Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.
Ülésnapok - 1944-8
r Âz ideiglenes nemzetgyűlés S. ülés chák elnyomása ellen, többi szabadságharcában pedig az esküszegő Habsburg monarchák uralma ellen. Egy világháború kellett ahhoz, hogy ettől végleg megszabaduljunk. Nemzetünk rátért az. 1849-ben elhagyott, a népakaratszabadsághoz vezető útra az általános, egyenlő, és titkos választójog törvényével. Az uralomra törő feudális osztály azonban felhasználva a nemzet elesettsegét, sötét reakcióval ült a nyakunkra. A minisztériumokban és a katonatiszti karban^ hagyott sváb csatlósai segítségével kezébe kerítette a végrehajtó hatalmat s a választásoknál azzal visszaélve, a behízelgő demagógia rideg hangját, a szurony és bilincs hideg vasát használta fel arra, hogy a választó polgárok megtévesztésével és megfélemlítésével meghamisítsa a népakaratot. Bű; neinek leplezésére nem szégyelte felhasználni és bemocskolni nemzeti lobogónk glóriás színeit. , , Pártunk, mint a magyar függetlenségi front pártja osztály, nemzetiségi, felekezeti és más szűkebb érdekek fölé a nemzeti szolidaritás eszményéig emelkedve, az állam minden polgárának érdekét osztályuralomra való r törekvés és személyi válogatás nélkül kívánja szolgálni parlamentünkben. Az elénk terjesztett törvényjavaslatban ezt a szempontot örömmel látom érvényesülni. Nem hallgathatom el azonban a javaslat 53. §-ában a népakarat nyilvánításának szabadsága felett őrködő választási bíróság összetételére vonatkozó intézkedéssel szemben aggályaimat. A népakarat szabadságának alkotmánybiztosítéka a bírák függetlensége és pártatlansága. Ettől nem kell tartania annak, akinek igaza van. Ez hiányzik a 53. §-nak abból a rendelkezéséből, melynél fogva a választási bíróság az igazságügyminiszter jelöltjeiből es a pártok küldötteiből áll, mert a miniszterek es a pártok egyike sem tekinthető érdektelennek azzal az ítélettel szemben, mely az ő politikai sorsukba avatkozik. Ezekből az okokból javaslom tehát, hogy a választási bíróság bírótagjait ne az igazsagügyminiszter jelölje ki, hanem a magyar kúria, a közie-azsratási bíró=«°- é« P ^^ITT^^L orsizágos tanácsa teljes ülési határozattal, mj at keoeicüől külige ki. [tiyy mny a kommum^a párt oldalán: A Törekytanács, vagy a Szemak. tumács tagjait?!)™ Mint az anya annyi vajúdás után megszült s annyi gonddal ifjúvá nevelt gyermekét, féltő aggodalommal bocsátjuk útjára ezt a törvényt s annak fasisztamentes végrehajtásától várjuk kormányunk őszinteségének s nemzetünk , politikai érettségének ismételt beigazolását. Ennek a törvénynek^ meghozataláért nemzetgyűlésünket, annak végrehajtásáért kormányunkat terheli a felelősség. Elődeink felett mi törünk pálcát. Minket utódaink- ítélnek meg. Vigyázzunk, hogy könynyűnek ne találjanak, mert ez nemcsak a mi becsületünkbe, hanem hazánk jövőiébe kerülhet. (Ügy van! Ügy van! a demokrata párt oldalán.) Elnök: Az 55. §-hoz szólásra jelentkezett Rupert Rezső képviselő úr. Rupert Rezső (pd): T. Nemzetgyűlés! Az 55. § mást mond, mint amit mondani akar, mert világos, hogy amikor arról beszél, hogy valamely képviselő nem volt választható, vagy pedig mint főispán, vármegyei fogalmazó^ stb. lépett fel, szóval nem volt jogosult fellépni, akkor azt akarta mondani, hogy ennek a kép1945 szeptember 13-án, csütörtökön.. 