Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.

Ülésnapok - 1944-8

Az ideiglenes nemzetgyűlés 8. ülése 1945 szeptember 13-án, csütörtökön. 137 is szóbakerült. Nem kívánok a korrupció okai­val foglalkozni, de kijelentem, hogy a kormány minden erővel le fogja törni mindazokat a vadhajtásokat, amelyek a demokráciával össze nem férnek és ebben a munkájában és törekvé­sében bizalommal számít a pártok önzetlen közreműködésére is. (Helyeslés és taps.) Teljesen egyetértek Veres Péternek azzal a sürgetésével, amely a szövetkezeti -tanács megalakulására és alapszabályainak jóváha­gyására irányul. Ez már valamelyik leg­utóbbi minisztertanács napirendjére is került, de levé f etett azzal» hogy bizonyos kérdé­seket a pártok egymás között még nem tisztáz­tak. Azóta ez már bizonyára megtörtént és így nyugodtan íerérhetem, hogy a rendelet rövide­sen mesr fog jelenni. Abban nem tudnék egyet­érteni Veres Péterrel, hogv most ősszel és ta­vasszal ne az egész vetőterület legyen megmű­velhető és hoo'V mára Hua ""i«" 1 a j^ő pssztpT^fi­ben is bevetetlen föld. (Sulyok Dezső (kg): Üervis marad elég!) Itt a kormánynak, a pár­toknak, a nemzeti bizottságoknak, a termelési bizottságoknak és minden szervnek össze kell fogniok. hogy eery étlen hold föld bevetetlen ne legven (Ügy van! Ügy van!), mert minden fa­lat kenyérre szüksége van ennek a népnek, illetőleg Európának. (Ügy van! Ügy van! — Taps.) Veres Péter szerint a közigazgatásban r a réo-i. Magvarország 90 százaléknyira van kép­yis^lve, részben azért. — m on dia — mert nél­külözhetetlenek, másrészt politikailag annyira színtelenek, hogv helyükön lehetett őket hagy­ni. Rá kell mutatnom arra. hogy a középosz­tály az elmúlt 40—50 esztendő alatt túlnyomó­részt paraszti sorból tört fel. (Ellentmondások és TYI.Í " riarisztpárt olda T án. — Eqy hang: Ki­csH, túhá*!) Egv kis neveléssel és a kormánv ál+al már megindított átképzéssel nem f^f? t"J hosszú időt igénybevenni annak a kifejezett reménységnek a megvalósulása, hogy a tiszt­viselők a demokratikus kormánv rendeleteit saiát nénük érdekében szívvel-lélekkel fogják végrehajtani. Mélv bölcseség nyilvánul meg Veres Péter szavaiban, mikor azt mondja, hogy a koalieiós kormányzás mindig nehéz kormányzás, de a koalieiós demokrácia még nehezebb kormány­zást jelent És megszívlelendő, amit tovább mond, hogy minden pártkérd és felett áll a de­mokrácia és a magyar nép érdeke. Abban azon­ban téved, hogy az ő pártja a legkevésbé vesz» részt az állami igazgatásban. Éppen ellenkező­leg: az államigazgatásért, amely túlnyomó­részt a belügyminiszter hatáskörébe tartozik, az ő nártja vállalta és viseli a felelőséget (T)erïïlt8*o. — Taps a parasztpárt rüdaMn, — Majlát Jolán (pp): Vállaljuk! — Felkiáltások a parasztpárton: Éljen Erdei!) Szent-Iványi Sándor képviselőtársam be­szédére csak annyiban kívánok reflektálni» hogy rendeletekkel a kormány azért operált, mert fizikailag lehetetlen volt a nemzetgyűlés összehívása. Amint arra alkalom nyílt, íme a nemzetgyűlés együtt van és nyújtja a kormány­nak azt az alkotmányjogi hátteret, amelyre szüksége van. Kossa István képviselőtársam: helyesli a szakszervezeti munkaközvetítést, de kifogá­solja, hogy abból a kormány a mezőgazdasági és az értelmiségi dolgozókat kizárta. Beállí­tása nem egészen helytálló. A kormány igenis foglalkozik a mezőgazdasági és értelmiségi dolgozók munkaközvetítésének gondolatával is, de nem