Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.
Ülésnapok - 1944-7
10 4 Az ideiglenes nemzetgyűlés 7. ül Ezért tiszteletteli bejelentem, hogy képviselői megbizatasomról lemondok.« (Zaj a kommunista párt és a szakszervezeti képviselők a (Mán. — Rákosi Mlátyás (ikrp): Annyi baj legyen! — Felkiáltások a kommunista párton: Mondjon le! — Egy hang a kisgazdapárton: Nem egészen úgy van! — Halljuk! Halljuk! — Kossa István (szsz): Tudomásul vesszük! — Révai József (kp): Provokáció! — A zajban, az elnök szavai nem hallhatók.) ... »A ^eköv^tke^o országos választásokon sem vágyok hajlandió mint jelölt résztvenni-.,« (Rákosi Mátyás (kp): Annyi baj legyen! — Zaj a kommunista párt és a szakszervezeti képviselők oldalán. — Halljuk! Halljuk! — Felkiáltások a Ház minden oldalán: Nem halljuk! Nem hallunk egy szót sem!) » ,. .jogot ad a párt vezetőségeknek arra, hogy a pártjaikhoz tartozó képviselőket mandátumuktól a visszahívási jog gyakorlásával m€igfOiszithassáki...« (Révai József (kp): Hajszálat talált a levesben! — Felkiáltások: Halljuk! Hatjuk! hwngvsabban! — Sup ka Géza (pd): A jegyzővel olvastassa fel!) Ne tessék zajongani, akkor meghallják! (Farkas Mihály (kp): Igaza van! —Derültség a kisgazdapárton. — Egy hang a kommunistapárton: A jegyző olvassa fel!) Ha kívánják, felolvastatom a jegyző úrral. Megjegyzem, hogy már vége is van a levélnek. (Derültség.) Kiss Károly 3«gyző: Kívánja áJ t. Nemzetgyűlés, hegy előlrőt fekdvaissam'? (Rákosi Má tiyás (Iklp): Csak a végét!) Nem boíslszű az egész! (Szobek András (kp): Az elejétől! — Felkiáltások: Jó hangosan! — Olvassa:) »Mélyen t. Elnök Ür! Tegnap az ideiglenes nemzetgyűlés Szeder Ferenc képviselő úr indítványára — a pártvezérek előzetes megállapodása alapján — elhatározta, hogy az ügyrend tárgyalását leveszi a napirendről. Ez azt jelenti, hogy a nemzetgyűlés minden házszabály és ügyrend nélkül fog tárgyalni. A képviselők parlamenti felszólalási jogát, továbbá az interpellációs jogot tehát semmiféle intézményes szabályozás nem biztosítja. Ilyen körülmények között nem kívánok tovább az ideiglenes nemzetgyűlés tanácskozásaitoín részt venni...« (Kossa István, (szsz) : Helyes! — Helyeslés a kommunista párton.) »... és némaságra, vagy legfeljebb tapsolásra redukált magatartással fémjelezni ennek a törvényhozó testületnek munkáját.« (Rákosi Mátyás (kp): Éppen ê fémiíjellzi!) »Ezért tisztelettel bejelentem, hogy képviselői megbizatasomról lemondok.« (Kossa István (szsz): NagytoM heilyieis! — Tap\ a kommunista párton és a szakszervezeti képviselőknél.) »Méltóztassék ezt az ideiglenes nemzetgyűlésnek sürgősen bejelentemi. Azt is bátor vagyok megemlíteni, hogy a bekövetkező országos választásokban sem vagyok hajlandó mint jelölt részt venni,...« (Kossa István (száz) : Ki a fene hívtál? — Derültség.) »... mert a pártvezetők megegyezésével olyan rendelkezést vettek fel a most tárgyalásra kerülő törvényjavaslatba, amely jogot ad a pártvezetőségeknek arra, hogy a pártjaikhoz-tartozó képviselőket mandátumuktól a visszahívási jog gyakorlásával megfoszthassák.. .