Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.

Ülésnapok - 1939-362

Az országgyűlés képviselőházának 362. ülése 1944 január 25-én, kedden. 235 béli választ tudomásul venni! (Igen!) A Ház a> választ! tudomásul veszi. ^ Következik) a földmívelésügyi miniszter úr válasza Pápai István országgyűlési képviselő úrnak a közhaisznadatban lévő zsákok befogadó­képességének 50 kilogramm! suivrai való' szab­ványosítása tárgyaiban előtérj esztettl interpel­lációjára. Kérem a jegyző urat, hogy az írásbeli választ felolvasni szíveskedjék. Nyilas Ferenc jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Pápai István országgyűlési kép­viselő úr az 1943. évi november hó 24-én inter­pellációt intézett a m. kár. iparügyi, a keres­kedelem- és közlekedésügyi miniszter urakhoz és hozzám <a közhasználatban lévő zsákok be­fogadóképességének 50 kg súlyra való szabvá­nyosításia tárgyában. Az interpellációban felvetett kérdésekre tárcáim! ügyköre szempontjából válaszom a, következő: Az igein t interpelláló képviselő úr inter­pellációjában a közhasználatban lévő zsákok; befogadóképességének 50 kg súlyra való szab­ványosítását kértse azzal az indokkal, hogy a gazdasági munkások megbetegedése jelentős mértékben atúl'nagyra méretezett 80—100 kg-os zsákok emelgeténé' 1­1 őt származik Mielőtt a kér­désre érdeimhem válaszolnék, szükségesnek tar­tapi tisztázni azt a körülményt, hogy tulaj­donképpen, imi i® a«, ú. n. 80 kg-os zsáiki> A ma használaltois zsáknagyság a gabonára^ vonatkoz­tatva, hektoliter-zsák, ami azt jelenti, hogy a zsákok olyanra vannak méreteizve), bogy azokba az egyes gabonaféleségekbőV körülbelül egy hektoliter fér. Egy hektoliter súly a búzánál megközelítőleg 80 kg-ot, a rozsnál 70—75 kg-ot, az árpánál fifí-65 kg-ot, a zabnál 45—50 kg-ot jelent, vagyis ogy zsák termény 80 kg-ot csak a búzánál ér e\ míg a zápnál alig haladja mieg ennek a, súlynak a felét. Ha már most; iái zsák befogadóképességét búzára viszonyítvai 50 kg­ban állapítaná nik meg. ez annyit jelentene, hogy a többi gabonafélékből ennél jóval kevei­sebb. zabnál pl. körülbelül 30krr teirnnény férne a zsákba, nem is beszélve- például a csöves­kukoricáról. Ez a körülmény természetesen meghosszabbítaná a. munkafolyamatot, mert « zsákoláskor a munkásoknak szükségtelenül többször kel lien (^ for dúlni ok. De mindettől el­tekintve, az eddiginél kisebb zsákok készítése anvagpazarlást is jelentene, tmiert a kisebb méretű zsákból természetesen többre lemne szükség és p.z jóval több 'anyag felhasználását jelentené. Az előadottak megvilágítják tehát azt hogv a zsákokat megbatározott súlyra szabványosí­tani nem lehet. Amennyibeini ai kérdést egy­általában mécris szabálvozni lehetne, úsy csak valaniilvf. n űrmérték elf ordasa képezhetné &z úi medálianítás alapját. Ez. azonban m íuoslt elmondottak szerint a, jemeniem (anyaghiányra lek intettel nem volna k^rei^tü]vihető. T. Ház! A felvetett kérdéssel kapcsolatban mp% kfill jeav^nam, hogy a mnnkások részé­ről edidig sehol sem merült fel az a panasz. hogy a zsákok túlméretezett nagysága, miatt ne ( mi bírták volna a munkát és ezért kVebb zsákokat kívánna ti A munkaadónak egyébként is módjában V^n. , hogy a zsákokat búzával csak olyan. miértekig töltesse meg. amilyen mértékig azokat munkásai megerőltetés