Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.

Ülésnapok - 1944-4

6 8 Az ideiglenes nemzetgyűlés 4. ülése legi összetételében a jövőben is folytathassa munkásságát. (Helyeslés.) Méltóztatik ezt az előterjesztésemet elfogadni? (Igen!) Ha igen, akkor ezt határozatilag kimondom. Szükségessé vált a mentelmi jogi bizottság felállítása is, melyet a politikai bizottság a Nemzeti Függetlenségi Frontban képviselt öt politikai párt és a szakszervezetek egy-egy képviselőjével elnökletem alatt a következőképpen alakított meg: Sipos Gyula nemzeti parasztpárt, dr. Nagy Vince független kisgazda párt, Farkas Mihály kommunista párt, Rupert Rezső polgári demokrata párt, dr. Farkas Zoltán szociáldemokrata párt. A politikai bizottság a mentelmijogi bizottságot a múlt gyakorlatától eltekintve, a szükség parancsára nemcsak javaslattételi, de határozati joggal is felruházta. A bizottság eddig négy ízben ülésezett és megállapította Fekete Imre, KuruÖz István, Szij Rezső, Lengyel Sándor és Poprádi Pál nemzetgyűlési . képviselők ügyében a mentelmi jog megsértéséti míg Cseh János, Dancza Lajos és Dobó István nemzetgyűlési képviselők mentelmi ügye folyamatban van. Tisztelettel kérem, hogy a mentelmi jogi bizottság megalakítását, eddigi munkáját jóváhagyólag tudomásulvenni és további működésére a felhatalmazást megadni szíveskedjenek. Méltóztatnak javaslatomat elfogadni? (Igen!) Ha igen, akkor határozatilag kimondom. Nagy és felelősségteljes munkát hárított a politikai bizottságra a nagybirtokrendszer megszűnte tésériŐl ég a föídmívesnép földhözf juttatáisárór szóló 600/1945. M. E. számú rendelet. A kormányzat az egész rendelet végrehajtását a földmívelésügyi miniszter irányítása és vezetése alatt álló Országos Földbirtokrendező Tanácsra, a megyei földbirtokrendező tanácsokra és a községi földigénylő bizo'tlt

