Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.

Ülésnapok - 1944-6

76 Az ideiglenes nemzetgyűlés 6. ülé Javaslom, hogy az előterjesztést előzetes tárgyalás végett adja ki a nemzetgyűlés az alkotmányjogi bizottságnak Méltóztatik ehhez hozzájárulni? 1 (Igen!) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Aj belügyminiszter úr kíván szólni. Erdei Ferenc belügyminiszter: Igent. Nem­zetgyűlés! Van szerencsém beterjeszteni a nemzetgyűlési választójogról szóló törvényja­vaslatot. (Hosszantartó lelkes taps.) Kérem a törvényjavaslat sürgős napi­rendretűzését és letárgyalását. A javaslat ki­nyomatva rendelkezésre áll, kérem tehát an­nak szétosztását. Egyúttal bejelentem, hogy a törvényjavas­lat előadójául Jócsik Lajos képviselő urat, he­lyettes előadójául Faragó László képviselő urat kértein fel. J (Taps a kommunista, a szociál­demokrata és a parasztpárton.) Elnök: jA törvényjavaslatot szétosztatom. Napirendretűzése iránt később fogok javasla­tot tenni. Napirend szerint következik az ideiglenes nemzetgyűlés ügyrendjének tárgyalása. Szeder Ferenc képviselő úr kíván a kérdés­hez hozzászólni. Szeder Ferenc (szd): T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) A múlt héten, amikor az el­nök úr beterjesztette a házszabályokra vonat­kozó javaslatot, akkor én ennek a javaslatnak szétosztását ^kértem azért, hogy megismerjük. Miután megismertem, ennélfogva ezzel a napi­rendre fűzött ügyrendi tervezettel kapcsolat­ban kívánóik néháiy szólt sízólni és ennek kap­csán iindítványíként a következőket előterjesz­teni. Köztudomású, hogy a nemzetgyűlés a vá­lasztójogi törvényjavaslat letárgyalása után, tehát rövid időn belül ülésezéseit — legalább egyelőre — befejezi. Miután kívánatos, sőt szükséges, hogy a választójogi javaslat mi­előbb törvényerőre emelkedjék, nem tartanám célszerűnek, hogy most ügyrendi vitával tölt­sük el az amúgy is szűkre szabott időt. (Rákosi Mátyás (kp): Ügy van! —• Taps a kommunista párton') Éppen ezért azt a tiszteletteljes indítványt terjesztem elő, hogy a nemzetgyűlés ennek az ügyrendnek a tárgyalásától tekintsen el, ille­tőleg azt napirendjéről vegye le és hatalmazza fel a nemzetgyűlés elnökségét arra» hogy a további tanácskozásokat a pártközi értekezle­ten lefektetett elvek alapján és azoknak meg­felelő szellemben vezesse. Tisztelettel kérem indítványom elfogadását. (Taps a szociáldemo­krata és a kommunista párton. — Rupert Re­zső (pd): Házszabályok nélkül nem lehet dol­gozni!) Eftaök: Kíváínj még valaki a 'kérdésihez hozzászólni? (Nem!) Ha nem, akkor a vitát bezárom. Amint méltóztattak hallani, Szeder Ferenc képviselő úr azt az indítványt tette, hogy a nemzetgyűlés az ügyrendtervezetet a napirend­ről vegye le és egyidejűleg mondja ki, hogy felhatalmazza a nemzetgyűlés elnökségét, hogy a nemzetgyűlés tanácskozásait a folyó évi szeptember hó 10-én megtartott pártközi érte­kezleten lefektetett elvek alapján vezesse. Mél­tóztatnak az indítványt magukévá tenni 1 ? (Igen!) Ha igen, azt határozatként mondom ki. T. Nemzetgyűlés ! A most hozott határozat­ban megnyilvánult bizalom igen megtisztelő az elnökségre és arra fokozottabb munkát és foko­zottabb felelősséget hárít. Hogy a nehéz mun­kát közmegelégedésre elvégezhessük, azzal a se 1945 szeptember 11-én, kedden kéréssel fordulok a nemzetgyűlés igen t. tag­jaihoz, hogy méltóztassék elkövetkező tárgya­lásaink során mindig szem előtt tartani a mai történelmi események életbevágó fontosságát és ennek megfelelő komolysággal és tárgyila­gossággal, egymás meggyőződése és személye iránti megbecsüléssel tárgyalni az elénk ke­rülő kérdéseket. Méltóztassanak mindig lehe­tőleg röviden és szigorúan a napirenden sze­replő tárgyhoz szólni. A felszólalók tartózkod­janak minden olyan kijelentéstől, amely a pártok békés együttműködését és a tárgyalá­sok során olyannyira szükséges összhangot megzavarhatná. Különösen méltóztassanak tartózkodni minden olyan kijelentéstől, amely a nemzet érdekeit, a nemzetgyűlés méltóságát, a parlamenti és nemzetközi illemet, vagy szo­kásokat sértené és a nemzetiségek és hitfele­kezetek elleni izgatásra adna alkalmat. Meg vagyok győződve, hogy ha tanácsko­zásaink során kellő önfegyelmezést, önmérsék­letet tanúsítunk, az egész nemzetnek példát­mutató munkát fogunk végezni. Ehhez kérem a t. Nemzetgyűlés minden egyes tagjának tá­mogatását. (Helyeslés.) Napirendünk szerint következik a Német­országnak szóló hadüzenet tárgyában tett kor­mányintézkedés tárgyalása. B. Szabó István államtitkár urat, mint elő­adót illeti a szó. B. Szabó István! ála&imtitklár előadó (ikg) : T. Nemzetgyűlés! Az ideiglenes nemzeti kor­mány által Németországnak küldött hadüzenet jóváhagyása tárgyában beterjesztem az ideig­lenes nemzeti kormány javaslatát. (Olvassa): »1. §. Az Ideiglenes Nemzetgyű­lés, mint a magyar állami szuverenitás kizáró­lagos képviselője, jóváhagyólag »tudomásul veszi az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak azt az intézkedését, hogy Németországnak az 1945. évi január hó 20. napján hadat üzent. 2. §. Ez a határozat kihirdetésének napján 3 ép hatályba. Indokolás: Magyarország demokratikus közvéleménye a német imperialista célok miatt kitört hábo­rúban akaratának nem tudott szabadon kifeje­zést adni, ezért a háború Magyarországot a Szövetséges Államok és Németország között kitört háborúban Németország oldalán találta. A háború tartama alatt Magyarország-, ameny­nyire csak lehetséges volt, ellentállt az egyre fokozódó német háborús követeléseknek, ami végül is arra vezetett, hogy Németország Ma­gyarországot katonailag megszállta. Amikor a Szövetséges Államok csapatai­nak hadi sikerei hazánk területének egy részé­ről a német hadsereget kiszorították, a nép demokratikus többsége megalkotta a demokra­tikus pártok képviselőiből álló ideiglenes nem­zetgyűlést, amely az ügyek vitelére ideiglenes nemzeti kormányt választott. Az ideiglenes nemzeti kormány első intézkedései közé tar­tozott, hogy a magyar nép helyes életérdekeit felismerve, Németországgal mindem kapcsola­tot megszakított, Németországnak hadat, üzent és a Szövetséges Hatalmakkal fegyverszüneti egyezményt kötött. A magyar alkotmány szabályai szerint a hadüzenet joga minden jog ősi forrására: a nemzetre támaszkodik. Ezért a magyar úllami főhatalmat kizárólagoisan gyakorló ideiglenes nemzetgyűlés utólagos jóváhagyására van szükség. Az ideiglenes nemzeti kormány, mint a végrehajtó hatalom gyakorlója, a nemzeti £$-

Next

/
Oldalképek
Tartalom