Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.

Ülésnapok - 1939-356

140 Az országgyűlés képviselőházának 356. ülése 1943 december 16-án, csütörtökön. ket te*tit. Amikor -azután eltelt az aj bizonyos három nlap, akkor az onszáffgyűlésbe^ fordult és jóváhagyását (kérte a kibocsátott rendeleteknek. Ezt az országgyűlés abban a borzalmas nagy ijedelemben — hiszen arról volt szó, hogy az .ország esiőídje következik íbe — mieigadita, sóit felbaitalmaztta; a kormányt ariras is. ihogy a ^minisztérium mindaddig,, amíg azt a gazdasági és hitelélett rendjének megóvása szükségessé teszi, e cüéöoik érdelkélben rendeletekkel magánjogi eljárási, úgyszintén a közgazdaság hatásköréb'3 tairtozó egyéb rendelkezéseket tehesseni. Ez a feilhaita'límiazás megmondja, hogy a gazdasági «s •hitelélet rendjének megóvása végett, ha szükséges, és ebből ai délból leheti rendeleteket kíbíícsátanii. Ha most végignézzük a 42-es bizottság által letárgyalt rendelet eket, azt látjuk, hogy a. rendeletek igen (nagy részei olyan természetű, hogy a gazdasági éfe hitelélet rend,]ével semmi, néven nevezendő összefüggés'bm nincs. (Úgy van! a szélsőbaloldalon.) A kormány ezt az 1931. évben kapott felhatalmazást felhaisználrai arra, hogy a törvényhozás jogkörébe tartozó egye® kérdéseket, melyeik — mondom, — a gazdiasági és hitelélet rendjéhez ^abszolúte nem tartoznak, rendelettel intéizizen el. Ezeket a rendeleteket bemutatta a 42-es bizottságban és tudomásom, szerint a 42-es bizottság eddig még nem szolalt fel az el le TV, hogy a korimány igj törvényen, az 1931:XXVL tc.-n felül veszi igénybe • ezeket a rendeleteiket. (Antal István nemzetvédelmi és proípagandaüsryi miniszter: Példáka'tl tessék mondani !) Például aiz iskolák igénybevétellé bizonyos célokra, nem! honvédelmi ^eélokrai, ennek a gazdasági és hiteleiéit rendjéhez abszolút« «emmiféle klöze nincsen. T)Q még Van számtalan ilyen Ten delet amiertv. nézetem szerint, az 1931. évi törvénycikkel ellen téttlps, A képviselőház 1931-től kezdve állandóan meghosszabbította ezt a törvényt és most a kormány ennek a felhatalmázasnak a meghoszszabbításá^ az 1944. évié' kéri. Annak ellenére. hne-v az. 1939:TT. te. a honvédelmi törvényünk újabb széleskörű felhatalmazást adott a körmén v részére, most az történik, hoigy minden rendelettel megy. vagy az 1939 évi te. alapján, vagy az 1931. évi megihosszabbított förvénv alánján. Áz 1939. évi törvénv alánján alkotottrendeletek kendnek a honvédelmi bizottsághoz, PZ 1931. évi törvénv alianján alkotott rendeletek nedig a 42-es- bizottsághoz. Sokszor kerüH a 42-es bizottsáo-hoz olyan rendedet, amelve* a. k ormán v av, 1931. éKn törvénv alam'án ad ki. ps amelynek kifejezetten honvédelmi vonatkn7ásia van. Viszont a honvédelmi bizottsághoz számtalan olyan rendelet kerül, amelyet a kormány a honvédelmi törvénv alaníán ad ki, s amelynek bizony semminemű gazdasági vonatkozása ninnseni Ez eerv bizonyom fok™ rend•szer+Pilens'Per. de a korrnnnvnn> Skét felházaimé zá^o léVéu, ezt a két felhatalmazást úgy has

i

7-"á"ia, ahoírv éüpeni íólfktkí. "Néi/et^m szerint az 1939:IT. tc-oet. a hnnvédelmi törvpnvnek a felhatalmazása tökéletesen elpírendő ahhoz, ho^v n Ikormánv a háború tarta'rnára ezeke+ a kivételes intézkedések

a

+' -mpo-foi>i(ic«A p« tel^P^U ^nffösT^o^ia w a má^il;; törvény, amely a gazdává.""! rendeletek ViRrláoáro ad fp>lhptplmi?zá9'+i. Fzekn^k a ^endeWpkn°k töm

