Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.

Ülésnapok - 1944-6

96 Az ideiglenes nemzetgyűlés 6. ülése 1945 szeptember 11-én, kedden egyetlen nemzetgyűlési képviselő sem, aki azt mondaná, hogy szeretne, akarna ártatlan embert elítélni. Mit jelent tehát a fellebezés lehetőségei Csak annyit, hogy alaposan meggyőződjünk arról, hogy a vádlott bűnös-e vagy ártatlan. Különösen nekünk kell ezt mondanunk, régi, úgynevezett baloldali demagógoknak, akik anynyiszor éreztük, hogy mi az, ártatlanul meghurcolva lenini. (Mozgás ar kommunista- és a demokratapárton. —Taps a kisgazdapárton. — Egy hang a kisgazdapárton: Igaza van!) Igeni t. Nemzetgyűlés, az ártatlan személy mindenhol ártatlan és büntetést nem érdemel. Ezt parancsolóan előírja a,nép, a demokrácia józan, becsületééi tisztességes érzése, mert a demokrácia csak józan, tisztességes és becsületes lehet. (Nagy taps a kisgazda- és a demokratapárton. — Egy hang a kommunistapárton: Béldy és Meskó nem volt ártatlan!) T. Nemzetgyűlés! Nem konkrét esetekkel kívánok foglalkozni, hiszem ha az egyes konkrétumokkal akarnánk foglalkozni, akkor több órára volna szükség. Én általában, elvi vonatkozásban beszélek, egyedül abból a szemszögből, amelyet felszólalásom elején mint kiindulási pontot leszögeztem. Ott van, t. Nemzetgyűlés, egy másik kérdés, a védelem kérdése. (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassanak elhinni, nem a legkellemetesebb foglalkozások közé tartozik. (Egy hang a kommunistapárton: Fontos, hogy jövedelmező legyen! — Zaj a kommunistapárton.) A védelem azonban éppen olyan fontos és lényeges a büntető igazságszolgáltatásban, mint a vád. A védelem az, amely az ártatlan érdekében síkra száll, a védelem az, amely a büntetési tételeket, a büntetési nemeket igyekszik a bűnösség fokához arányosítani. A vád és a védelem egybevetése után mondja ki a bíró az ítéletet Ostoba bíró volna az-, aki a védelemnek minden szavát készpénznek venné. A védelem nem annyit jelent, hogy a bíró a védelem álláspontja szerint hozza ítéletét. A bíró a szabad mérlegelés alapján hoz ítéletet. Amint azonban a vádra, a vádszempontok előtár á sara feltétlenül szükség van, éppen úgy szükség van az igazság szempontjából a védelem által előtárt védelmi körülményekre. A népbíráskodásban tehát ne méltóztassék a védelmet bizonyos animozitással tekinteni. Hiszen maga a rendelet intézményesen gondoskodik a védelemről, maga a rendelet kimondja a védőkötelezettséget. Nyilvánvaló, hogv magát a törvényalkotót is ez a mentalitás irányította. Ennélfogva helytelen az a tendencia, amely a védelem ellen hangulatot igyekszik támasztani. Igen t. képviselőtársam az imént méltóztatott említést tenni a hivatásos fasisztaszabadítókról. (Halljuk! Halljuk!) A vidéken nera tudjuk, hogy mi az. (Dadi Imre (kp) : Nat Na! — Z'<j a kommuniatapárlon.) Budapesten biztosan lehetnek ilyenek, (Kossa István (szsz): Szekszárdon is!) mert ha nem volnának, igen t. képviselőtársam nem emlékezett volna meg róluk. Aki letartóztatott, aki bűnvádi eljárás alatt lévő egyének érdekében eljár anélkül, hogy a hivatásához tartoznék, az visszaélést követ el, de ha valakinek védője van, úgy a védőnek esküszabta kötelessége védence érdekében eljárni. (Kossa István (szsz): Az a kérdés, hogy milyen eszközökkel! —

