Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.
Ülésnapok - 1939-355
Az országgyűlés képviselőházának 355. ülése ÏÙ4o decemher 15-èn, szerdáit. 'lm magyar párt oldalán, hanem különböző, de mindig román politikai pártokban, politikai üzelmekben vett rész-t, teljes mértékben sikerült bebizonyítania. Tőkés Ernő működése és ténykedése — mondotta a bírói ítélet — feltétlenül káros volt az egyetemes magyarságra(Polonkay Tivadar: Bíróság állapítja meg! — Botár István: Ezt minden gyermek tudja Erdélyben!) Működésével megbontotta a magyar egységet, de káros volt az külpolitikai szempontokból is. Megállapította a bíróság, hogy Tőkés Ernő valóban intrikalt a magyar párt ellen és a román hatóság-oknál különböző feljelentéseket tett. Vásárhelyi János református püspök, Kányády Béla volt bukaresti lelkész és Mester Mihály tanügyi főtanácsos vallomásaiból mindezek határozottan megállapíthatók. Az is igaz, hogy Pacliscanu Zeno kuMuszminiszteri igazgató Vásárhelyi püspököt arra kényszerítette, hogy a Tőkés ellen folyamatba tett fegyelmi eljárást az egyház vezetősége szüntesse meg. Sikerült bizonyítani, hogy Tőkés intrikalt a magyarság és egyháza ellen. Nagy Ferenc délerdélyi püspökhelyettes »Tiszta erkölcs« című cikkéből, a bukaresti Curentul és Universul című lapok közleményeiből, valamint Vida Árpád és más tanúk vallomásából a törvényszék megállapította, hogy Tőkés zsidó személyeknek busás összegekért hamis keresztleveleket állított ki. Tényként megállapította a törvényszék, t. Ház, hogy Tőkés nagy összegű anyagi ellenszolgáltatásokért adta ki a hamis keresztleveleket, tehát visszaéléseket követett el. A román lapotk közleményeiből- kitűnik az is, hogy Tőkés a körözés elől menekült át Magyarországra. T. Ház! Azt hiszem, ennyi is elég ahhoz, hogy sikerrel rajzolhassam meg a t. Ház előtt Tőkés úr Jamus-arcát, aki a/ magyarság felé a palást mögé bujt, jámbor papét játszott, a románság felé azonban az igazi arcát mutatta; anyagi érdekekből a magyar egységet eláruló, egyházát veszélyeztető és így minden becsülete« magyar ember megvetését megérdemlő, minden erkölcsi érzéséből kivetkőzött embert, akit mint ahogyan a tanúvallomásból kitűnt, még a becsületes gondolkozású román emberek is megvetettek. (Incze Antal: Nyilván!) Azt hiszem, ezek után, t. Ház, én is megkérdezhetem a belügyminiszter úrtól (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Mi is/J, mit keres ez az ember Magyarországon (Helyeslés), hogyan kapott beutazási engedélyt hazánkba, hogyan telepedhetett itt meg, hogyan sibolhatta át hazánk területére (Ineze Antal: Kíváncsiak vagyunk a válásznai!) a magyarság egységének elárulásából szerzett vagyonát és főképpen a zsidó keresztlevelekből összeharácsolt tekintélyes összegeket (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Foglalják le a vagyonát!), kitőll kapott, ha kapott megbízhatósági bizonyítványt (Ügy van! Űgjj van! a szélsőbaloldalon.) és kérdezem azt is, hogy ha Tőkés úr kaphatott nemzethű" ségi bizonyítványt, kicsoda az, ennek az országnak a területén, aki nem kaphat? (Mester Miklós: Egész Erdély meg van botránkozva! — Tost László: Kitől kapta, ez a kérdés! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Biró István: Kérdezem a miniszter ur-akat: mit szándékoznak tenni Tőkés Ernővel, hogy társadalmilag sterilizálják ezt az embert? (Botár István: Adják ki Romániának!) Es végül leghatározottabban kérem a magam, pártom, de az egész erdélyi magyarság nevében is, (Ügy van! Ugy van! balfelől.) hogy a legsürgősebben utasítsák ki Magyarország területéről Tőkés urat (Mester Miklós: De a vagyonát foglalják le!), de addig is. amíg ez megtörténhetik, kérem azonnali internálását. (Helyeslés és taps.) Meg vagyok győződve arról, hogy mind a belügyminiszter úr. mind az igazságügyminiszter úr (Ineze Antal: Majd meglátjuk!), akik i oly sokszor adták tanújelét tántoríthataítlan és ; becsületes magyar gondolkozásuknak, ebben a megdöbbentő ügyben sürgősen és a legszigorúbban fognak eljárni (Incze Antal: Kíváncsiak vagyunk!), mert tény az, ft. Ház. hogy Tőkés úrnak nincs keresnivalója Magyarországon (Ügy van! Ügy van!) és nem szabad engedni (Polonkay Tivadar: Ki a protektora?), hogy továibib fertőzze magyar társadalmunkat. Ezt kéri, sőt el is várja a miniszter uraktól Erdély magyarsága, (Helyeslés és taps, — Mester Miklós: A protektort is letartóztatni ! — Ineze Antal: Várjuk a választ!) Elnök: A Ház az interpellációt kiadja a belügy- és .az igazságügyminiszter úrnak. Következnék Rapcsányi László képviselő úrnak a kormányhoz bejegyzett interpellációja. A képviselő úr interpellációja elmondására halasztást kért. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a kért halasztást megadni? (Igen.) A Ház a halasztást megadja. Következik Palló Imre képviselő úrnak a földmívelésügyi miniszter úrhoz bejegyzett interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Árva y Árpád jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. földmívelésügyi miniszter úrihoz a tűzdfaellátás terén mutatkozó visszásságok tárgyában. Van-e tudomása a miniszter úrnak, hogy a fővárosban, annak környékén és egyes vidéki helyeken a tűzifaellátással kapcsolatban mi minden történik és nem történik? Hajlandó-e a miniszter úr a tűzifaellátás zavartalansága és folytonossága érdekében a legsürgősebb intézkedéseket elrendelni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szóPalló Imrfí: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) A földmívelésügyi tárca költségvetési tárgyalásának rövid idején állandóan visszatérő szólam volt mind a túlsó, mind az innenső oldalon az ország tűzifaellátásának kérdése. (Incze Antal: Ez a ''legnagyobb botrány!) Hallottunk felszólalásokat, amelyek a legnagyobb megdöbbenés hangján ecsetelték mindazt, ami történik és ami nem történik. Hallottunk panaszokat, hallottunk kesergéseket, de egyet nem hallottunk, amit általában sokat szoktunk hallani: dicséretet az illetékes körök felé az ezen a téren mutatkozó cselekvéseikért, (Mozgás és derültség a szélsőbaloldalon. — Polonkay Tivadar: Ezt akarod?) Bizonyos, hogy nem múlik el hét anélkül, hogy az ember ne kapna levelet vidékről vagy Budapest környékéről, vagy hogyt a fővárosból ne keresnék fel családok, akik kétségbeesve panaszolják el, milyen borzasztó a helyzetük otthon azért, mert tüzelőanyaggal nincsenek ellátva. A miniszter űr annakidején költségvetési vitazáró beszédében elmesélte nekünk mind19*