Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.
Ülésnapok - 1939-373
280 Az országgyűlés képviselőházának 373. ülése 1944 november 6-án, hétfőn. állandóbb üzemen kívül helyezéséről lenne szó. A háború eredményes folytatása fedetlenül megköveteli-e a milliós lakosságú főváros közellátását szolgáló közmüvek üzemen kívül helyezését? Módjában áll-e a kormánynak megnyugtató választ adni a főváros közellátását szolgáló közmüvek épségben megtartására vonal r kozóan?« Elnök; Paezolay György képviselő urat illeti a szó. Paezolay György; T, Ház! A totális háború rendkívüli áldozatokat kívánt'eddig is az egész magyar területtől, az egész magyar birodalomtól. A totális háború borzalmas eszközeivel ki terjeszkedett már az egész nagy magyar Alföldre és az ellenség a főváros .kapuit ostromolja; Mindannyian nagyon jól tudjuk, hogy nemcsak gazdasági, ipari, hanem egyetemes magyar szempontból is mit jelent Budapesti sorsa az egész magyarság életére. Budapest sorsát aggodalommal és reménykedéssel kíséri figyelemmel az egész: ország <’s -a jövőben sorsunk alakulásában sok minden attól-' függ. hogy mi történik Budapesttel: könnyű' záákttáhya lész-e a feléje törő ellenségnek, vagy — amire minden reinénységiink megvan — szövetségesünkkel együtt; keményen és határozottan vitézül harcoló csapataink. az ellenség csapását el tudják-e hárítani! Budapestről. Bemérjük, a közeljövőben nem történik semmi Tragikus változás a főváros életében, mégis, ha esetleg megvédelmezni nem tudnék, vagy ha úgy fordulna a hadiállapot, hogy a hadvezetőség a főváros egyes területeinek vagy a Duna balpartjának a föladására gondolna, kérdem, milyen sorsot szántunk sajálj fővárosunknak mi magunk? . Mélyen tv Bazi Budapest lakóinak száma óriási, módon félduzzadt és nem túlozzuk számításunkat, ha a Budapesthez közvetlenül osaMdkozó és most kiürítésre kerülő clőváro- sdld Iákosaival és az idemenekül'íefckd együtt közel kétmillióra tesszük a fővárosban és kozvefíén környékén lletelepült és ellátásra szoruló miagyaé lakosság száJmát. . . Kiürítési randelkczásekr0! mmdezideig nem tudunk. Megfelelő száUltÓeszközök, vonatok,- hajók,. autók,, kocsik; edb, rendel&ezésre állása nélkül ennek az óriási emhertömegnek a fcimozdí'tása a< meglelő] ő anyagi kiürítéssel •együtt néhány папт-néhány hét leforgása alatt mögoldhatatlán ' és ©lképzelhetetlön, .аийп1.Ш« tüb'Вшме-~ШбЗа közének kiürítésével kap- csolaibaa is, .. , > De ha. mégis egy elrendelendő kiürítés befejezése előtt a főváros bizonyos területeinek átadiására. kerülne sor, —- amitől a magyarok istene óvjon meg bennünket — a híresztelések szerinti^ közmüvek-Mimjfo beMthatatlan # katasztrófát idézne elő a milliós város életében és ez, a katasztrófa nem a bevonújó ellenséget, bánom elsősorban saját lakosságunkat .sújtaná, midén, borzalmas következményével. Ismerjük az ellenséges hadvezetés mődsze- геШ,: íz, esetleg he vonuló ellenség, önmaga el- látiáMfii“ százezrek elpusztításával, Is minden eszközzel- biztosítani fogja, saját lakosságunkra. azonban mi magunk. maga a kormány;' zúdítaná a dél minden borZalpaát. A városi: közmüvek esetleges erőszakos MMiSzö- bülésével egy közmüvek -nélkül eltöltendő borzalmas télért és magyar tízezrelmek vagy esetleg' ezáze-zreknek a pusztulásáért a felelősséget1 egyetlen magyar parlament és egyetlen