Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.
Ülésnapok - 1944-7
Az ideiglenes nemzetgyűlés 7. ülé túlmenőleg elvi okokból is ki akarta kapcsolni a közigazgatási apparátust a választás lebonyolításából s a közigazgatás tevékenységét, amennyire csak lehet, kizárólag bizonyos technikai előfeltételek megteremtésére korlátozza. (Helyeslés a kommunista párton.) Ehelyett az összeírás lebonyolítására s másod- és végső fokon való felülbírálására az igazoló bizottságok módjára megalakuló összeíró és központi összeíró bizottságokat rendszeresíti, amelyek azután a választás kitűzésével minden további néikül a választás lebonyolítását ellenőrző és szavazatszedő bizottságokká alakulnak át, amivel szintén jelentős időt lehet megtakarítani és az eljárást meg lehet gyorsítani. Az igazoló bizottságok összetételével szemben csak annyiban történik eltérés, hogy jogi képesítésű és tisztviselőtagokat nem hívnak meg, jogi képesítésűt azért nem, mert a választójogunk rendszerének egyszerűsítése folytán aránylag egyszerű jogi kérdések fognak csak felmerülni, tisztviselőtag kiküldése pedig a dolog természete szerint tárgytalan. A javaslat lehetőleg gondosan igyekszik az összeírás terén az egyeseket ért sérelmek orvoslását biztosítani, egyidejűleg azonban a gyors lebonyolítás érdekében a felszólamlás jogát azokra korlátozza, akik saját személyükben, saját kihagyásuk ellen keresnek orvoslást A javaslat a közlekedési viszonyokra való tekintettel sűrűn, minden járásban és minden városban állít fel választási bizottságot, amely a választás ellenőrzésére hivatott. Minthogy viszont vannak bizonyos feladatok, amelyeket egész választókerületekre egységesen kell megoldani és mivel nem látszik helyesnek, hogy újabb szerveket létesítsünk, a javaslat azt a megoldást választotta, hogy ezeket a különleges feladatokat a választókerület székhelyén alakuló választási bizottságokra bízta. A választás tisztaságának és zavartalanságának biztosítására a javaslat azt a korlátozást lépteti életbe, hogy a pártgyűléseket a rendőrségnek be kell jelenteni, anélkül, hogy ez a gyűlésekéit betilthatná, továbbá a közigazgatás, a honvédség és a rendőrség tagjainak tilos a pártgyűléseket bármilyen formában vezetniök. A javaslat kimondja, hogy pártgyűlést egyházi szertartással összekapcsolni nem szabad s a választást megelőző napon és a választás napján a közmunkakötelezettség szünetel és szesztilalom is van. lAj javaslat fenntartotta a választás előtti, | alatti és utáni óráikra a szesztilalom régi sza- : halvát, egyébként azonban tudatosan mellőzte azokat a részletekbe menő és a régi időben senki által komolyan nem vett szabályokat, amelyeik az etetés-itatás és szállítás tilalmait tartalmazták. "Ezek inkább a magyar nén politikai szempontból való mesterséges lezüllesztésének méltatlan! és lealázó íadalékai, mintsem a választás tisztaságának biztosítékai. (Ügy van! Ügy van!) A szavazás lefolyására és a titkosság biztosítékaira vonatkozó szabályok általában nem különböznek az e vonatkozásban általánostan isimert és szokásos szabályoktól. A gyors, lebonyolítás érdekét szoltgálja az a szabály, amely minden 400 szavazóra külön szavazókör felállítását rendeli és a szavazókörön belül is legalább két szavazófülke felállítását írja elő. Küe 1945 szeptember 12-én, szerdán. 107 lönleges, nem választástechnikai, hanem statisztikai és g társadalomtudományi rendelkezés, amely előírja, hogy ta férfiak és nők szavazatát külön kell megjelölni. (Helyeslés a kommunistapárton. — Egy hang a parasztpárton: Nem megjelölni!) A javaslat tudatosan mellőzi a szavazás kötelezővé tételét. Nem célja a demokratikus magyar államvezetésnek, hogy esetleg passzív, érdektelen tömegeket, vagy antidemokratikus elemeket mesterségesen az urnák elé tereljen s engedje, hogy szavazataik a demokratikus pártok •'egymáshoz Való viszonyában jelentőségre jussanak. A szavazatok összeszámlálása terem fa javaslat tartalmazza az összes szükséges garanciákat, azonban tartózkodik a kicsinyes szabályoktól és mellőzi a régebbi magyar választójogi törvényeknek azt a rendszeret, amely szerint a szavazat érvénytelen, ha a szavazólapra a szavazó feltételeket ír rá. Ha világos, hogy a szavazó kire akar szavazni, akkor a szavazat érvényes. (Helyeslés a szakszervezeti képviselőknél.) LA választás eredményének megállapítására vonatkozó szabályok igazodnak a javaslat általános rendelkezéseihez, amelyek a választókerületi választásoknál a 12.000-es osztószámot írják elő, az országos lajstromon választandó képviselők számát pedig 50-ben állapítják meg. Az 50 képviselő megbízásának elosztása tekintetélben a két ismeretes és szokásos rendszer közül az 1925: XXVI. te rendszere helyett, amely meglehetősen ötletszerűen kedvez az egészen kis töredékeknek, a javaslat az 1938: XIX. te. rendszerét választotta, amely az arányosság elvét pontosabban képviseli. A demokratikus választói jognak mintegy betetőzését jelenti a választások érvényessége felett való bíráskodás szabályozása. A demokratikus államok alkotmányjoga általában két megoldlást isimer. Az első a választások érvényességének elbírálását a törvényhozás szuverén jogának tekinti s ezért magára az összeült Házra bízza. így rendelkezett a mi 1848: L. tc.-ünk, ezt a rendszert követi többek között Anglia és így szól Franciaország 1875. évi alkotmánya is. Az 5988/1919. M. E. és a 2200/1922. M. E. számú rendeletek Magyarországon: á legutóbbi időkben is ezt a rendszert képviselték. Több állam ezzel szemben úgy találta^ szükségesnek, hogy a választások érvényességének felülbírálása bíróságok kezébe tétessék le. Ezt az utat követte a magyar 1925. évi XXVI. te. és az 1938 :XIX. te. is. Végül ismeretesek olyan megoldások, amelyek két rendszer kombinációjából adódtak és külön választási 'bíróságokat állítottak fel, amelyek részben bírákból, részben pedigp a parlament tagjaiból állanak. így volt ez a weimari Németországban és Csehszlovákiában. A törvényjavaslat lényegében ez utóbbi megoldást foigadja el olymódon, hogy külön választási bíróságot állít fel, amelybe egy-egy tagot a maigyar Kúria, a Közigazgatási Bíróság és a Néphíróságok Országos Tanácsának bírái közül kell kijelölni, további 'tagokat pedig a választásiban résztvevő pártok küldenek ki. Az ismertetett kombinatív rendszerrel szemben csupán az az eltérés, hogy a parlamenti többség túlsúlyának vádját elkerülni kívánván, a tagokat nem a parlament maga, hanem a választásban résztvevő pártok küldik ki, amelyek egyúttal a kölcsönös ellenőrzés biztosítékát is jelentik. 14*