tartotta volna célravezetőnek a két AZ IDEIG-LENES NEMZETGYŰLÉS NAPLÓJA utóbbi kategóriát, tehát a mezőgazdasági és értelmiségi dolgozókat az ipari munkássággal együtt az iparügyi minisztérium hatáskörébe utalni. A munkás- és paraszt-továbbképzésről, amit Kossa István szintén felemlített, már szól­tam. Teljes mértékiben egyetértek Kossa Ist­vánnak azzal az állásfoglalásával, hogy véget kíván vetni annak a rendszernek, hogy az üze­mek csak úgy induljanak meg, ha a kormány előbb sokmilliós kölcsönt ad. T. Nemzetgyűlés! Az elhangzott felszólalá­sok külpolitikai vonatkozásaira külön-külön azért nem reflektálok, mert abban a legna­gyobb egyetértés nyilvánult meg. Nincs pártja az országnak, de nem is volna elképzelhető a magyar demokráciában, mely külpolitikai orientációban a multat kívánná vissza. Azzal nemcsak a kormány és a párták, de az egész magyarság végérvényesen szakított. Nincs kü­lönbség a tekintetben sem, hogy hálával gon­dolunk a Szovjetunióra» amely elsőnek nyn ju­totta felénk baráti jobbját. (Lelkes taps.) De éppen úgy bizalommal vagyunk az Amerikai Egyesült Államok népe és kormánya, (Lelkes taps.) valamint a Brit Birodalom népe és kor­mánya iránt is (Lelkes taps.) és ha London felől még bizonyos tartózkodás mutatkozik is a magyar demokrácia, illetőleg az azt képvi­selő ideiglenes nemzeti kormány iránt, az csak addig tarthat, amíg a londoni kormány­nak alkalma nyílik meggyőződést szerezni ar­ról, hogy az ideiglenes nemzeti kormány min­den törekvése oda irányul, hogy fiatal demo­kráciánkat kezdeti nehézségein átsegítve, a nemzet akarata szerint a demokratikus pártok közreműködésével véglegesen t megszilárdítva, a szabadságszerető népek családjába való be­fogadásra méltóvá tegye. (Taps.) Ezt annál nyugodtabban mondhatom, mert a pártokat képviselő szónokok mindegyike meggyőződés­sel hangoztatta pártjának azt a szándókát és törekvését, hogy a válasz+ások tisztaságát és zavartalanságát mindénkép biztosítani kí­vánják. T. Nemzetgyűlés! Múlt héten elmondott expozémban a gazdasági kérdések tárgyalásár nál kitértem a jóvátétel kérdésére is: tájékoz­tattam a nemzetgyűlést arról, hogy figye­lembe véve azokat a lehetőségeket, amelyek a jóvátétel teljesítésénél szambái öhetnek, a tel­jesítés a június 15-én vállalt külön szerződés^ ben megállapított mennyiségnék csak 60 szá­zalékát-érte el. Hangsúlyozni kívánom, ho**y ezzel a mennyiséggel nem lehetünk megelé­gedve. Ezt tőlünk telhető minden erőnkké^ mű­velnünk kell. A vállalt kötelezettség teljesí­tése kétségtelenül gazdasági feltételektől fu>g van azonban ©gy erkölcsi tényező is az adott esetben: a magyarság becsületéért való^ harc tudata. Lehetetlenre senkit sem lehet kénysze­ríteni, de annál inkább arra, ami lehetséges, különösen, ha annak teljesítését önként vál­lalja. Felkérek tehát mindenkit, aki akár mint munkás, akár mint mérnök, akár mint tisztvi­selő, akár mint tőkés, a jóvátétel teljesítésére irányuló munkában közvetlenül érdekelt, hogy elhárítva mindén akadályt, erőinek végső meg­feszítésével törekedjék az eddig elért százalé­kot úgy növelni, hogy minél hamarabb leróva tartozásunkat, minden erőnket a magyar újjá­építés szolgálatába állíthassuk. (Elénk helyes­lés és tans.) T. Nemzetgyűlés! A kormány nevében ké­rem, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés hatal­mazza fel az ideiglenes nemzeti kormányt, 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom