Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.

Ülésnapok - 1944-2

24 Az ideiglenes nemzetgyűlés 2. ülé. jenzés.) »Az ország gazdasági önállóságának megszilárdítására és a háborúokozta károk minél előbbi helyrehozására erőteljes ipar- és kereskedelemfejlesztő p jlitikát kezdeményez.« (Éljenzés.) »A közterhek igazságos elosztása céljából messzemenő progresszív adózást ve­zet be.« (Taps.) »Az ideiglenes nemzeti kormány a magyar felszabadító hare szervezője és vezetője.^ Fel­szólítja az egész magyar népet, felhív minden magyar hazafit, hogy nemzetünk e válságos óráiban teljesítse kötelességét a haza iránt és minden erejével a legmesszebbmenő áldozat­készséggel vegye ki részét^ a német elnyomók elleni szabadságharcból, támogassa odaadóan az ideiglenes nemzeti kormányt országmentő munkájában. Külön hívószóval* fordul a német elnyomók oldalán harcba kényszerített csapatokhoz, a tíitler-hérencek által félrevezetett tisztekhez és honvédekhez, hogy fsrdítsák fegyverüket a németek ellen és velünk összefogva döntsék meg a németbérene nyilas bábkormányt, se­gítsenek meggyorsítani hazánk felszabadítá­sát« (Éljenzés és taps.) »Egyetlen honvéd se maradjon a németek oldalán! Akiknek nem áll módjukban a németek ellen fordítani a •fegyvert, azok jöjjenek át hozzánk. Jöjjenek szervezetten, egységenként, csoportosan, vagy egyenként. A németek által megszállott or­szágrész lakossága tagadja meg az idegen né­met elnyomók és zsoldosaik támogatását, száll­jon szembe a hatalmat bitorló Szálasi-»kor­mány« minden intézkedésével, akadályozza meg a haditermelést és a közlekedést, alakít­son fegyveres partizánosztagokat a felszaba­dító harcra.« (Zajos taps.) »Az ideiglenes nem­zeti kormány vezetése alatt a magyar nép sza­badságharca a németek ellen és az ország de­mokratikus megújhodása megnyitna hazánk előtt a felemelkedés útját, visszavezet bennün­ket a szabadságszerető népek közösségébe és megalapozza az erős, független, demokratikus Magyarországot« (Éljenzés és taps.) Tisztelt Ideiglenes Nemzetgyűlés! A kor­mány nevében kérem, az ország ügyeinek veze­tésére a felhatalmazás megadását. (Felkiáltá­sok mindenfelől: Megadjuk! Megadjuk! — Za­jos taps.) Elnök: Az ülést ölt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Méltóz­tattak hallani a miniszterelnök úr beszédét és kérelmét a felhatalmazás megadása iránt. A vitát megnyitom. Szólásra jelentkezett"? Vörös Vince jegyző: Kovács Béla kisgazda­kiküldött. Elnök: Kovács Béla nemzetgyűlési képvi­selő urat illeti a szó. Kovács Béla (kg): Tisztelt Nemzetgyűlési Nekem jutott az a szerencsés .feladat* hogy a miniszterelnök úr programmja után először szó­lalhatok fel és ez a megható érzés késztet és indít arra, hogy ezt a beszédet elmondjam. Ez a Programm, melyet a miniszterelnök úr is­mertetett, — állíthatjuk — az egész magyar nemzet közvéleményét fedi. (Űnu van!) Az egész magyar nemzet óhaja és kívánsága, az egész felszabadult magyar nemzeté, amelybe eddig éppen ezeket a kívánságokat fojtotta bele a múlt rendszere. (Ügy van!) Tiáztelt Nemzetgyűlési Pártom részéről elő­ször is ennek a programúinak •megvalósításá­Í944 december 22-én, pénteken. hoz felajánlom pártom segítségét. (Taps és él­jenzés.) Ezt a programmot nem is lehet szétszedni és ehhez nem is kell