Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.
Ülésnapok - 1939-355
120 Az országgyűlés képviselőházának 355. amikor . újabb áldozatokat fogunk kívánni — egészen' biztosam — a nemzet védelmében — jó ezekkel-foglalkozni. (Mester Miklós: Kell is!) Jhízek nem jelenteinek milliókat, ezek megvalósításához újabb adónemek nem szükségesek. (Mester Miklós: H a keli, a z is!) Meg lehet keresni és találni az ehhez való utakat, fedezetet és a végrehajtási módokat. A lényeg az, hogy minél hamarább foglalkozzunk a kérdésekkel és mdnél^ hamarabb valósítsuk is meg azokat. (Htlyeslés és taps jobbfeé és a\ szélsőbalolddlomî) Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a honvédelmi miniszter úrnak. Következik Bodnár Sándor képviselő úr interpellációja a közellátásügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Vámos János jegyző (olvassa)-' >Jnterpeiláció a közellátásügyi miniszter úrhoz egyes közellátási dolgok tárgyában. 1. A Jurcsek-féle rendeletben; feltüntetett, a kötelezett P'Cin tokon, felül beszolgáltatott terrnr'.kek után járó többié tát — prémium — mikor és miképpen lesz elszámolva? 2. Jószágigénybevétellel kapcsolatos i>amaS7C»k és annak; orvolása, stb. 3. Általában a zsírbeszolgáltatás, de különösem az újabb rendelet, amely a családtagok arányában állapítja, meg a beszolgáltatást. A kis, szegény családiaknál keresztülvihetetlen, illetve ez a családokat ellátatlanokká teszi. Kérem annak módosítását.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Rodnár Sándor: T. Képviselőház! A több, mint egy hónap óta tartó költségvetési vita egyes tárcáinál sok szó esett a, közellátás egyes rendelkezéseinek a a gazdákat, a termelőket érintő sérelmes intézkedéseiről. A sok felszólalás ellenére a rendeletek tekintetében semmiféle javulási nem történt. Én vidékem gazdáinak érdekében mégis elmondom a ránknézvo sérelmes panaszókat azért, hogy a közellátásügyi miniszter úr a gazdapanaszokat megértve, igyekezzék ezeket orvosolni oly módon, hogy ezzel a belső front nyugalmát lehetőleg megtartsuk. Az első, amiről szólni kívánok, a,- Jurcsek-féle rendeletben feltüntetett prémium kérdése. Tudvalevő, hogy a. rendeletben van egy olyan kitétel, hogy azokat a termelőket, akik a kedvező időjárás, a szorgalmas munka, de elsősorban' Isten áldása folytán annyi terménynyel rendelkeztek, hogy a, pontokon felül is tudnak terményeket beadni, a minisztérium felárban, vagyis prémium juttatásában részesíti. Már most az elszámolás nagyon sok esetben megtörtént, de ezeknek a prémiumoknak a kifizetése sem azokban elszámolva, sem készpénzben kifizetve sehol nem történt mes:. Én kérném a közellátásügyi miniszter urat, aki ezzel a terménybe szolgáltatási rendelettel a többtermelést elő kívánta mozdítani, t hasson oda, hogy a törekvő gazdák többtermelés eseté ben megfizetve lássák munkájukat ezekkel a prémiumokkal és szívesen bocsássák terményei ket a hatóság rendelkezésére. A niäsik kérdés a zsírbeszolgáltatás kérdése. Általában 1 az egész zsírbeszolgáltatás, de. különösen az újabban megjelent zsírbeszolgáltatási rendelet, szerintem — és azt hiszem sokunk előtt — nagyon! is érthetetlen. A mostani rendelet azt mondja, hogy minden négytagú ülése 1943 december 15-én, szerdán. család után levághat valaki egy sertést, & mácodik sertést pedig levághatja akkor, ha a család tagjainak száma 4—8. Itt azonban már az első sertés utáni le kell adni négy, ,a második után nyolc, tehát összesen 12 kiló zsiradékot. Már ez is eléggé terhes, die' ai nagyobb bajt még ott látom, hogy az a család, amely nem ál!l négy tagból, ,a levágott egy sertés után nemcsak négy kilót, hanem a hiányzó családtagok után még két-két kilót kell, hogy besző Igáitasson, vagyis egy házaspár, akinek nincsenek gyermekei, egyszer négy ós kétszer két, összesen nyolc kiló zsirardékot kell, hogy beszolgáltiassom. Még nehezebb a helyzet ott, ahol 1 a család, öttagú, mert engedélyezve van a rendelkezés szerint két sertés levágása és az első sertés után négy kilót kell leadni, a második sértési után nyolcat, ez összesen 12 killó — a nyolc tagból hiányzó három után pedig még két-két kiló, tehát összesein 18 kßo zsiradékot kell leadni. (Máté Imre: Csák akkor baj, ha kicsi a disznó!) T. Ház! A rendelet megállapítja, hogy hány tagú család után mennyi zsírt kell beszolgáltatni, de nem tér ki arra, hogy a sertések milyen .sú'lyúak lehetnek. Tudvalevő, hogy szegény embereknél van nagyobb család, de szegényebb embereknél 1 a helyzet az, hogy kisebb sertéseket tudnak levágni. Vagy nem eszik a disznó, bár lenne mit,- vagy megfordítva, enne a sertés, de nincs mit (Mesiter Miklós: Ez van ma!) és így kénytelen szegényebb család levágni a 70 vagy 80 kilós sertést. Ha pedig egy öttagú család levág két 70—80 kg súlyú .sertést és ebből be kell adnia 18 kiló zsiradékot, kérdem, jut-e annak a családnak még további zsiradék az ellátásra, vagy mi történik vele, ha nem adja be azt a zsiradékot 1 ? A rendelet nem terjed ki arra sem, hogy aizok az illetőik, akik az előírt pontok szerint megállapított kiló zsiradékot beadják és a' beadás után ellátatlanok lesznek, jogosultak-e további zsírellátásra vagy pedig nem. Kérdezem tehát a közellátásügyi miniszter urat, hogy. miként kívánja ezt a zsírbeszolgáltatást megoldani'? Ahogyan a család létszáma meg van állapítva, én helyesnek találnám a sertés súlyának megállapítását is. (Bartha Ignác: Nagyon helyes! Állapítsák ,meg!) A múlt évben még nem volt zsírbeszolgáltatás, de az én községeimben már tavaly a bíró, egy egyszerű falusi kisgazdaember, Csordás Ferenc felfektetett egy névsort és abban már feltüntette név szerint, hogy ki mennyi és milyen súlyú sertést vágott le. Amikor' kérdeztem tőle*, hogy miért teszi ezt, azt mondta, hogy azért, mert akarja tudni,, hogy ki milyen súlyú sertést vágott és aki kissúlyút vágott, aiz majd annakidején jut zsírhoz jegyre, de aki nagyobb sertést vágott lé és elpocsékolta a zsírt, az semmi körülmények közt sem fog zsírelíátásban részesülni. T. Ház! Én a mostani zsírbeszolgáltatási rendeletet ilyenformán gondolnám -végrehajtani, és ezért arnai kérném a közellátásügyi miniszter: urat, hogy a rendeletnek ilyenformán módosítását hivatalos úton adja az illető községek közellátási közegeinek tudomására. A harmadik kérdés, amelyről szólni kívánok. a' jószág, a szarvasmarha igénybevételének kérdése. Sok szó esett már erről és sokfélekép^^M
