Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.

Ülésnapok - 1944-4

66 Az ideiglenes nemzetgyűlés L ülése gyűlés. Méltóztatnak elfogadni? (Igen!) Akkor ezt határozatilag kimondom. T. Nemzetgyűlés! A Debrecenben 1944 december hó 21-én Összeült ideiglenes nemzetgyűlés a magyar állami szuverenitás kizárólagos képviselőjévé nyilvánította magát. Javaslom, hogy a nemzetgyűlés az ideiglenes nemzetgyűlésnek ezt az első határozatát törvényerőre emelje. Méltóztatnak elfogadni? (Igen!) Akkor ezt határozatilag kimondom. Az ideiglenes nemzetgyűlés Debrecenben 1944. évi december hó 22-én tartott ülésén a következő határozatot hozta: »Az államfőt megillető kinevezési jogikört a VI. fizetési osztályig bezárólag az egyes miniszterek/ az V. fizetési osztálytól felfelé az illetékes miniszter előterjesztésére a miniszterelnök gyakorolja. Kivételt képeznek a politikai államtitkárok, továbbá a Magyar Kúria és a Közigazgatási Bíróság, valamint a Legfőbb Állami Számvevőszék elnöke, akiket a minisztertanács .javaslatára a nemzetgyűlés elnöksége nevez ki. A honvédség tisztikarának tagjait a honvédelmi miniszter előterjesztésére a miniszterelnök nevezi ki, kivéve a tábornoki kar tagjait, akiket a miniszterelnök, a honvédvezérkar főnöke, a honvédelmi miniszter és a honvédelmi minisztérium politikai államtitkárának előterjesztésére az ideiglenes nemzetgyűlés elnöksége nevez ki. A miniszterelnöki szék megüresedése^ esettén az új miniszterelnököt a politikai bizottság előterjesztése alapján az ideiglenes nemzetgyűlés elnöksége bízza meg, egyhangú előterjesztés hiányában a nemzetgyűlés hivatott a megbízás megadására.« Javaslom, hogy a nemzetgyűlés az ideiglenes nemzetgyűlésnek ezt a határozatát is emelje törvényerőre. Méltóztatnak ezt a javaslatomat elfogadni? (Elfogadjuk!) Êzt határozatiliag kimondom. T. Nemzetgyűlés! Az ideiglenes nemzetgyűlés a múlt évi december hó 21. és 22. napján mindössze két ülést tartott. December 22-én felhatalmazta a kormányt a fegyverszüneti szerződés megkötésére és felhatalmazást adott a nemzetgyűlés elnökségének, hogy a nemzetgyűlést a szükséghez képest hívja össze, azután elnapolta üléseit. Akkor az volt az elgondolás, hogy ez az elnapolás, rövid időre szól. A\ fegyverszüneti bizottság kiutazik Moszkvába, elvégzi feladatát, hazatér és akkor a nemzetgyűlés újból összeül, hogy a megkötött fegyverszüneti szerződést tudomásul vegye és beeikkelyezze. A rohanó események következtében szükségessé vált a nemzetgyűlés mielőbbi összehívása, de a fennforgó körülmények ezt lehetetlenné tetteik.