részleteiben hozzászólni, mégis indíttatva érzem magam, hogy itt be­széljek és hozzászóljak, részben azért, mert pártom részéről a tegnapi nap folyamán is felszólalások történtek. Szeretnék egy-két kér­dést tisztázni, részben pedig szeretném felszó­lalásommal a kormány programmját is alátá­masztani. Elsősorban a külpolitikai részhez óhajtok hozzászólni. . Pártunknak, de azt hiszem az egész nemzet­nek is felfogása, hogy tényleg mielőbb állítsuk helyre a jószomszédi viszonyt, hangsúlyozom: baráti viszonyt kell megteremteni a győzelmes orosz birodalommal. (Hosszantartó taps és él­jenzés.) Meg kell teremteni a kapcsolatot és baráti viszonyt a többi szövetséges államok­kal. (Éljenzés és taps.) Főcéljaink közé tartoz­hat az is, hogy megteremtsük a baráti viszonyt a körülöttünk élő államokkal és népekkel. Le­hetetlen, hogy tovább folyjék egy olyan poli; tika, olyan irányzat, amely a körülöttünk élő népekkel szemben szítaná az elégedetlenséget. Szítaná azt, hogy ez a nemzet ne találja meg a kapcsolatot a körülöttünk élő népekkel. Lehetetlen az a felfogás még továbbra is, hogy mi^ vezetőnép vagyunk, hogy mi a kör­nyező népeket uralni akarjuk akkor, amikor azt látjuk, hogy a múlt kormányrendszerének sem társadalompolitikai, sem kultúrpolitikai, sem gazdaságpolitikai törekvései nem szolgál­ták azt a célt, hogy ezt az orsz'ágot tényleg a körülöttünk élő nemzetek fölé emeljék. Éppen ezért a kormánynak minden célkitűzését száz percentig, teljes egészében helyeseljük és min­den törekvésében magunk, is oda akarunk hatni segítségünkkel, hogy ez a kormány Programm megvalósuljon. Szeretnék ezenkívül még egy kérdést szó­vátenni, —^ ami úgy hallom, hogy az ülésen kívül is bizonyos vitára késztette a nemzetgyű­lés tagjait — és ez a középosztály kérdése. (Halljuk!) Azért szeretném pártom részéről ezt tisztázni, mint pártunk parasztságának tagja, hogy úgy a párt parasztságának, de azt hi­szem, az egész ország parasztságának a vélemé­nyét is tükrözzem szerény felszólalásommal. Igen tisztelt Nemzetgyűlés! Nem lehet azt letagadni, hogy a múlt politikai vezetéséért nagyrészben tényleg a középosztály felelős. (Ügy van!) A politika, sőt az egész nemzet ve­zetését a középosztály gyakorolta. (Egy hana: Csak egy kis része!) A középosztály vezetett. A parasztság, a munkásság a vezetésben, a ve­zetés vonalán alig volt látható. A középosztály volt az a társadalmi réteg, a nemzetnek az a része, amely a vezetést gyakorolta. Tehát úgy a politikai, társadalmi, mint a gazdasági veze­tésért a középosztály felelős. Más lapra tarto­zik és más kérdés az, hogy éppen a paraszt­ság és munkásság, vagyis az a társadalmi ré­teg, amely fel akar törni, amely éppen ezt a vezetést kívánja mássá tenni, miképpen nézi a középosztály kérdését, a középosztály vezetését. Mi láttuk és tudjuk azt, hogy van a közép­osztálynak egy rétesre, amely nem igazodott, nem akarta kiszolgálni a múlt rendszert. Tud­juk, hogv van egy rétege, amely a népi gon­dolatot hirdette. Tudjuk àzt is. igen^ tisztelt Törvényhozás, hogy van, amelyik vállalta a népi gondolatot, amelyik a saját rétegeiben bi­zonyos terrornak volt kitéve. Az ide tartozók véleményüket nem nyilváníthatták és akaratu­kat nem gyakorolhatták szabadon. A felelősség

Next

/
Oldalképek
Tartalom