Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.
Ülésnapok - 1944-3
Az ideiglenes nemzetgyűlés 3. ülése (Ügy van! Ügy van! Helyeslés a para&ztpárlOVt.) Midőn a nemzőt ingújjra gyűrkőzve lát nekji a nemzedékek sorsát eldöntő létfontosságú munkának, midőn a fegyelmezett milliók hangtalanul nyelik el a nélkülözés jogos panaszait, mikor minden dolgos kéz és minden gonuolkodó fej munkájára százszorosan szükség van, akkor ebben az országban csak az, kritizálhat, aki egyúttal maga is ingujjra gyűrkőzve áll neki a munkának! (Ügy van! Ugy van! Elénk taps a Máz minden olda.án.) Mert szabadság a magyar demokrácia, a szó igazi értelmében, de nem fedezék a lapulók, a számítgatok, a zavarosban halászok és a gánesosüodók számára. (Elénk helyeslés és taps.) Nincs senki az országban, aki ne a saját bőrén érezné súlyos helyzetünket, nincs szükség tehát arra, hogy az egy helyben topogás, a sötétenlátás és a reményvesztettség hangjait hallassa bárki is. Tudjuk, hogy vesztesként kerültünk ki a világtörténelem legnagyobb háborújából, tudjuk, hogy ennek nyomai még sokáig érezhetők lesznek, tudjuk, hogy hiányosai! az eszközeink és korlátoltak a lehetőségeink, ismerjük a magyar nép minden szenvedését, de azt is tudjuk, hogy ennek nem utolsó sorban az is oka, hogy a januárban megkötött fegyverszüneti szerződéssel még korántsem állott be teljes fegyvernyugvás az orosz és a magyar fegyverek között. Az ideiglenes magyar nemzetgyűlés és ah ideiglenes magyar nemzeti kormány, erősen korlátozott lehetőségei folytán, fegyver és kellő propagandalehetőség — rádió, posta, telefon, vasút es egyéb közlekedési eszközök — hiányában, nem tudta kiáltó és ébresztő szavával, a tények, céiok és érdekek világos ismertetésével és a reánk váró tragikus magyar sors kendőzetlen feltárásával, letépni sok elvakított magyar szeméről a hályogot. Nem tudta (kigőzölni a mákonyt a ködevő magyarok (agyából és a fertőző mérgezést sem volt képes megállítani, mely már a magyarság szíve felé hatolt. Ez volt az oka, hogy a magyar hadsereg maradéktalan fegyverletétele, a teljes és tényloges magyar fegyverszünet, sajnos, csak a német összeomlás pillanatában következett be. E nélkül pedig talán sok minden másként történt volna és sok minden másként lenne imo&t m (Felkiáltások a Usgazdapárton; Igaz!) Férfias nyiltsággal és egyenességgel kell beismernünk ezt a tényt» mely talán sok fájdalmas kérdésünkre tudna választ adni. (Ügy van! Ügy van!) Éppen ezért hálánkat és köszönetünket kell kifejeznünk ismételten ás a Vörös Hadsereg legfőbb parancsnokainak, akik a nagy harcok idején és a harcok befejezése után is azon voltak, hogy a harcokból a békés állapotokra való áttérés nehéz és soká húzódó idejében a dúló csaták utórezgéseit és kései kilengéseit í oly ton fokozódó erővel meggátolják. De a vesztett háború által előidézett súlyos helyzet, népünk nélkülözése és panaszai csak elszántságunk és elhatározásunk komolyságát mélyíthetik. Elhatározásunkat, hogy minden, de minden eszközt megragadunk és felhasználunk munkánk eredményessé tétele végett. A demokratikus pártok- minden pártérdeket és nem egyszer pártprogramot is felfüggesztő, önfeláldozó összefogása tette eddig ;s | 1945 szeptember 5-én, szerdán. 37 lehetővé, hogy ma már eredményekről is beszélhetünk. E tekintetben példamutató lehet a kéj nagy munkáspart, a Magyar Kommunista Párt és a Magyar Szociáldemokrata Part magatartása. E Két párt a felszabadulást követő zavaros időkben a gyorsabb induias nagyobb kezdeti lendületét nem hasznaiba ki arra, hagy a hatalomnak saját maga számára való megszerzésére törekedjék, — bár erre akkor talán módja lett voina, — hanem demokratikus önmérséklettel, pártérdekei és pártprogramja felfüggesztése árán is, az összes magyar erők összefogását igyekezett megvalósítani. (Ugy van! Ügy van! — Élénk taps a kommunista párton, a szociáldemokrata párton, a kisgazdapárt egy részén és a panasz pár.nát*) 'Menynyivel szorosabbnak és mennyivel áldozatosabbnak kell lennie a pártközi összefogásnak most, midőn talán még nagyobb feladatoknak vágunk neki. Ez az összefogás azonban nem csak szükséges, hanem vadéban lehetséges is. Az Öt pártnak nemcsak feladatai, munkássága és történelmi felelősisi'Ige azonosak, hanem — és ezt nyugodtan, határoiziottan és büszkén jelenthetem ki, — a létfontosságú percek követeléseit átérezve, ma a programmjuk sem különbözik döntően egymástól. E helyről és e nagyjelentőségű percben üzenem az ország népének — és büszkén üzenem Európa és az egész világ közvéleményének, — hogy a demokratikus magyar pártok, felelősségük tudatában, valamennyien és egyöntetűen, magyar nemzeti alapon állanak. (Hosszantartó lelkes taps.) t És ez bizalommal tölhet el mindenkit a magyar jövő iránt. Mert hiszen a magyar nemzeti alapokon álló pártok, miként eddig i* megtalálták, ezután nyilván még fokozottabb mértékben egymásra utalva, kell^ hugy megtalálják az egyroássai való megértést. A magyar nemzetgyűlés ülésterme ma nem válhat a pártok politikai harcainak csataterévé, — çz a hely a kéz a kézben folytatott, közös és egycélú építőmunka műhelye kell legyen! Nem harctér, hanem műhely a magyar nemzetgyűlés, — nem az öt párt harcterülete, hanem az egyetlen és osztatlan magyar nemzet munkahelye. (Taps a kisgazdapárton és a kommunistapárton.) Ez nemcsak azért van így, mert a pártok céljai, feladatai és munkája annyira azonosak egymással, hanem azért is, — és ezt ki kell mondanom — mert ma felelősségük is egy es oszthatatlan! Talán nemzedékek sorsa dől el munkánk következtében, de ugyanezek a nemzedékek ítélkezni fognak munkánk felett! (Ügy van! Ügy van!) S ha ez a munka nem lesz megfelelő, akkor az ítélet is marasztaló lesz (Úgy van!), de ez az ítélet a közös munkában resztvevő mind az öt pártot egyformán fogja sújtani. Ennek a nemzetgyűlésnek nem utolsósorban abban is különböznie kell a letűnt korszak parlamentjeitől, hogy itt a pártok nem egymással szemben akarják megvalósítani programjukat, hanem egymás segítségével juttatják érvényre a nemzet akaratát. (Ügy van! Ügy van!) Es ebben a munkában mind az öt párt részvételére és erőfeszítésére egyaránt szükség van. De miképpen a nemzetgyűlésnek szüksége van a pártokon keresztül az egész magyar nép