereket és asszonyokat, hogy tájékozódjék. Ezek egyöntetűen elmondták, hogy január 9-től február 18-ig voltak megszállás alatt. Egész idő alatt rablás, lopás'és megfélemlítés folyt. Az oroszok minden állatot elvittek és minden élelmet elvettek a lakosságtól. Rengeteget romboltak, a lakásokba lovakat állítottak be. A pusztáitásnak szisztematikus módját, mutatja pl. az iskolai^könyvtár, ahol ?PÍnGen eryes könyvet széjjeltéptek és az udvarra szórtak. A tanítónő lakásában minden bútort darabokra törtek és a lakásban lovakat tartottak. A férfiakat naponta árokásásra, rendelték ki.és a védelem nélkül maradt asszonyokkal" erőszakoskodtak.A front a falutól 1 és 1/2 - 2 kilométerre volt, az oroszok az éjszakát rendesen a faluban töltötték és csak őreik voltak a lövészárkokban. Tóth Zsigmond kisgazda, az árvaház^ gondnoka elmondja, hogy nemcsak az árvaházat rombolták le, hanem őt is teljesen kifosztották és azt mondották, nem értik, miért jajgat, hiszen az árvaház vagyona közvagyon. Takács László mezőgazdasági munkást a bolsevisták éjjel ágyából mezítláb hajtották ki, ugy kellett állnia egy kazal mellett géppisztolyokkal szemben a hóban és közben a bolsevisták sorra megbecstelenitették a feleségét. Ez az ember ugy megtört, hogy 35 éves létére 60-nak néz ki. Nehézi Károly református lelkésznél egy bolsevista alezredes lakott, akinek a lelkész egyszer beszélgetés közben megmutatta Magyarország térképét és beszelt neki 1 Al.