143 viselőnek a megválasztása érvénytelen. Viszont a verbum régense ennek a szakasznak az, hogy a választás érvénytelen, tehát az egcsz választás érvénytelen, mondjuk, ha egy lajstromon olyan valaki szerepel, akinek nem volt választójoga, vagy pedig főispán az illető. Nem azt akarja mondani a szakasz, hogy akkor az egész választás érvénytelen, f csak azt akarja mondani, hogy az illetőnek érvénytelen a megválasztása. Ezt kérném tisztázni. Vannak itt generális érvénytelenségi okok is, amelyek az egísz választást teszik érvénytelenné, ha a visszaélések elkövettettek. De itt személyi érvénytelenségről van szó. Kérem tehát az előadó urat, hogy ezt pontosabban méltóztassék megszövegezni, illetőleg egy olyan módosítást indítványozni, hogy a félreértést elkerüljük. Lehetne talán azt mondani, hogy a választás érvénytelen 1. arra a képviselőre, aki nem volt jogosult, 2. arra, aki mint főispán B, vármegyéjében lépett fel és azután jönnek csak az egész választást érvénytelenné tevő okok, amelyeket megért az ember, például ment a választókerületben— bizalmi egyének működését jogellenesen megakadályozták és ez a választás eredményére befolyással volt. Világos tehát, hogy ez az egész választást érinti. Kérném a szövegnek ilyen értelemben való tisztább megszövegezését. Elnök: Van valaki szólásra feliratkozva? Halász Alfréd («yd) jegyen? NI^P! (MOnár Kálmán (pk) szólásra jelentkezik.) Elnök: A képviselő urat illeti a szó. Molnár Kálmán ipk): T. xNemzöCgyűlés! Az 58. § ejső és második bekezdése első mondata helyébe a következő..-. (Faragó László (szd) előadó: Az a XI. fejezet, mes & X-nél tartunk!) Ez a X. fejezet? Elnök: Kíván még valaki szólni a X. fejezethez? (Nem!) Az előadó úr kíván szólni. Faragó László (szd) előadó: T. Nemzetgyűlés! Két felszólalás hangzott el a X. fejezettel kapcsolatban. Az egyik felszólaló volt Rupert Rezső képviselő úr, aki nem vette tekintetbe az 56. §-t, amely megállapítja, hogy a választási bíróság miféle határozatokat hozhat. Hozhat olyan határozatot, amely az érdekelt képviselő mandátumát semmisíti meg és hozhat olyan határozatot, amely a választás eredményit semmisíti meg aszerint, hogy az ok, amelyet az 55. §. felsorol, ilyen vagy olyan természetű-e. Szerkesztési kérdés lett volna az egész. Mi azt a szerkesztési metodikát választottuk, hogy nem tagoljuk két részre, hiszen az 56. §• világosan utal arra, hogy itt kétféle konzekvenciája van az érvénytelenségi okok különféle kategóriáinak. Foglalkoznom kell, t. Nemzetgyűlés, azzal a Cassa/ 1 drajós^ttal is» amelyet Záhorszky képviselőtársam történelmi felelősségünk tekintetében e választójogi javaslattal kapcsolatban és főleg a választási eljárás körüli panaszok és a bíróság szerepe tekintetében itt hangoztatott. Hosszas gondolkodás eredménye volt ez a döntés. Ismétlem, a bírói függetlenség iránti minden tisztelet mellett nem lehettünk a világtól annyira elvonatkoztatottak, hogy ne tudjuk azt, hogy minden uralmi rendszer a bíróságot a maga képére formálja. (Egy hang a kommunista oldalról: Ügy van!) És ha a megelőző uralmi rendszerek bíróságai — csak azért, mert konkrét tényeket egyik vagy másik ellen bizonyítani vagy felhozni nem sikerül — nagyjából intaktan állanak itt, ez nem jelenti azt, mintha az érzület és meggyőződés felől egy