nélkül tudják emelni. A felvetett tardés szociálpolitikai részét illetően pedig inrieg említem, hogy egy évvel ez­előtt gondoskodtam a Mezőgazdasági Munkar tudományi Intézet) felállításáról abbólfa célból, hogy a, mezőgazdasági munka, szociális, fizio­lógiai, üzemi, jogi és egyéb, kérdései beható tudományos vizsgálódás tárgyai legyenek. Eb­nek az intézetnek egyik fő célja a gyakorlati mezőgazdasági munkafiziológia tanulmányo­zása. Az igen t képviselő úr által előadott kérdés tanulmányozásával az intézettet; meg fogoam bízni. Kérem a ti Házat, hogy írásbeli válaszo­mat tudomásul venni méltóztassék!. Budapest, 1943. évi december hó 20-án. Bárd Bánffy Dániel s. k.« Elnök: Kérdem; móltúztaltnak-e a minisz­teri választ tudohnásul venni? (Igen!) A Ház a választ! tíudomásull veszi. Következik a földmívelésügyi miniszter úr válasza Pándi Antal képviselő úrnak az alma­export és az alimaár alakulása tárgyában elő­téri esz te 11 inter pel láció j árai. Kérem a jegyző uralt, szíveskedjék azt fel­olvasná. Nyilas Ferenc jegyző (olvusm): »Tisztelt Képviselőház! Pándi Antal országgyűlési kép­viselő úr K 1943. évi november hó . 24-én inter­pellációt intézett a m. kir. közellátásügyi mi­nisiztler úr'hoiz és hozzáim az almaexport és aiz alm,a áralakulása tárgyában. Az interpellációban felvetett kérdésekre tárcám ügyköre szempontjából válaszom a következő: Az igen t. interpelláló képviselő úr szóvá­tette^az almaexport és az almai áralakulásának kérdésé:t. Az _ almaexporT; kérdésével kapcsolat­ban azfi állítja az igen t. képviselő úr, hogy az alma; belföldi árának alakulása veszélyezteti exportunkat. Kétségtelen m, hogy ai télialímia. fogyasztói ára a hazai piacokon a tertmeliői árat jóval meghaladó árat ért el s ebben bizonyos speku­lációs törekvések is közrejátiszárnak. Az-'almia­. exporínál azonban mégis az okozza ,a legfőbb nehézséget, hogy ai kü'tföldi piac export szem­pontjából ^kedvezőtlenül alakult. Némejtország ugyanis főként nyúrialmát vásárolt, a télialma vásárlására nem helyez súlyt, isiőt téíMalímiára külön értékkereteit! meím is kért. Svájcban a télialmiatermés kitűnő volt, ' amelyet a svájciak sem belföldön, sem külföl­dön megfelelően értékesíteni netmi tudtak s en­nek következtében a svájci származású téli­alma ára az 1 svájci frank alá esett. Az idén nálunk is jó közepei» almatermés volt, külföldiről azonban komolyabb vevőként egyedül csak Svédország jelentkezett. A magál­lapodás értelmében Svédországnak 200 vagon téliialmát szállítunk. A tárgyalások során azon­ban jonathánért kg-ként csupán 1*50, míg az egyéb fajtákért 1*40 svédkoronált sikerült elérni, mert a külföldi piaoi viszonyok ismeretében a svédek semmiképpen sem voltak hajlandók a jelzett árnál magasabb árat fizetni. A megálla­podás értelmébem a szállítás Svédországba meg­indult s a csomagolóanyag terén, »mutatkozó ne­hézségek ellenére is eddig máir 50 vagont le­szállítottunk. Tudatában vagyok annak, hogy fejlődő • gyümölcstermelésünk jövedelmezőségét csak úgy biztosíthatjuk, ha megfelelő' fogyasztópia.­eoikiról ,is gondoskodunlki A lehetőséghez képest — még a jelenlegi viszonyok között is — min­i dent elkövetek a magyar gyümölosnek a kül­I földi piacokon való elhelyezése érdiekében. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom