Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.

Ülésnapok - 1939-356

Az országgyűlés képviselőházának 356. ülése 1943 december 16-án, csütörtökön. 145 konmány bölcsen és mérsékletesem éö a nem­zet erdőkében fog élni (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) a« előttünk fekvő és a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot a magam részéről elfogadom. (Éljenzés és taps cn jobboddá on. — A szónokot számosan üdvözlik- — Börcs János: Ez a differencia, ez az utolsó mondat!) Elnök: Szólásra következik 1 ? Boczionádi Szabó Imre jegyző: Füssy Kál É'nöt: Füssy Kálihán képviselő urat illeti Füssv Kálmán: T. Ház! (Bulijuk! EatjukU Harmadik hete, hogy & kéipviseliőházbam vé­gighallgattam) 'a tárgyalásokat. Ugy^ a túl­oldalról, mint ellenzéki' oldalról, erős bírálatban részesítették «f kormány intézkedéseit. (Pándi Antal: így Vara!) A koirmányintézlkledések ter­mészetesen maguk utáni vonták aizokaf. a fefezó lalásolkat. iamelyeki itt elhangzottak- Knlaiui sem azokhoz a felszólal ás okhoz csatlakozom magáim is, amelyek a kormány intenciói ellen olyan bírálatokait tartalmaztak, amely bírA latok «u kormányt, jobb irányba akarják te rolni és ilyenirányú munkálkodásra akarnák ösztönözni. ' Szomorúan kellett azonban mes; állapítanom, hogy 'amikor »ai miniszterelnök űr a.z ilyen súlyos kritikákra válaszolt, akkor különösen- az ellenzék fellé egy olyan szomorú kijelentést, olyan szomorú megjegyzés; tett amely ellen >at magam és pártom részéről a leg­hatáTOzottablb'aini tiltakozom és amelye' vissza 1 utasítok (ËUnli hélmslés n szêlsoë(M l old'do\n,). mert aiz embernek a magyarságát nem a tap sokkal, bamemí a dseilefcedietékkel, kell ig'ázoJ­nda. (Pándi Antal: A te cselekedeteid nagyon helyesek voltak! Sok Füssy Kálimán. kellem ej — Derültség w jobboM^lon. — Piukovich Jó­zsef: Ez nem nevetséges! — vitéz Ja.ross An doi*: Könnyebb innen magyarkodni. mint ft n nanl! — v'iiéz Lipcsy Márton közbeszól. , — Pándi Antal: Lettel volna te »a cseh ország­gyűlésen!) FJlnök: Pándi képviselő urat kéreim, szíves­kedjék csendben 1 maradni Füssy Kálmán: Felhívom a figyelmet arra. hogy amikor a prágai parlamentben a csetHszilovák állam fennállásámalk tizedik évé­neki jubileumát akarták, ünnepelni. ak]£o,r én f. cseih-szlovák parlaiinem'ben minti a magyar ki­sebbség egyik kép viselő je tiltakozni mertem annak az ünnepélynek megrendezése ellen (vi­téz Iiincsey Márton: Ezt már tudjuk!), amely ünnepély ía, magyarságra íegyáltatelbiaini nem volt- telkin tettel, (vitéz Lipcsey Márton: Régi gramofonlemez. ezt már tndjuk!) Engedjék meg, hogy felolvassak egy részt ebből a beszédemből, 'amelyet ott elmondtam (HtWjuk! Hdlljuh a szélsőbe* oldat on. — Ol W'SÍ,*! 1 ; »Tisztelt Ház! A csehszlovák köztársa sag kormányai írno&t, amikor a köztársaság tízéves fennállását ünnepli, azt szeretné, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói magyarság tün­tető lelkesedései vegyen részi az ünnepsége­ken. Ez a kívánság teljesem jogtalan 1 , igazság­talan és embertelen. Ha az október 2S-iki dá­tumnak a szloyeinRzkói magyarság életében való jelentőségét nézzük, úgy azt találjuk, hogy ez: ,a mafc figyellmieztet artriai a« évfordulóra, amikor a magyarság katasztrófája belkövet kezett. Kívá.nihatjare tehát joggal bárki is nogy a magyarság ezt a napot örömmbl ünw Akaratunk ellenére szakították széj­jel a magyarságot és így emberileg lehet-e feltételezni; hogy a magyar kész örülni ennek a sorsdöntő nemzeti szeTen'esÉítilensiégnek'? Nem-e inkább jogosult &'z ai feltévé®, hogy Ok­tober 28-án az jut eszébe> minden magyarnak, boigy mit is vesztett ezem a napon és hull, hull szemeiből a nemzeti fájdalom könnye- Hi­szen megénekelte már» rég \, a mägyari kölfco, hogy »szívet cseréljen az. aki, haizát cseréli. Mi, magyarok, pedig _ szívünket sohasem fog­juk és sohasem akarjuk és nem is tudjuk 'ki­cserélni«. (Kiró István: Ügy van!) »A mi szívünkbe a születésünkkor adta, meg az Isten a nemzetszeretetet és ezt az. isteni ado­mányt csak a halál rabolhatja el tőlünk. Ez az egyetlen út és eszköz, amellyel el lehet némítani a mi nemzeti fájdalmunkat, de ha száz és> száz halált bocsátanak is ránk, akkor is csak az lesz az eredmény, hogy kevesebb , lesz a szenvedő magyar, de egyetlen egy igaz I magyar sem fog akadni, aki a nemzeti gyász­napot örömmel ünnepelje. A csehszlovák köz­társaság alkotmányba iktatta a lelkiismereti és véleménynyilvánítási szabadságot- Hát en­nek a szabadságnak nem-e a nyilt megtagadá­sát jelenti az a lelki kényszer, amely azt kí­vánja tőlünk, hogy 1 mi október 28-án örüljünk? Hát van-e szabadság ott, ahol 'annak, aki nem enged a lelki kényszernek, bűnhődnie kell? Bűnhődnie kell az igaziságért, amelyet kinyil­vánítani törvényes módon és törvényes határo­kon belül sem engednek és nem nem" is akarnak. Hát van-e nemzeti szabadság ott, ahol még a nemzeti fájdalmat is erővel el akarják venni tőlünk, hogv annak helyébe hazug örömet te­gyenek? A kormány álláspontja lehet az, amit az összes kö#gazgatási szervek titkos ren­deletben utasításként kaptak, hogy mindenkit arra kell kötelezni, ösztönözni, hogy állampol­gári kötelességből örüljön igaz szívvel október 28-ának és vegyen csehszlovák zászlót, azt te­gve ki házára és világítsa ki házának összes ablakait és ha. van benne szónoki képesség, ' úgy kiáltsa világira az. előre elkészített ünnep­ségek keretein belül, hogv milyen nagy az ő szívének az öröme a, felett, hogy úi hazát ka­pott és ennek az úi hazának igazán boldo«- -pol­gára. A titkos rendelet Médiását irányító kono­nya persze arra is ad írásban, va fry még tit­kosabban, szóval ntnsHást. hoigy aki nem akar az »ösztönzésnek« lelkesen eleget tenni, a' 7 zal S7pnih OT i holmi jo-o-következméTivieket ^ szabad, «őt kell í Q emlegetni és post lesta í^kalmaz-ni. Ez az állásnont lehet H ko-rnúnv állá«nontia, azonban nem lehet a jog, törvény és igazság állás-oo.ntja.« T. Ház! Nem óhajtom végigolvasni azokat a sérelmeket, amelyeket ott a csehszlovák nar­lamerttlAn még tovább is felsoroltam. (Pá*ifH Alitai: De magvar nyelven!) nem akarom fel­sorolni mindazokat P Hnlo-oiçat. a melyed a ma­fi-yar kispbbséqe* sértetek, esak P véífét. az utolsó s^ak^szt olvasom fel- amivel befejeztem a csehszlovák parlamenthen e?+ az ünnepi be­szédet, amelvre a csíd-i^ov" 1 *" kormánv ^ény­G 7 ,oTî+em .JiVfl-T"'* bennünket, ff^lvttssfi); »M^lvo-n . t. Képviselőház! Annak "az államnak. p-m pl v-n pk a kormánya ilyen csínra képe«, «emmiféle költ­cÁtyvetést nem sz^vazóV -rne<r. Ellenben azt üze­nem a ma0"* ro r faln -npnéfiek. p m^p-^arsáo-nak. hoETV -npmzeti orzesii^pt SAmmiért és soha se tagad'ják meg és október 28-án vonuljanak el 22*

Next

/
Oldalképek
Tartalom