1.ságokra ruházta, kivette azonlban hatáskörükből és a szuverén nemzetgyűlés, illetve az azt helyettesítő szerv, a politikai bizottság hatáskörébe utalta a 15. § értelmében annak elbírálását, hogy kinek az ingatlana mentesül 300 holdig ellenállási érdemek alapján az igénybevétel alól. A politikai bizottság ezt a felelősségteljes, nagy gondot, szaktudást és az ellenállási mozgalom alapos ismeretét igénylő feladatot a leglelkiismaretesebben, a legnagyobb körültekintéssel látta el; Megalakította elnökletem alatt földbirtokpolitikai bizottságát, ahová az ellenállási front négy pártja egy-egy, az ellen; állási mozgalomban résztvett nemzetgyűlési képviselő tagját delegálta. 'Aj bizottság tagjai lettek: Somogyi Miklós államtitkár a kommunista, dr. Pfeiffer Zoltán a kisgazda, Szeder Ferenc a szociáldemokrata és Kovács Imre a nemzeti parasztpárt részéről. Az albizottság ülésein résztvett a földmívelésügyi miniszter, vagy helyettese, előadója pedig a politikai bizottság előadója, dr. Balogh István államtitkár volt. Ennek az albizottságnak a feladata abban állott, hogy minden mentesítés iránt beérkezett kérvényt felülvizsgáljon, az előadott indokokat elbírálja és ennek álapján javaslatot tegyen a politikai bizottságnak. A föld" •birtokpolitikai bizottság eddigi ülésein több, mini 300 beérkezett-kérelmet vizsgált felül. Javaslata alapján a politikai bizottság eddig jïiindëssze-âS^kérelemnek adott helyet. •.*-*-' S£.i; Êzzél "kapcsolatban kötelességszerűén még kéil állapítanom az-t is, hogy a politikai bizott1945 szeptember 6-án, csütörtökön. ság által ilyen lelkiismeretes eljárás alapján meghozott határozatok végrehajtása körül súlyos panaszok merültek fel. Ezen panasizokat a mai ülésünkön újra választandó politikai bizottság lesz hivatva felülbírálni és orvosolni. Részben a nemzetgyűlés, részben a politikai bizottság felkérte az elnökséget több alkotmányjogi tervezet előkészítésére. Ennek a munkának az alátámasztására megalakította alkotmányjogi bizottságát elnökletem alatt a következő tagokkal: Kovács Imre nemzeti parasztpárt, dr. Guláesy György kisgazda párt, Farkas Mihály kommunista párt, dr. Ries István szociáldemokrata párt, »dr. Horváth Barna polgári demokratapárt. Az alkotmányjogi bizottság további közjogi szakértőket is meghívott üléseire és előkészítette az államfői jogok ideiglenes gyakorlásáról szóló tervezetét. Az augusztus 31-én tartott pártvezetői értekezlet azonban úgy határozott, hogy "a nemzetgyűlés mostani ülésszaka ezt az előkészítés alatt álló rendelettervezetet tárgyalni nem fogja. Tisztelettel kérem, hogy a nemzetgyűlés az alkotmányjogi bizottság felállításáról szóló határozatot jóváhagyólag vegye tudomásul. Méltóztatik javaslatomat elfogadni?' (Igen.) Határozatilag kimondom. Aí honvédelmi miniszter előterjesztésére megalakította a politikai bizottság az ideiglenes) nemzetgyűlés véderő bizottságát is a nemzetgyűlés öt pártjának egy-egy képviselő tagjával íéUi egy-egy póttagjával.

56 A véderlő bizottság szeptember hó 4-én tartotta első ülését és megvitatta a honvédelmi miniszter által kiadott rendeleteket. Tisztelettel kérem, hogy a nemzetgyűlés a véderő bizottság megválasztását és eddigi munkásságát jóváhagyólag tudomásul venni szíveskedjék. (Helyeslés.) Határozatilag kimondom. Az előadottakban beszámoltaim a politikai bizottság eddigi működéséről. Meg kell állapítanom, hogy a bizottság nagy és felelősségteljes munkát végzett, a legnagyobb lelkiismeretességgé] és odaadással. A politikai bizottság munkássága eredetileg arra az időre volt előirányozva, amíg a nemzetgyűlést nem hívhatjuk össze. Munkájával azonban bebizonyította, hogy további működése , nemcsak kívánatos, hanem nélkülözhetetlen is. A bizottság már március 12-i ülésén úgy határozott, hogy a nemzetgyűlés kiegészítése után újraválasztassék, az augusztus 31-i pártvezetői értekezlet pedig azt az álláspontot tette magáévá, hogy a politikai bizottságot újraválasztva, de fenn kell tartani. Ezért a mai ülés napirendjén szerepel a politikai bizottság újra való megválasztása. A politikai bizottság tagjainak ed; digi odaadó munkájáért ezúton fejezem , ki őszinte hálámat és köszönetemet. Bejelentem végül, hogy a Magyar Közigazgatási Bíróság elnökétől átiratot kaptam, mely szerint a Közigazgatási Bíróság az ideiglenes nemzeti kormány által kiadott rendeletek közül néhányat kifogás tárgyává tesz. Az 1869. évi IV. t.-c. 19. §-a szerint ugyanis a bíró, míg a rendesen kihirdetett törvények érvényességét kétségbe nem vonhatja, addig a rendeletek érvényessége felett egyes jogesetekbén ítél. Az idézett törvény értelmében tehát a Közigazgatási Bíróságnak, az ideiglenes nemzeti kormány kifogásolt vagy mégtámadott rendeleteinek érvényességét el kéli bíráinia. A Köz-