ma©rer koganány sem vállalhatja. Bármi legyen tehát igaz ezekből a híresztelésekből, melyen t. Ház, — ón meg vagyok arról győződve, hogy igen nagy százalékuk az ellenséges propaganda híranyagaként futott szét a főváros lakosságának körében — bizonyos tények kétségtelenül figyelimieztetnek bennünket arra. bogy a hadvezetőség részéről bizonyos előkészületek vannak. Ezt távol áll tőlem kritizálni és nem is kívánok ebben a vonatkozásban semmiféle megjegyzést tenni, de kétségtelenül látunk bizonyos előkészületeiket, A dunai hidak helyzetére és állapotára gondolok. Éppen azért a főváros lakosságának megnyugtatása végett tisztelettel a kormányhoz fordulok, azoknak a fővárosi százezreknek érdekében és nevében, akiknek legnagyobb része otthonához, műhelyéhez, munka hely éhez kötött szegény círaher, .kőt tízezrével vannak közöltük plyan családok amelyeknek kenyerkeíresője valahol a frontokon harcol, becsülettel teljesíti a magyar katona- örök kötelességét- és itthon m egyszerű hajlékokban egyedül van az asszony vagy egyedül vannak az öregek a gyermekekkel, Akik tehát ‘Budapesthez vannak kötve, azok elsősorban a műhelyek, az irodák és a gyárak százezrei. Ez az óriási magyar tömeg semmiképpen nem érdemelné meg, hogy a 'legelemibb életfeltételektől a magyar vezetés engedje őket megfosztani. Keserűén és borzalommal gondolunk azokra a rombolásokra is, amelyeket az ellenség okozott, Saját vezeté-. sünkr-ől ‘azonban feltételezni «èm tudjuk, és éppen ezért kérünk az igen t. -kormánytól megnyugtató választ ebben a kérdésben, hogy ezeknek a híreknek megfelelő intézkedések történtek volna és olyan wnnboláisok állnának szändäkunkban, amelyek éppen a tel kapujában a fővárosi százezreket a legszükségesebb közellátási művektől fosztanák meg. ■ T. Ház! Kérdésemben még egy lépéssel tovább is szeretnék menni, amikor arra kérném a kormányt, hogy a dunai hidak és laktanyák kérdésében is tegye újra megfontolás tárgyává eső leges eddigi elhatározását. A hidak kikapcsolása ugyanis csak ideig-óráig tartó akadályt jelent és a háború eddigi; szakaszában láttuk, hogy mindkét fél milyen roppant mértékben fel van készülve ilyen esetleges akadályoknak — szinte azt mondhatjuk, órákon belül való — áthidalására. A laktanyák kikapcsolásánál is gondolnunk kell arra; hogy ha Budapestet át kellene engednünk az ellenségnek, — ismét hangsúlyozom, adja Isten, hogy ez sem most, sem a közeljövőben, sőt soha ne következzék be, de mégis, ha ez bekövetkeznék — az ellenséges megszálló erők elázállásoóájsia obibem az'esetben magánházakuál fog megtörténni, ami mérhetetlen anyagi és erkölcsi kárral fóg járni ismét a saját hibáján kívül a fővárosba szorult magyar lakosság rovására. Utoljára említem meg, hogy a német hadi vezetésnél, — amit különösen az olaszországi német] hadvezetésnél olyan rendkívüli elismeréssel tapasztaltunk és, ami .jellemezte az olaszországi német vezetést — bizonyos stratégiai szempontoknak háttérbe szoríl &sa mellett a személyeknek, illetőleg, a tömegeknek érdekét, valamint a történő a, nemzeti; sőt művészi' érdekeket is figyelembe vették egy- egy város körüli harc elbírálásánál. - Meg var gyök győződve arról, hogy kormányunk mérlegeli ezeket a szempontokat' és nem is- arról van szó, hogy a fővárosból esetleg nyílt várost; csináljunk, mégis a fővárosi .közmüvek