t Zaj.) És valamit ne méltóztassanak elfelejteni: kettőn áll a kérdés. Végeredményben azt, amit a védő el akar érni, mindig a bírón át akarja elérni, mindig a bírón múlik, hagy mennyiben és hogyan teljesíti kötelességéi Egy azonban bizonyos: azt, akire kimutatható, hogy anyagi vagy fasiszta érdekből, vagy általunk kárhoztatott hátsó gondolattal fasiszták érdekében eljár anélkül, hogy hivatása arra kényszerítené, azt a legszigorúbb, a legkeményebb eljárás alá kell vonni. Ezek ellen védekezni kell. (Zaj.) Ezeket egyszerűen ki kell irtani a közéletből... (Ügy van! Ügy van! a kisgazdapárton. — Felkiáltások a kommunistapárton: Az idő lejárt!) Elnök: Méltóztassanak a szónokot meghallgatni. (Felkiáltások a kommunista párton: Lejárt a beszédideje!) Dulin Jenő (kg) ...mert ezek korrumpálják a közéletet. Nem kívánok ezzel a témával tovább foglalkozni. Lényegében elmondottam, amit akarok, nevezetesen, hogy mindenben és mindenhol az igazság legyen a mérték. Én ezt a rendeletet, amelyet összeállításában helyesnek és elveiben szükségesnek tartokja magam részéről elfogadom. (Helyeslés és taps- a kisgazdapárton. A szónokot üdvözlik.) Elnök: Szólásra jelenítikezett Szamai Lajos képviselő úr. Szamai Laios (szd): T. Nemzetgyűlés! Pártom, a szociáldemokrata párt nevében örömmel üdvözlöm a népbíráskodásról szóló rendelet törvénybeiktatását. Mielőtt a rendelethez hozzászólnék, legyen szabad néhány mondatot szólnom előttem szólott t, képviselőtársam beszédéhez, aki magasszárnyalású beszédben védte az igazságot, azt az igazságot, amelyet ma védeni a népbírósággal kapcsolatban felesleges, mert szerintünk nem történtek olyan igazságtalanságok, amelyek ezt a beszédet involválták, szükségessé tették volna. (Zaj.)

n Be ha az igazságról tart beszédet képviselőtársam, akkor talán ezt mondja el a gyilkos araknak és nem nekünk. (IIgy van! Ügy van! Taps a szociáldemokrata párton, a kommunista párton és a szákszervezeti képviselőknél.) Ez a rendelet, amelyet ma itt törvénybe iktatunk, rendkívül fontos, fontosságában felér akár a föld re form törvénnyel. azzal a törvén n valamely Magyarországon megsemmisítette a feudalizmust. Ez a rendelet éppen olyan súlyos csapást jelent az országnak azon a jogrendszerén-, amely a magyar nép igazságérzetével mindig szembenállott. Ez a jogrendszer, amely minden védekezés dacára is itt a vádlottak padján van, Werbőczy hármaskönyvéből, a Tripartitumból született, (Zaj.) D^zsa György parasztforradalmának véres leveretéséből nyerte indulati elemeit, ihletét és szellemét. Ez a szellem lebegett évszázadokon keTAqtftÜl a )nai?vnr -infr^nrlcypríiri (T?.vAn\ Ts+^á.n (kr>1: Töripík.we' fpípiyődöftbe'^

8 és főiVo: ,9'büntető igazságszolgáltatásban. Ez a szellem volt a masvar uralkodó osztály kefében a kizsákmányolás és az elnyomatás eszköze. Ii^ftfn t. Nemzetgyűlés! Ma a vádlottak nádjára helyezzük ezt a jogrendszert és helvfvttpsítern foen'uk <pe"v úi jogrendszerrel, egv új büritető perrendtartással, a modern, a demokratikus népbíráskorl'fissal. (Taps a kommunistapárton, a s?oriá)dpmokrata párton és a szakszervezeti képviselőknél.) Különösen a magyar munkásmozgalomnak ünnepe és felemelő pillanata ez, amikor ez az új perrendtartás törvényerőre emelkedik, mert hiszen a magyar munkásság volt az., amely mindig érezte ennek a jogrendszernek ostor-