a

pe okoizza az lWvt^ev^iet

4

" r

n

nd

n

T°t-iniflápiót a.molv-ről az igazsagrifvi tárna Vn

T

W!a'vptó«

: vitájánál is szó volt. Hiszen látjuk, hogy megjelent 35 lakásügyi rendelet, amelyet most kell egy egységes kódexbe foglalni, s megjelentek például az Országos Társadalombiztosító Intézetre vonatkozó rendeletek is, — szám szerint nem tudom, megmondani, hogy mennyi — de egészen bizonyos, hogy több, mint ez a 35 lakásügyi re delet, amely társadalombiztosítási rendeleteket ugyancsak egy egységes rendeletbe kellene foglalni, mert így a régi Oti.törvényt állandóan toldozni-f oldozni (kell rendeletekkel, hiszen sokkal kényelmesebb és egyszerűbb az, amikor az egyik szakasz helyébe egy másik szakaszt tesznek. De hibája a rendeleti jogalkotásnak az is, hogy a rendelet sohasem lehet olyan alapos, mint a törvény, hiszen már a rendelet és a törvény elkészülésének a módja is utal erre. A rendelet a minisztériumban születik meg. a rendelet; rendszerint egy referens szüleménye, ez nem kerül bizottságok elé úgy. mint a törvényjavaslat még; mielőtt ide a Házba benyújtanák. A törvényjavaslat ellenben különböző szaktlestüleleiki véleményén megy keresztül, többi minisztérium törvényelőkészítő osztálya is foglalkozik vele, akkor azután ide kerül a Ház plénuma elé. a plénum ugyancsak foglalkozik! vele, végül elkerül a bizottságokba, a bizottságok is a legalaposabban letárgyalják, úgyhogy funikor abból a törvényjavaslatból törvény les'z, aikkor meg lehet győződve az ország közvéleménye, hogy tény leg alános munkát végeztünk és az, a Törvény helyes. Ugyanez nem áll .

a rendeletekre. Amikor az igazságügyi költségvetés tárgyalásánál Ugyancsak a rendeletek ellen felszólal tam, kimutattam azt, hogy a rendeletekbe anynyi zavaros, annyi érthetetlen, annyi összefüggéstelen dolog került be, hogy m a rendeletnek alkalmazását szinte lehetetlenné teszi. Kimutattam azt, hogy olyan rendelet-infláeió van, hogy ha például a közséíri jegyző minden rendeletet alkalmazni és lelkiismeretesen alkalmazni akarna, akkor egyébbel sem. lenne szakad foelalkoi7inia. mint a rendeletekkel, a rendeletek pótrendeleteivel és a nótrendeletek pótrendele+ipjnr(V TYÓtripndeletpiíve'l. (la^lTJay vi

r,

n! a sznísŐhaloldalon.) ezt pedig nem lehet elvárni a községi jegyzőtől, amikor tu dijuk, hogy mennyi munkája van. Felszólalásomban akkor az igazságügyi költségvetés tárgvalásánál ismertettem egy csomó ilven rendeletet amelyből ez a zavarossá g kitűnik. Meer kell állanítanom, hogy ennek bizoovos eredménye volt. mert vár nappal azutá.n Vlen+ mog efry rendelet, amely most már a köve+kezőképnen »7iól (olvassa): »... a 107,770/1<U3. "R\ ]\1\ S/árnú rendelettel mórlnsított 102.400/1942. K M. «zárrní nmóVíet hatálvának mp"!-lin«S7a.bhítá.sa tár.o'yá^an /

'' A^+ ninnrí'ia o/i a rendelt hn'^v foHm<*$ah «A 107.77(5/1^4^, évA mú rodelet 1. «S-ával módosított 10^400/1943 TT M. pvr-wfi ri

o

ir

i d*>W« — amelv RÍ Budariesti K"Ö7lö'ny 194^. marpiiis! 4-iki 51. eT^rnáTian •í«1p

i| + •mpo- „ »3. §-p-nr>\ hatályát további intézkedési fr r^eirfTr\nçtft7.f\'hy>'^OjY}« Mielőtt én felszólaltam volna, a rendelet csak ebből a mondattól állt volna, amit senki a világon nem értett volna meg. Most, nagyon helyesen folytatódik :a rendelet egy új mondattal és azt fűzi hozzá magyarázatul a 3500, 107.770 és 102-400 számú rendeletekre való hivatkozáshoz, hogy (olvassa): »Ehhez képest bárhol kiadott ketnyérváltójegyre az ország egész terű-