Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.

Ülésnapok - 1939-355

Az országgyűlés képviselőházának 355. ütése 1943 december 15-én, szerdán. 123 dőhelyekre mehessenek. (He yeslés a szélsőbaloldalion.) Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja ,a honvédelmi miniszter úrnak. Következik Budinszky László képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz és a földimívelésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat szíveskedjék azt felolvasni. » Àrvay Árpád jegyző (olvassa): »Interpelláció, melyet a t, Ház legközelebbi ülésén élő szóval kivan dr. Budinszky László országgyűlési képviselő elmondani a m. kii*, miniszterelnök és m. kir. földmívelésügyi miniszter úrhoz atekintetben, hogy zsidónak ma is 100 katasztrális hold mezőgazdasági ingatlant miért engednek át soronkívül? Hajlandó-e- a miniszterelnök és a földmívelésügyi miniszter úr odahatiii. hogy az 1942: XV. te. 3. §-a a legszigorúbban kezeltessék? Hajlandó-e a miniszterelnök és földmívelésügyi miniszter úr a fent hivatkozott törvények értelmében kivételezett zsidók juttatását ismertetni és azokat felülvizsgálat tárgyává tenni? Hajlandó-e a minisizterel'nök és a földmívelésügyi miniszter úr Schuzdek György debercsényi zsidó földbirtokosnak juttatott 100 hold mezőgazdasági ingatlant és 300 katasztrális hold örökbérlet juttatást sürgősen felülvizsgálat .alá venni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Budinszky László: T Ház! Szabó Gyula, képviselőtársam és Serényi Miklós képviselőtársam interpellációja a nemzetnek, a népnek az összegségbe, a közösségbe vetett hite felemélését, megacélozását, megerősítését célozta. Ugyanezt célozza a házhely akció is. A házhelyakció elég lassan halad. Rengeteg panasz, van ezen a téren. Az 1942 :XV. te. pedig azt célozta, hogy a zsidó ingatlanokat a faj védelmi törvény alapján bírálják el és vegyék el, Ennek a törvénynek a 4. §-a kimondta, hogy ha akad olyan zsidó, aki Vaskoronát, elsőosztályú vitézségi érmeit kapott vagy 75%-os hadirokkant volt, akkor átengedésre kötelezett birtokából, ingatlanából bizonyos részt visszakaphasson. Egyik erdélyi képviselőtársunk annakidején ebben a vitában azt mondotta, hogy az erdélyi képviselők látták, mit jelentett erkölcsi és nemzeti szempontból a zsidó földbirtokos Erdélyben. Látták, hogy ahol zsidó 'földbirtokos volt. ott a lakosság nemzeti öntudata és morális ellenállóképessége lényegesen rosszabb volt. Ennek ellenére javasolta, hogy ha mégis előfordul az a kivételes eset, hogy egy-egy zsidó földbirtokos a megszállás ideje alatt olyan magatartást tanúsított volt. hogy életét tette kockára nemzetig mozgalmakban való részvétel miatt, akkor az áltengedési kötelezettség alól bizonyos (mértékben mentesüljön, illetőleg visszakapjon földbirtokából bizonyos részt. Elvileg helytelenítettük akkor is ezt a kivételezést, mert a kivételezés általában rossz vért szül, mivel ennek következtében nyitva marad egy ajtó, ami mindig találgatásokra és bizonytalanságokra ad alkalmat. Bekerült mégis a törvénybe az, hogy ha valaki a megszállás ideje alatt nemzeti mozgalomban vett részt ési életét kockáztatta vagy .szabadságvesztés büntetést szenvedett, akkor az átengedési kötelezettség^ alól bizonyos mértékig mentesül, illetőleg száz holdat visszakaphat. Amikor a magyar paraszt, a magyar földbérlőolyn végtelenül nehezen tud hozzájutni az életének alapját jelentő földhöz, akkor 1943-bani egy konkrét esetből kifolyólag az történt egy Schuzdek György nevezetű debercsényi, Csongrád vármegyei zsidó földbirtokos 900 holdas földjéből száz holdat villámgyorsan tulajdonába visszaengedtek és 300 holdat örökbérletképen kiadtak neki; szóval 400 holdat kapott vissza ugyanakkor, amikor a magyar földművesek, parasztok, földbérlő'k arra vártak, hogy ebből a zsidó birtokból valamit kapjanak. Hogy ennek milyen mérhetetlen erkölcsi hatása van a meimzeti közvéleményre, azt a t. Ház megítélésére bízom. Nagyon érdekes, hogyan történt ennek a végrehajtása. Lehet ugyanis egy törvényt jól végrehajtani és lehet úgy végrehajtani^ hogy a törvény szellemének éppen ellenkezőjét érjük el (Úgy vam! m szélsőbaloldalon.) A jelen estben pedig ez történt ment