« (Helyeslés a kommunista párton. — Szobek András (kp): Nagyon olki^s!) »...még akkor is, ha azok választói a legnagyobb bizalommal és megelégedéssel nézik képviselőjük működését, ése 1945 szeptember 12-én, szerdán. Fogadd, Elnök Uram, mély tiszteletem jelentését, Budapest, 1945 szeptember 12. dr. Nagy Vifclcei s. k.« (Kossa István (szisz) : Isten vé le! — Egy hang a kommunista párton: Milyen pártif) Független kisgazdapárti nemzetgyűlési képviselő. Elnök: A nemzetgyűlés a leimiondást tudomásul veszi. Következik a napirend tárgyalása. Napirenden van a nemzetgyűlési választásokról szóló törvényjavaslat. Felkérem a javaslat előadóját, Jócsik La jos képviselő urat, méltóztassék a törvényjavaslatot ismertetni, Jócsik Lajos előadó (pp): T. Nemzetgyűlés! Mindenek előtt előadom a törvényjavaslat' miniszteri indokolását (olvassa): »Amikor az ideiglenes nemzeti kormány nevében a nem" zetgyűlési választásokról szóló törvényjavaslatot az ideiglenes nemzetgyűlés elé terjesztem, tudatában vagyok annak, hogy a javaslat évtizedek, sőt évszázadok mulasztását hivatott jóvátenni. A magyar népnek még sohasem nyílt módja és alkalma arra, hogy saját véleményét és akaratát az ország és a nemzet politikai kérdéseiben szabadon kinyilváníthassa. Nem nyílt erre alkalma még akkor sem, amikor az államszervezet külsőleg már a parla" mentáris demokrácia mezébe öltözött. Az elmúlt évtizedek rendszerei betegesen féltek attól, hogy a maeryar nép szabad politikai véleménynyilvánításhoz jusson és így megkaphassa az ország : irányításában az őt megillető helyet. A hatalom mindenkori birtokosai nem bíztak a magyar nép ""ózansáw-ában, politikai érettségében és ítélőképességében, t mindenekfelett pedig féltetitek saját hatalmi állásaikat. A szabadságszerető népek ragyogó győzelme a fasiszta imperializmus felett lehetővé tette azt. hogy a mi országunk is a demokratikus fejlődés útjára lépjen, arra az útra, amelyet a magyarság nagyobbik és jobbik fele mindig őszintén óhajtott és amelyet számára történelmének legjobbjai kijelöltek. A szabadság és a demokrácia útja az, amelyen eliudultunk és ezen az úton kívánunk nagy lépést tenni a jelen törvényjavaslattal is. Ez a törvényjavaslat nem nyugodt békeidők szülötte. Olyan időkben készült, amikor a kormányzat a nemzeti, állami és gazdasági újjáépítés ezernyi súlyos kérdésével, feladata" val küszködött és küszködik állandóan. A kor.mányzás és államvezetés állandósítása, a politikai, élet ideiglenességének megszüntetése és a demokratikus állami élet végleges formákba való öntése oly sürgős és életbevágó feladat, amel" mellett minden más szempontot félre kellett tenni. "?. Ezért a kormányzat — állandó egyetértésben a demokratikus pártokkal — úgy döntött, hogy rövid és gyorsan végrehajtható jogszabályra készít tervezetei A választás gyors lefolytatása azonban a legkovésbbé sem jelenti azt, hogy a törvényjavaslat elkészítésénél egy pillanatig is megfeledkezett volna a kormányzat arról, hogy a választások a demokratikus újjáépítés legfontosabb lépését jelentik, melynek az a jelentősége, hogy bent az országban demonstrálja a hatalomnak a szabaddá ír ált demokratikus erők által történt végleges, minden eddigi ideiglenességtől mentes birtokbavételét, a külföld felé pedig bemutatja a ma, gyár demokrácia szilárdságát és a magyar közvéleményben való megalapozottságai
