Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.
Ülésnapok - 1944-1
16 Àz ideiglenes nemzetgyűlés 1. ülése szolgálja. (Ügy van!) A Nemzeti Paraszt Párt sohasem fog tágitani a parasztság szolgála iától, sohasem fog ellanyhulni a nemzet megmentéséért, megszabadításáért kifejtett erőfeszítésében. Pártunk tehát halálosan komolyan veszi a demokratikus népi erők összefogását. Halálosan komolyan veszi azt a demokratikus programmât, amelyet az ország megmentése és talpraállítása érdekében a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban együttműködő pártok közösen megállapítottak. Nyilvánvaló tehát, hogy pártunk teljes mértékben, minden fenntartás nélkül és lelkes helyesléssel fogadja el azt a nyilatkozatot, amelyet a nemzetgyűlés elé terjesztettek és minden erővel', amit pártunk mozgósítani tud, támogatni fogja ennek a programmnak megvalósítását és mindazokon a helyeken, ahova az ideiglenes nemzetgyűlés belátása és akarata állítja pártunk embereit, ennek a pro grammnak megvalósításán fognak dolgozni. Tisztelt Nemzetgyűlés! A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front többi pártjaihoz való viszonyunkról nem kell külön szólanom. Bele akarunk illeszkedni minden fenntartás nélkül, őszintén és-nagyon komolyan abba az együtt- j működésbe, amelyre a nemzetnek múlhatatlanul szüksége van, hogy talpraállhasson. Eb- ! ben az együttműködésben és nemzeti összefő- j gásban nem teszünk különbséget a többi pár- j tok között. Együtt megyünk mindazokkal a pártokkal, amelyek épp olyan komolyan és | fenntartás nélkül szolgálják a közös ügyet éa rajtunk nem fog múlni az együttműködés sikere. (Éljenzés és taps.) Elnök: Szólásra következik? Jegyző: Takács Ferenc szociáldemokrata pártkiküldött. Elnök: Takács Ferenc ideiglenes nemzetgyűlési képviselő urat illeti a szó! Takács Ferenc (szd): Igen tisztelt Nemzetgyűlés! A Szociáldemokrata Párt részéről (Éljenzés és taps.) kívánok hozzászólni a javaslathoz. AJ Szociáldemokrata Párt ötven éve dolgozik Magyarország felemeléséért. Itt, ebben a teremben sebekről is szó volt. Nem akarok sebeket feltépni. Ma még nem is tudjuk, hogy a Szód áldemokrata Párt emberei között milyen rendeket vágott a reakció. De miért is tépnék fel sebeket? Miért beszélnék szenvedésekről ezen a helyen akkor, amikor itt vannak azok az emberek, itt ülnek, ekik ezeket a szenvedéseket végigélték vagy látták? Tisztelt „ Nemzetgyűlés! A Szociáldemokrata Párt nem először nyújtotta ki kezét más* társadalmi rétegek ; felé. Nem először nyújtja oda baráti jobbját más társadalmi osztály képviselőinek. Sokszor, igen sokszor megkíséreltük éppen azért, hogy a magyar nép harcát eredményesebbé tegyük, az összefogást, ami 'talán most gikerülni fog ebben az országban. Magyarország súlyos J és nehéz helyzetben van, ezt- az előttem szólott igen tisztelt nemzetgyűlési tagtársaim már kifejezésre juttatták. Ehhez a mai súlyos helyzethez hasonló nehéz helyzeteket sokszor élt már át az ország és nem véletlen, hogy a nép mindig olyankor élte át á legválságosabb katasztrófákat, amikor a nép sorsát tudta és beleegyezése nélkül odakötötték a németek sorsához. (Ügy van!) Szabadságmozgalmaink legnagyobb részét a nénietek verték le (Ügy van!), vagy ők se19ii december 21-én, csütörtökön. gítették letiporni ezeket a szabadságmozgalmadat. Csak két hatalmas nagy mozgalomra hivatkozom: az egyik a kurucoké, ahol a nép éppen azért szegődött oda, sorakozott fel a vezetők mögé, mert azt hitte, hogy az ország és annak «vezetése, a föld és mindaz, ami ezzel * kapcsolatos, az övé lehet. Ezt a szabadságmozgalmat is a németek verték le. 1848-ban megint megismétlődött a tragédia és ismét a németek verték le szabadságharcunkat. Mennyivel más lett volna országunk sorsa, ha ezeket a szabadságmozgalmakat a nép nem veszti el, ha sikerülnek ezek a szabadságharcok, ha sikerül a nép felszabadulása akár Rákóczi, akár Kossuth szabadságharca idején. A másik nagy tragédiánk, amiről szintén szó esett már ma, az első, majd azután a második világháború. Sokszor feltettük a kérdést, mi szociál" demokraták: mi közünk volt az 1914-es háborúhoz nekünk, Magyarországnak, a magyar népnek? És sokkal inkább fel lehet és fel kell tenni ma ezt a kérdést, hogy micsoda bűnös politika volt az, hogy újra belesodorták ezt a népet a németek oldalán a szabadságszerető népek ellen egy újabb háborúba és katasztrófába? Uralkodó osztályunk hazaellenes, önző osztálypolitikája a nép megkérdezése nélkül állította^ oda a fasiszta reakciós német hadsereg mellé a mi . magyar honvédségünket. A mi drága fiainkat hurcolták el olyan harctérre, ahonnan semmiféle veszedelem, — ma már látjuk — semmiféle veszedelem nem fenyegette az országot. (Ügy van!) A háború, tisztelt Nemzetgyűlés, feldúlta az országot. Könny, fájdalom és nyomorúság van mindenfelé, amerre az ember elmegy. Fájdalmas nekünk azért is, mert akik ott vannak ezeken a területeken, ahol a háború végigment, azok már nem bűnösök abban, hogy ezt a háborút a magyar nép jobb belátásunk ellenére megvívta és hogy ebbe belesodorták a népet. Amikor felelős magyar tisztjeink megpróbálták, hogy kivonják a magyar hadirőt a háborúból, akkor — mint köztudomású — Szálasiék hazaáruló kis csoportja hátba támadta ezt a nemes törekvést és tovább pusztítja és gyilkolja azokat, akik a magyar felemelkedésért akarnak harcolni. A még fel nem szabadított területekről elhurcolják a szakszervezetek vezetőit, autókra rakják a munkásokat és elviszik az országból ki Németországba. Ezek a hazaárulók véres terror alatt tartják a még fel nem szabadított országrészeket. Nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni es elmondani olyan dolgokat, amelyeket már az előttem szólottak elmondtak, még csak pártunk részéről kijelentem, hogy mi ebben a nagy összefogásban őszintén és becsületesen kiveszszük majd részünket. Boldog vagyok, hogy ezt én jelenthetem itt be. A Szociáldemokrata Párt hozzájárul a szózat kiadása boz azért, mert a felhívás hangoztatja, hogy a tiszta demokrácia alapján állunk. Hangoztatja a felhívás, hogy a földkérdést, Magyarországnak ezt a legégetőbb, legnagyobb kérdését meg kell végre oldani. A Szociáldemokrata Párt hosszas viták után, 1930-ban a földkérdésben részletes, alapos programot dolgozott ki. Ma is ennek a programnak alapján állunk. -Sem elvenni, sem nozzátenni; ehhez nem-akarunk, A föld azoké legyen, akik verejtékükkel öntő"
