Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.
Ülésnapok - 1939-355
Az országgyűlés képviselőházának 355. ülése 1943 december 15-én, szerdán. 113 akarja szállítani, többször kell átrakni. A vasútállomás Perecsenyben van. Perecsenyből Szegedre kétszer kell átrakni és még ott is át kell rakni', hoigy átvigyék arra a tanyára, öttömösre. Akinek bútora van, akármilyen magas'rangú vagy akármilyen alacsonyrangú, jól tudja- hogy az átrakásnál egypár darab mindig összetörik, megrongálódik, lehorzsolódik. Tessék elképzelni, bogy micsoda bútorzatot fog ő az átrakás után odavinni. Hogyan vegyem moist ott lakást? Nagyon drága lesz, ha egyáltalában kap. Parasztházban kaphat lakást és a bútorát oda teheti, de ez csak arra jó, hogy még jobban elromoljék, ami meg maradt az, átrakásolk után. Már két éve vajúdik! ez a dolog és kivizsgálatlan. Az igazgatói lakásban ott lakik a fefliesiége a gyermekeivel. Amikor kézbesítették neki az áthelyezést, mindjárt megsúgták hogy a lakást azonban ki kell üríteni. Jön hozzám, az asszony sírva; mit csináljak, most ürítsem tó. a lakáét?' En 1 mondtam neki, hogy mint hadlbiavonult felesége nem köteles kimenni a lakásból. Etaient ezt megimoindanl és akkor azt mondták neki, hogy magának ilyet nem mondtunk. Nem: volt gazdája ennek a mondásnak. Utáinaérdieklődtem a dolognak. Ungváron azt mondták, hogy egyenesen a minisztériumból intézték el a dolgot- Feljöttem ide a minisztériumiba. Balassa méltóságos úr • azt mondta, hogy majd érdeklődik. írást küldött Ungvárral és Ungvárról megírták 1 nekóhogy itt vannak az írások a minisztériumban. Még most sem tudom tehát, hogy ki helyezte át és ami a fő, hogy miért helyezték át ezt a tanítót. Valami »illetékes tanügyi hatóság,« helyezte át- (Biró István: Valószínű!) Ha ez így van, akkor kérdem, hogy az állami, alkalmazottnalk fennforog e valami védettsége, vam-e neki valiami védelme a -feljebbvalókkal szemben, vagy pedig, amikor állami hivatalt vállalt, akkor lemondott emberi és állampolgári jogairól! (Ellenmondások a jobboldalon és a balközépen. — Kossuth Pál: Ezt nem lehet mondani! — Biró István: Szolgálati érdekből történhetik áthelyezés!) Szolgálati érdekből, a- szolgálati érdek azonban 1 ebben az esetben egyáltalában nem jöhet tekintetbe. (Benkő Géza: Ezt nem mi bíráljuk el!) Jól van. a jogász uraknak ez jó, de mi orvosok (Benkő Géza: Ö nemi orvos ; kérem!) és exakt tudományokkal foglalkozó emberek ilyent nem Vagyunk hajlandók' megtűrni és elfogadni. (Ellenmondások ^a jobbolên Ion és a bal középen.) Ez lehetetlen dolog, ennek nem fliehet egy teljesjogú állampolgárt családjával egvütt ,így kitenni. ,(Za" a középen. — Biró István: Nin?s kitéve! — Kölcsey István: Valószínűleg megérdemelte!) Én tudtalm hoery ha ide hozom a dolgot, ez lesz az utolsó fórum és itt sem fogok jogorvoslást kapni. Lehet, hogy annyira megcsökönyösödtek, hogy lehetetlen e%i' n szegény embert megmenteni, pedig ez az áthelyezés ^lyen körülmények között, 'mint amilyen körülmények között történt, minden jog felforgatásával lehet, egyenlő. (Egy hamg a középe: Miért?) Kéreto a miniszter urat, vizsgálja ki ezt faz ügyet. yizsgál% ki és tudasi«a Knhutkn Györggyel hivatalosan áthelyezésének okát is. Hallg^a ki őt és ha a vád bebizonyítást nvw. okWr ér" semmit nem kérek d« ezt a várl-nf "RV^-n+lka megdöntheti (Felkiáltások jobbfeW- M:i