1 ennek a Schuzdek nevezetű fiatal zsidógyereknek, az apját lefogták, amikor a csehektől visszakaptuk^ azt a területet, tehát nyilvánvalóan azok közé a zsidók közé tartozott, akik a cseh hadsereg céljaira önként nagy anyagi áldozatokat hoztak^ hogy ezzel a cseh hazához való hűségüket bizonyítsák. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbalold®, on.) De a zsidó nem azért zsidó, hogy a családban ne ossza meg a szerepet. Az apa ide, a fiú oda, a Záli amoda. (Derül'séq.) Ez így történik^ minden vonalom biztosítják magukat. Az történt tehát, hogy itt három vagy négy úr azt bizonyítja, hogv ez a Schuzdek György ,a bunkerek építéséről a magyar hatóságoknak) jelentest tett. Ez egy mevetnivaló, komolytalan dolog; minden gyermek tudta és látta, hogy a csehek hol építik és hol helyezeik el a bunkereket. (Vájna: Gábor: Le voltak fényképezve!) Ehhez különösebb szolgálatra igazán nem volt szúkSé°*. B De még egy óriási szolgálatot tett; legyünk tárgyilagosak.'(Halljuk! Halljuk! a szélsőjobbcAdaíon.) Amikor behívták az autójával a csen hadseregbe, akkor ezt a behívót lefényképezés céljából átadta. Azzal már igazán . eletet koc kiáztatta, hogy ezt. átadta. (Derültség a szelsobalőld low.) ,»i^» »u

a Azután mit tett még ez az ember? Közölte, hogy milyen csapatok vannak itt vagy ott. T. Ház! Ezeket a kérdéseket^ nem. lehet oly villámgyorsan közigazgatási úttan elintézni, mert én elhiszeim-, hogy ez a négy úr, aki ezt kiállította, erről meggyőződött, defelteszem ^ a t. Háznak a kérdést, szabad-e ennek alapnan 1943-ban egy zsidónak száz holdat tulajdonába visszaadni " és 300 holdat öröikbérletfbe adni azért, amiért olyan adatokat közölt, amelyeket minden gyerek tudott. •' . De sérelmes a visszaiheíyezés módja. is. Az ideiglenes keresztény bérlőt rögtön kitette, annak rögtön ki kellett mennie. (Gr. Serényi Miklós: Atnnak nem voltak protektorai!) Es ha valaki még nem tudja, rögtön rájön, milyen a zsidó. Amikor a birtokba) visszahelyezés megtörtént és a cselédséget átvette, akkor az egyik cseillédtő-l fltat kérdezte: magái kicsoda, hány gyerekei vam? Az azt felellte: hét vagy nyolc. Azt miondotta; erre: nekem egy ilyen sokgyermekes családapa tnétai kell. (Gr. Serényi Miklós: Ez a családvédelem!!) Amint a zsidó hozzájut a hatalomhoz, hozzájut valamihez, akkor foi facn tulajdonsága-, a, szemtelenség'rögtön kiütközik és rögtön atntiszociáílis, nemzetellenes magatartást tanúsít. (Szöllősi Jenő: Hai lovait adnak alája!)