Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.

Ülésnapok - 1939-370

szuverénitást az államfő és az országgyűlés együttes akaratnyilvánítása képezte. (Fel­kiáltások; Nincs államfő!) Éppen ezért, ami­kor nincs államfő, akkor az országgyűlés a nemzeti szuverénitást jelentő állami akarat" nak csak egyik része. (Felkiáltások; Tévedés! — Nagy László előadói Nem igaz! — Vitéz Jaross Andor: Mindén jog forrása a nemzet!) E tekintetben hivatkozom arra az esetre, ami­kor a kormányzói jogkör kiterjesztéséről volt itt szó, amikor szintén egyedül volt módom­ban az ellen állást foglalni és amikor ez a tárgy szintén vita tárgyát képezte. Az ország- gyűlés csak egyik része, csak a fele a nemzet- szuverénilást jelentő állami akaratnak.., Elnök: Figyelmeztetnem kell a képviselő urat, hogy ez egy olyan álláspont, amelyet az országgyűlés több mint busz esztendőn keresz­tül állandóan és következetesen követett. Ezt ne méltóztassék. vita tárgyává tenni. (Fclkiák tások a szélsőbaloldalon Üsoór Lajos felé; üljön le!) Csoór Lajos: Ti Ház! Nem kívánok to­vább a javaslathoz hozzászólni. Elvi 'állás­pontomat kifej tettem. (Zaj.) Ismételten előter­jesztem határozati javaslatomat, amely úgy szól (Rajniss Ferenc vallás-' és közoktatásügyi miniszter: Könnyű az egytagú 'pártoknak.!), hogy mondja ki az. országgyűlés képviselő- háza, hogy az ország jelenlegi helyzetében helyesnek tartja egy nemzetvédelmi bizottság alakulását, amely teljes hatalommal intézi az országnak az ügyeit. A javaslatot, nem fogadom el. Elnök: Kíván még; valaki szólni! (Nem!) Az igazságügyminiszter úr kíván szólni. Budinszky László igazságügyminiszter ( Halljuk! Halljuk!); T. Ház! Az ágyúk dör­gése és a nemzet élet-halál harca közben min­dig akadtak és akadnak emberek, akik a ká­kán csomót keresnek. Ebben az ünnepélyes pillanatban nem akarok alkotmányjogi leckét és órát adni, azt azonban le kell szögezném, hogy a magyar alkotmány nem holt, merev betűtömeg, hanem élő valami, ez a törvény- javaslat pedig alkotmányunk szellemében mindazt átvette a múltból, ami jó és helyes. Méltóztassék tudomásul venni, hogy a forradalom befejeződött és itt állunk a nem­zet élet-halál harcában, tehát semmiféle olyan megoldáshoz, vagy olyan alap megteremtésé­hez nem fogunk soha hozzájárulni, amely ebben a Házban akár a Nemzeti Szövetség keretén belül, akár azon kívül ennek a Ház­nak az egységét megbontani kívánná vagy akarná (Eíénlk Шуей és és taps.); ezt erőnk tudatában meg fogjuk akadályozni. Ha Szélasi Ferenc, aki üldöztetéseknek volt ki­téve, fehér lapot kér mindenkitől, és el tud indulni egy új úton azért, hogy mindenkivel összefogva megsegítse ezt a nemzetet élet­hálál küzdelmében, akkor egy olyant pánt» amelynek egyetlenegy tagja van, ne járjon külön és kerülő utakon. /Helyeslés és taps. Csoór Lajos: őt akarom erősíteni! — Rapcsá- nyi Lászlő: A javaslata nem ezt mutatja!) A felelősség és mindazok a dolgok, amik­ről igen t. kép viselő társam szólott, ebben a javaslatban benne vannak, mert akik Szálas! Ferenc mellett ebben a kormányban, ebben a KÉPVISELŐHÁZI ÉRTESÍTŐ. Házban vagyunk, és az egész harcoló nemzet is odakint, mindnyájan tudjuk, hogy felelős­ség vezeti minden tettében és én csak azt ké­rem az igen t. képviselő úrtól, hogy őt is ez a felelősség hassa át, és ezt a javaslatát, amelynek semmi más értelme nincs, mint az, hogy a Ház egységét megbontsa, vonja vissza. {H elj/e $ léi)*) T. Ház! Az 1920:1. törvénycikk megalkotása óta vitathatatlan alkotmányjogi tétel, hogy minden hatalom visszaszállott. a nemzetre, illetőleg a nemzet Szuverenitásának letétemé­nyesére: az országgyűlésre; (Helyeslés.) Az igen t. képviselő úrnak tehát semmiféle alkot­mányjogi aggálya ezt a javaslatot illetően nem lehet. Mondanom sem kell, hogy teljesen tévesek a megállapitásai a képviselő úrnak ás hogy nem olvasta el a törvényjavaslatot, amely szerint nem bírálatnak van helye, hanem alkotmányjogi felelősségnek. Manapság semmi­féle bírálatnak, üres beszédnek helye nincs; ma mindenki katopa. ina mindenkinek dolgoz­nia kell, ma mindenkinek áldoznia kel] és mindenkinek azon kell lennie, hogy az orszá­gét ebből a halálos veszedelemből kimentse. Kérem, méltóztassanak a javaslatot elfogadni, (Élénk helyeslés és taps.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést , mél tózta tnak-e Csoór képviselő úr határozati javaslatát elfogadni? (Felkiáltások; Visszavonja! —- Rajniss Ferenc vallás- és közoktatásügyi miniszter: Vissza­vonja a javaslatát Csoór! —- Csoór Lajos: Visszavonom! —* Rajniss Ferenc vallás- és köz­oktatásügyi miniszter: Éljen! Rendben van!) Minthogy a képviselő úr határozati javas­latát visszavonta, felteszem a kérdést, méltóz- tatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni? {Igen!) Á Ház a törvény javaslatot általánosság­ban elfogadja. Á javaslattal részleteiben a köz­jogi és az igazságügyi bizottság fog foglal­kozni. T, Ház! Napirendünk anyagával végez­tünk. Ezért napirendi javaslatot teszek* Javas­lom, hogy legközelebbi ülésünket még a mai napon déli 12 órakor tartsuk, amikor is a köz­jogi és igazságügyi együttes bizottság a ház­szabályok értelmében be fogja nyújtani jelen­tését, a Ház pedig a javadat egves szakaszai felett fog dönteni. Mél tózta tnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ezt határozatként kimondom. Hátra van még az ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, hogy a jegyzőkönyvet felolvasni szíves­kedjék* Haala Róbert jegyző (olvassa a jegyző“ könyvét.) Elnök: Van-e valakinek észrevétele a jegyzőkönyv ellen? (Nincs!) Ha nincs, azt el­fogadottnak jelentem ki és az ülést bezárom, (Az ülés végződött délelőtt 11 óra 2 perckor.) 440476. — Athenaeum Rt. nyomása, Budapest. 48 Az országgyűlés képviselöházának 370. ülése 1944 november 3-án, pénteken. 271

Next

/
Oldalképek
Tartalom