Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.
Ülésnapok - 1944-3
Az ideiglenes nemzetgyűlés 3. ülése éveken át hamu alatt parázsló demokratikus belső magyar erők lelkes lángralobbanása másrészt, bizalmat öntöttek azok lelkébe, akik a rabságából felszabadult magyarság képvisele•té ben nemzetgyűlést alkottak és kormányt választottak. Elfogadni a nemzet bizalmát, élre állni és irányt mutatni akkor történelmi hivatás, történelmi felelősségvállalás volt. Csak az a teljes összhang,, amely a demokratikus pártokat egymással való testvéri viszonyukban, a nemzet megmentése érdekében való közös és áldozatos küzdelmükben jellemezte, csak az a szolidaritás, mely minden jószándékú magyar embert a közös szenvedések után a közös gondok súlya alatt a közös remények megvalósításában eltöltött, csak ez adott erőt a kormánynak ahhoz, hogy programmot adjon és az adott Programm fokozatos megvalósításában tevékenykedjék. T. Nemzetgyűlés! Az a felhatalmazás, mes lyet az ideiglenes nemzetgyűlés Debrecenben tartott történelmi jelentőségű ülésén a kormánynak adott, nemcsak jogokat jelentett, hatáskört, hanem feladatot is a nemzet életéért, demokratikus kialakulásáért. Beszámolómból látni méltóztatnak, hogy rendeleteink jelentőség szempontjából két irányban tagozódnak. Adott ki a kormány olyan rendeleteket, amelyeket saját hatáskörében alkotmányos jogainál fogva állt módjában kiadni. Adott ki a kormány olyan rendeleteket, amelyeknek rövid ismertetéséről az igazságügyminiszter gondoskodni fog. Jelentek meg a kormánynak olyan rendeletei is, amelyek jelentőségüknél fogva ide kívánkoznak a nemzetgyűlés színe elé. Ezeket külön előadók fogják ismertetni és a nemzetgyűlés tagjainak módjában áll azokhoz hozzászólni, sőt azokat . törvényerőre emelni. A nemzeti kormány a magyar létnek első feltételét abban látta, hogy teljes mértékben és azonnal t szakítson a bűnös múlttal, ezért Németországnak — működésének első napián — megüzente a háborút. (Lelkes taps és éljenzés a Ház minden oldalán.) Ugyanakkor a szövetséges nagyhatalmaktól fegyverszünetet kért. A szövetséeres nagyhatalmak a Szovjetunió kormánya útján jóindulattal foeradták közeledésünket és január 20.-án a kormány három delegátusa Moszkvában aláírta a fegyverszüneti egyezményt, melyet a szövetséges nagyhatalmak képviseletében Vorosilov marsall írt alá. (Lelkes taps a Ház minden oldalán.) A kormány azóta is minden ténykedésével bizonyságát akarja adni annak, hogy méltó a szövetséges nagyhatalmak bizalmára és leghőbb vágya, hogy mint a szabadságszerető népek családjának szerény tagja, építhesse ki őszintén, demokratikus szellemben nemzeti jövőjét. Vállalta a nemzeti kormány, hogy jószomszédi viszonyt teremt a környező demokratikus államokkal. Már ez IV áprhlis 8.-án Buiftapesien a kormány nevében kibocsátott hivatalos kiáltványban a köve%ező kijelentést tettem: »Az orosz hadsereg nagyszerű fegyvertényei ledöntötték a gyűlölködés válaszfalait, amelyek elzártak bennünket a szabadságszerető könnyező népekkel való összefogás lehetőségétől. Ezt %z összefogást most azonnal meg kell teremteni, mert az orosz nép barátpáea mellett biztosítéka lesz az a magvar iövő^ek.« Máius 16-án n Jn<™s^ávnával való jószomszédi viszony helyreállításában dörtő esemény történt. A Szkupstina elismerte a Jugoszláviáivá szeptember 5-én, szerdán...> 39 ban élő magyarság kisebbségi jogát, és két képviselőt be is vont a Szkupstinába. (Taps.) Ezzel kapcsolatban lapjaink örömmel kommentálják a két demokratikus ország javuló viszonyát. Ami jugoszláv szomszédunkkal való jóviszonyunkat illeti, ott Tito marsallé a főérdem, (Taps.) aki egy alkalommal kinyilatr koztatta, hogy célja a demokratikus Magyarországgal való barátság megteremtése. (Éljenzés.) Én erre alkalomadtán válaszoltam és a hős jugoszláv szabadságharcosok, partizánok érdeméit méltatva, Jugoszláviával való őszinte baráti politikánkat emeltem ki. A külügyminiszter ismételten nyilatkozott a szomszéd demokratikus népekkel való megértés szellemére vonatkozólag. Kiemelte különösen Jugoszláviával való jóviszonyunkat. Groza román miniszterelnök Magyarország irályában hangoztatott baráti megnyilatkozására ugyancsak a külügyminiszter válaszolt, abban a román baráti kéznyujtást elfogadta és viszonozta. (Taps.) Fierlinger miniszterelnök a szlovák nemzetgyűlés ülésén leszögezi, hogy Magyarország demokratikus kormányával baráti viszonyt óhiaijt fenmitöTtani. (Egy hang a k'tgazdapáfr ton: Lássuk!) Sajnos, az a hivatalos állásfoglalás, amely a csehszlovák kormány részéről rendeletileg is kifejezést nyert s amely a szlovákiai magyarokat állampolgárságuktól megfosztotta azzal a szándékkal, hogy eltávolítsa őket Csehszlovákia területéről, a két ország közötti jó viszony kiépítését, melyre mindkét államnak nagy szüksége van, megnehezíti. Ügy van! Ügy van! — Nagy Vince (kg): Ez nem demokrácia!) É Gazdasági újjáépítésünk szempontjából rendkívül nagy jelentősége van annak az árucsereszerződésnek, melyet a Szovjetunióval kötöttünk és amelynek volumenje a 30 millió dollárt meghaladja, valamint annak az elvi jelentőségű megegyezésnek, amely általános gazdasági vonatkozású. (Taps.) Megindult az árucsereforgalom a többi szomszédos államokkal is. így gazdasági megegyezés jött létre Romániával, Csehszlovákiával és Ausztriával. A nemzeti kormány a Szovjetunió kormányának ezt a gazdasági vonatkozású készségét éppen olyan nagyra értékeli, mint értékeltük a múlt év decemberében a Szovjetunió kormányának politikai vonatkozásban nyújtott baráti jobbját. _. A fegyverszüneti egyezmény megkötése után haladéktalanul megindult az úi honvédség felállítása (Taws'.) a nemietek elleni harcban valórészvétel céljából. A német fegyverletétel ideáiéig a Szovjetunió t&mioig | aitásávail hájrojm hadofiatály és a területi parainesinokfiágofe alakultak meg. A honvédség demokratikus átalakítása érdekében a következő intézmények létesültek: honvéd nevelőintézmény, tanfolyamok, honvéd szabadegyetem. Rendelkezések történtek a tiszti fegyverhasználat, becsületügyi szabályzat, reakciós szellemű tiszti nősülési szabályzat eltörlése, a honvéd 1 büntetőbíráskodás demokratikus átalakítása, testi jellegű f°nvítésnemek megszüntetése tárgyában, továbbá^ hogy a legé 1 ^* ség tiszti rendfokozatot is eléghet. (Éljenzés.) A társadalmi osztályokhoz való tartozás, vagyon nem elő^o«: a tiszti rendfokozat eléréséhez és a továbbjutáshoz. À honvédség részéről is minden megtörtént, hogy jószomszédi viszonyt teremtsünk a