55 A törvéniyfhloiziás! munka ja azonban nem szünetelhetett s miután a nemzetgyűlés összehívása elé leküzdhetetlen akadályok tornyosultak, a felmerült elodázhatatlan problémák letárgyalása szükségessé tette egy olyan szervnek az időnkénti összehívását, amely hűen tükrözte az egész nemzetgyűlés Összetételét és célkitűzéseit A debreceni nemzetgyűlés annakidején mindössze két bizottságot állított fel: a mandátumvizsgáló bizottságot és a politikai bizottságot. A politikai bizottságot tulajdonképpen az ideiglenes kormány megválasztása céljából létesítette, de annak 22 tagját pártközi megegyezés alapján egyhangú választással úgy állította össze, hogy abban a nemzetgyűlésnek: minden páítja helyet kapóttí így tehát 1945 szeptember 6-án, csütörtökön. ez a bizottság az egész nemzetgyűlés osztatlan bizalmának volt letéteményese. 'Ai bizottság tagjai voltak elnökletem alatt: dr. Vásáry István, Nagy Imre, dr. Valentiny Ágoston, Dálnoki Miklós Béla, dr. Erdei Ferenc, dr. Balogh István, Öry István, Gyöngyösi János, Gerő Ernő, Révai József, Dobó (Schimmer) István, Kovács Jánost, Pozsgay Gyula, Németh István, Nagy Zoltán, Szula András, dr. Révész Imre, dr. Bánáss László, dr. Váezy József, dr. Molnár Kálmán, dr. Juhász Nagy Sándor és örley Zoltán nemzet gyűlési képviselők. Miután tehát a nemzetgyűlést nem hívhattuk össze, a sürgős kérdések megoldására aránylag könnyebben összehívható nemzetgyűlési szervet ebben a politikai bizottságban véltük feltalálni. A politikai bizottság a szükséghez képest eddig öt ízben ülésezett, és pedig január 26-án és .március 12-én Debrecenben, majd május 11-én, június 1-én és július 27-én Budapesten. Ai politikai bizottság első két ülésén a körülmények kényszerítő hatása alatt kibőví tette eredetileg megállapított hatáskörét ós a nemzetgyűlés mostani összehívásáig mint szükségszerű kisegítő szerv elvégezte azokat az elkerülhetetlenül sürgős feladatokat, amelyek nemzetgyűlési határozatokat követeltek, azzal a vállalt kötelezettséggel, hogy meghozott határozatait tudomásulvétel és jóváhagyás végett a nemzetgyűlés elé terjeszti. T. Nemzetgyűlés! A következőkben beszámolok a politikai bizottság eddig végzett munkásságáról. A nemzetgyűlés december 22-én, amint az előbb előadtam, bizonyos mértékig intézkedett az államfőt megillető jogok gyakorlásáról, amennyiben a kinevezési jogot bizonyos mértékig szabályozta. Aj nemzetgyűlés által taxatíve felsorolt kinevezési jogon túlmenően azonban ;rövidesen szükségessé vált olyau államfői jogok gyakorlásáról való intézkedés, amelyekről a nemzetgyűlés annakidején nem intézkedett. így a népbíróságok felállításáról szóló rendelettel kapcsolatban szükségessé vált a kegyelmezési jog rendezése. Az igazságügyminiszter javaslatára az ideiglenes nemzetgyűlés politikai bizottsága és az ideiglenes nemzeti kormány az 59/1945. elnöki számú rendelkezéssel intézkedett ezzel kapcsolatban a Nemzeti Főtanács felállításáról. Ez a rendelet a következőket tartalmazza: »Addig, amíg a magyar nép az államfői hatalom gyakorlásának módja felől nem dönt, az alkotmány szerint az államfőt megillető egyes jogokat az ezennel felállítandó háromtagú Nemzeti Főtanács gyakorolja. A Nemzeti Főtanács tagjai: az ideigiene® nemzetgyűlés elnöke vagy helyettese, az ideiglenes nemzeti kormány elnöke vagy helyettese, az ideiglenes nemzet-gyűlés politikai bizottsága által választás útján kiküldött politikai bizottsági tag vagy póttag, aki nem tagja a kormánynak A Nemzeti Főtanács jogköre kiterjed: az elítélteknek kegyelemben részesítésére, azon közhivatali és más tisztségekre való kinevezésekre, amelyek a fennálló törvények szerint a kormány vagy a miniszterelnök kinevezési jogát meghaladják és a nemzetgyűlés elnökségének jogkörébe utalva nincsenek, — valamint a kormány tagjainak felmentésére és a miniszterek kinevezésére, a miniszterelnök javaslatára, a politikai bizottság szótöbbséggel hozott határozata alapján, továbbá az 1894. évi XXXI. t,-c. 11., 20.,