a várf? — Kölcsey István: öriilKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ XIX. jöin, hogy Szegedre tették!) A vádat nekimegmiomdtáki, de hivatalos titok gyanánt s ő azt nekem, nieim mondhatta meg. Azt azonban megmondhatta, hogy a vád oly am természetű, amely minden alapot nélkülöz. (Benkő Géza: Kérjen fegyelmit: imiaga ellen!) Én ostak azt tudom, hogy egy wagy úr felment Pestre és a minisztériumban kieszközölte, hogy azt az embert helyezzék át. Azt is mondják, hogy* mivel a tanító parasztfiú, egy Ungvár melletti orosz falu szülötte, ahol római katolikusok vanna'k. tehát római katolikus ember, (Felkiáltások jobbfelőf: Az nem baj!), most azzal vádoüjak, ho*ry római katolikus létére orosz érzelmű (FelkiaMásrlk jcbbfeW: Ahá! — Kölp*oy lefv^n: Sz^MStonai kacérkodott? Nem ilyen valami?) Ki kell tehát vizsgálni az üfvot és ki kpl' 1 hallgatna a tanokat. Hallgassák ki a felewésrét is, «iki sokat Járt ebben az üp'Trbprni s fií-í tjiekieíiT 1 élïMotiidia. bo^y fércéről még olyasmit is beszélnek, mintha gyermeIvp'ripik meftiHo^"^ volna., hogy ma?vsrnl hoszéljenelk (Felkiáltások jobbfplöl: Ahá! Ahá!), pedig felesége csak magvarul tud. Ez a vád is alaptalan tehát, éppen úgy, mint a többi. Mindezek ialapján kéreim a miniszter urat, szíveskedjék . ebben az ügyben a vizsgáilatot 'lefolytatni. Elnök: íA vallás- és köziolkltatásügyi miniszter úr kíván szólni. Szinyei Merge Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. Képviselőház! (Halljuk! H UjuM) HoimiGiSkó Vladimir képviselő úr hozzám intézett interpellációjában azt kérdezi tőlem, van-e tudom ásóim róJia. hogy Kohutka György tu r jiairemetei, kárpátaljai ^igazgatótanítót az illetékes tanügyi hatóság Öttömösre — Szeged mellé — helyezte át. Valaszoni az, hogy van róla tudomásom:. Ezzel _ kapesioilatbarai mindeneik előtt: legyen szabad visszautaisiítanom a képviselő úrnak azt a megállapítását, hogy az áthelyezés Jogtalanul történi (MélfieMê® jobbfelöl és a középen.) A képviselő úrtól ezt nem veszem túl tragikutíian, éppeni azért, mert nraiga mondta, hogy exakt tudományokkal foglalkozik.. (Derültség Jofrbfelö,) és talán ezért nincs teljesen tisztában a fennálló jogszabályokkal, amelyek az illetékes hatóságoknak megadják a jogot arra., hogy «zo'iaálati érdekből bármely állami tanítót — ha atninak szüksége fennforog — áthelyezihesisfeinek. Ez az első megállapításom. A második az, hogy az igen t. képviselő úr nagyon nem' jó szolgálatot tett r — a mai nvhéz taniít óh lányra, gondolván^ (Ügy van! Ügy van! jobb felöl.) — sem az ügynek, sem magának Kohutlkiának, amikor ezt a kérdést itt a Házban exponálta. Ha étn mindem tanítói áthelyezésit! kö teil es lentnéki megindoikofmi, ' ákkow a népiskolai oktatás vOnalán a. munka teljesen megállana. (Ügy van! Ügy ven! jobbfeîm) . Költségvetési beszédemben nyomatékosan rámutattam arra, milyen nagy >n!eliézségek!be ütközik mai a háborús viszonyok okozta, különféle kör ü'mn'i" y ok miatt, de má;s o'kok folytán is a nép'iskolai oktatás zaviartaüámságának fennitartása. Hivatkoztam arra is, hogy amikor az úgynevezett jobb helyekre — értve ezalatt főleg a városi heilyeketi és elsősorban^ például Budapest környékét — való áthelyezés érdekében ia, tanítóság mindenit; elkövet, ugyaniakkor azt látjuk, hogy vidéken, főleg a tanyai iskolákban, bizony kényteletniek vagyunk szü17
