Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.

Ülésnapok - 1944-1

10 Az ideiglenes nemzetgyűlés 1. ülése Nem szabad többé megismétlődnie, hogy a magyar népről megkérdezése nélkül döntsenek olyanok, akik egy emberöltő alatt két ízben kormányozták összeomlásba az országot (Úgy van!) Magyarország a magyar nép országa legyen! Szabadságot, széleskörű politikai jogokat biztosítunk a dolgozó tömegeknek, hogy megvédhessék ér- i dekeiket és hallathassák szavnkat az ország I ügyeinek eldöntésénél. Biztosítjuk a magántulajdon sértetlen- ! séiréi mint társadalmi és gazdasási béren- j dezkedésünk alapját. Földreformot akarunk! (Éljenzés.) Föld. . hoz juttatunk sok százezer földnélküli és ; szegény parasztot, hogy gyarapítsuk a magyar nemzeti erőt és évszázadokra megszi- ; lárditsuk a demokratikus magyar állam- j rendéi Ez az országmentés útja, erre az útra ! lép az Ideiglenes Nemzetgyűlés. Követnie ; kell ezen az úton min'^ igaz magyarnak, j Magyarok! Sorakozzatok fel az Ideié- j lenes Nemzetgyűlés, a nemzeti akarat letéteményese, az állami főhatalom jogszerű birtokosa és gyakorlója mögé: támogassa- i tok, segítsétek nemzetmentő munkájában. ! Magyarok, az országnak még német rab- ! ságban sínylődő részein! Üzenjük, köze- | leg a felszabadulás! Képviselőitek nemso- j kára elfoglalják helyüket az Ideiglenes Nemzetgyűlésben! Siettessétek a felszabadult magyarsággal való egvesüléstek bol- , dog pillanatát! Ne engedelmeskedjetek a i bitorló Szálasi-kormánynak. (Felkiáltások: Pfuj! Le vele!) i Honvédek! Nincs más parancs számo- , tokra, mint a nemzet parancsa! Az Ideiglenes Nemzetgyűlés a nemzet nevében parancsolja: fordítsátok fegyvereteket a né- j met elnyomók ellen, támogassátok a felszabadító Vörös Hadsereget, csatlakozzatok a magyar szabadságharchoz, a szerveződő új magyar nemzeti haderőhöz! Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalaku- | lásával új fejezete kezdődött a ma^var történelemnek. Megkezdődött a független, szabad, demokratikus Magyarország építése! Éljen az erős, független, demokratikus Magyarország!« (Hosszantartó viharos taps és lelkes éljenzés.) \ Elnök: Méltóztattak hallani az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek a magyar nemzethez intézett | szózatát. E felett a szózat felett a vitát megnyitom. Felkérem az Ideiglenes Nemzetgyűlés által megválasztott jegyzőket, szíveskedjenek helyeiket elfoglalni. Felkérem a nemzetgyűlés tagjait, hogy akik a vitában felszólalni akarnak, szíveskedjenek a jegyzőknél feliratkozni. Bejelentem a tisztelt Nemzetgyűlésnek, hogy az elnökség a nemzetgyűlés legközelebbi ülésén javaslatot terjeszt elő az alkalmazandó házszabályokra vonatkozólag. Addig is tisztelettel kérem, méltóztassék kimondani, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés a felszólalásokat húsz percnyi időre korlátozza. (Helyeslés.) Méltóztatnak e javaslathoz hozzászólni

1

? (Elfogadjuk!) A javaslatot elfogadottnak jelentem ki. : Ah ülést öt percre felfüggesztem. • - ' - • . i (Szünet után.) • i Elnök: A nemzetgyűlés ülését újra megnyi- i torn. Következik a vita az Ideiglenes Nemzet- ' 1944 december 21-én, csütörtökön. gyűlésnek a nemzethez intézett szózata felett. Felszólalásra jelentkezett? Jegyző: Miklós Béla vezérezredes úr! Elnök: Miklós Béla vezérezredes, ideiglenes nemzetgyűlési képviselő urat illeti a szó! Dalnoki Miklós Béla vezérezredes (pk): Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés! Mint a honved; ség legidősebb vezérezredese és az előkészítő bizottság tagja óhajtok felszólalni (Halljuk! Halljuk!) Vitán felül áll, hogy a most dúló, ránk kényszerített háború sohasem volt népszerű. Már 1941-ben, amikor a magyar gyorshadtest egészen a Donec vidékéig nyomult elő, sűrűn hallatszottak a tisztek és a legénység soraiban olyan hangok, hogy vájjon újra a kalandozások korában élünk-e, hogy olyan messze eltávolodtunk határainktól. Ez az első részvétel a gyűlölt hitlerista Németország oldalán azonban csak kezdet volt Egyre fokozottabb részvételt követelt tőlünk Németország. Hiába volt minden ellenkezés, mert az állami szervezet tele volt nácibérenc árulókkal (Ügy van!), akik minden kormányzati ténykedést, minden intézkedést azonnal besúgtak a németeknek. De tele volt árulóval a magyar hadsereg is^ és ők, mint németszármazású tisztek, mindvégig a hitlerista Németország oldalán való kitartást hirdették (Ügy van!)> később pedig mint nyilasok, magyar érzésű bajtársaikat, elöljáróikat árulták el. Bekövetkezett a szégyenteljes 1944 évi március 19-ike, amikor a hitlerista SS és a garázda német titkosrendőrség hátbatámadta az arcvonalon küzdő és mitsem sejtő magyar nemzetet és rablók módjára leigázta, fosztogatta a? országot. A magyar honvédeket vezényelték ki az arcvonalra harcolni, mialatt ők a készleteket fölélték az országban, vagy elszállították. (Ügy van! — Egy hang: Fosztogattak!) Végre a sok hiábavaló véráldozat, szenvedés és megaláztatás után ütött a gyűlölt német iga és járom alól való felszabadulás órája és elhangzott a kormányzó szózata a magyar néphez. Ekkor következett be a magyar nemzet történetében példátlanul álló gyalázatos hazaárulás: a Szálasi-féle nácibérencek puccsa (Felkiáltások: Le vele!), melv többet ártott az országnak, mint három Caraffa véres munkája és a magyar nemzet jövőjét a legkomolyabban veszélyeztette. (Ügy van!) Azokat a nyilas tiszteket, akik a hatalmat bitorló Szálasival együtt dolgoztak és akik okai annak, hogy félrevezetett magyar honvédek még post is a németek oldalán folytatják ezt a kilátástalan, esztelen, zsoldos szellemű harcot, az új szabad ságharcos magyar honvédség ki fogja közösíteni soraiból és a magyar nét) ítélőszéke, illetve hadbírósága elé fogia álKtan'. (Viharos taps és éljenzés. —- Egy hang: Szibériába, velük! — Közbeszólás: Azok is .magyar- emberek!) A magyar honvéri és a magyar nép épooly egységet fog képezni a jövőben, mint amilyen egységet képezett az egész nemzet a 48-as dicső szabadságharcban. Testvéri megértésben, mint egy nasry család ragad fegyvert a nemzet szent szabadságharcának megvívására. így gondolkozik a magyar honvédség és bízunk abban, hogy ugyanígy gondolkozik és cselekszik is a magyar nemzet túlnyomó többsége. •

: if? Az állami szuverenitás egyik legfőbb biz-