Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.
Ülésnapok - 1939-355
102 Az országgyűlés képviselőházának 355. hosszabbításához nem jároluk hozzá. (Helyeslés a szélsőbaloldalon,) . ' Elnök: \ Szólásra következik f Roczonádi Szabó Imre jegyző: Dora ah id v István! Elnök: Domahidy István képviselő urat illeti a szó. Domahidy István: T. Ház! Az 1931 : XXVI, te. a kormánynak felhatalmazást ad arra, hogy rendeleteket terjesszen a 42-e*s bizottság elé, ahol azokat ott megvitatva és elfogadva, időveszteséi néliküil intézkedhessek az országnak pillanatról pillanatra változó gazdasági és beiéletében. Ha ennek a törvénynek a meghozása indokolt volt 1931-ben, amikor gazdasági kri zist éltünk át, éppen olyan indokolt ennek a jelenlegi .fenntartása, araikor mondhatnám, szintén gazdasági ( kriz'sben viajgyunk. (Bencs Zoltán: Ügy van!) Mi erdélyi pártj. képviselők mindnyájan helyeseljük en neki a törvénynek az elvét, tehát elvileg helyeseljük, de valahogyan a 42-cs bizottság munkája az utóbbi időben- eljelsatéktalenedett, amennyiben nem különösebb fontosságú rendeletek kerülnek ott megvitatásra és és elfogadásra, hanem azok inkább kerülő úton, a 42-es bizottságnak, sőt mondhatnám a parlament plénumánaki a megkerülésével vitatta.tnak: meg és lesznek kibocsátva. (Szöliősi Jenő: Mégis megadja a felhatalmazást! — Padányi Gulyás Jenő: Még nem mondta! — Bencs Zoltán: De meg fogja adni! — vitéz Iintédy Béla: Nem vitás! Mellettié iratkozott fel, el keil fogadnia !) Gyakran előfordul,hogy a bizottság tanácsadói szerepét nem használják fel, hanem iá« egyes rendeleteiket csak utólagos bejelentés útján hozzák a bizottság tudomására, annikor már a rendeleten terinészétesen változtatni. nem lehet. A felhatalmazás padig, amelyet meg kívánunk adni a kormánynak., kimondottian a 42-es bizottság igénybevételit írja elő háborús és rendkívüli időkben. T. Ház! Röviden» rákívánok mutatni azokra a kérdésekre, amelyek jelenleg mezőgazdasági vonatkozásiban foglalkoztatják a falu Jakiosságat, aimielyeknek a megoldása nagy mértékben enyhítené a panaszokat, amelyeiknek a megoldása országos érdek és ' amelyek megoldása a további vagy ezután megindítandó hadműve-léteink megindításához egyenesen a lélektani alapot, a lelki megnyugvást adja meg- Csak röviden és inkább összefoglalva kívánok ezekkel a kérdésekkel foglaltaini, minthogy előttem szólott képviselőtársaim már meglehetősen bőven kifejtették ezeket a kérdéseket. Ezeket — amint az előbb is mondtam -*- a mézőgaizdasági lakosságot foglalkoztató kérdéseket a következőkben lehetne összesürítem. Elsősorban érdekli a falu népét a lábbeli és textilellátás- továbbá a ráfvas- és patkóellátás, azonkívül pedig a marhabé szolgáltatású ak mai — mondhatnám — elhibázott rendszere (Ügy van! a balközépen.) Ami a lábbeli- és textilellátást illeti, azt hiszem, a lábbeliellátásnál nagy mértékben könyíthetnénk a bajokon és a panaszokon abban az esetben,' ha a disznóbőr fedolgozását le betővé tennők, illetőleg annak -feldolgozásáról gondoskodnánk. Falun többnyire minden család leöl egy disznót a tél folyamán, amelynek a bőrét, ha visszakapná, fedezhetné a lábbeli szükségletét. Természetesen megfelelő fatalpakkal való kombinálással lehetne ily módon a ülése 1943 december 15-én, szerdán. lábbeliszükségleten segíteni. Azonkívül gondolok itt bizonyos elhasznált gumiabroncsok felhasználására is, amelyekből különösen erdei munkások részére elsőrangúan használható lábbelit lehetne készíteni. A ruhaellátásnál a ngyiparral szemben a kisipart kell támogatni. (Helyeslés.) Itt utalok elsősorban a székely vidékeknek, a székely lakosságnak az oá ellát ás ár a, ahoi] is a lakosság a ruha- és fehérnemüszükségletét jóformán sajátmaga, a saját ügyességével és hozzáértésével biztosítja. Természetesen a kendertermelés okszerű művelésénél, ennék színes és beszéded plakátokkal való népszerűsítésénél kell kezdenünk. Azonkívül pedig, ha van 60 gazdaasz»szonyképző tanfolyamunk, akkor 60 háziipari tanfolyamot is kellene beállítani, így' a sok helyen már bizony feledésbe ment háziipari tevékenységet felfrissíthetnénk és felelevenít, hetei énk. Továbbá a gyárakat kötelezni lehetne arra is, hogy a kenderből lett esepűibői bizonyos finomabb szálakat készítsenek, amelyek a, . háziipari feldolgozásban a> háziszőttesneki fel menő vagy esetleg keresztszálait alkothatnának. Egyébként nagyon sók helyen láttam már_ vászonból készült felsőruhát is., amely felsőruha különböző színekre megfestve különösen a nyári időkben helyettesítheti a gyapjú felsőruhát. A patkó és ráfva-shiány adott körülmények között esetleg veszélyeztetheti az ütközetvona tok, trének kiállítását, úgyhogy, ennek «i hiánynak a megszüntetésére jg minden lehe tőt meg kellene tennünk. Itt gondolok arra, hogy az ócskavas beadása után — ami pe&ig vidéken még igen sok helyen nagy mennyiségben feltalálható — (Padányi Gulyás Jenő: Hagyom sok vas hever!) - az illető, aki beadta, 50%-ban feldolgozott vasat kaphatna vissza. A marhabeszolgáiltatáisnál a hibák már a községi , bizottságok kivetésénél kezdődnek, amikor is a községi bizottságok meglehetősen rendszertelenül és meglehetősen igazságtalanul vetik ki a hányadot és amikor a tulajdonképpea legjobban bevált rendszerről nincsenek is általánosan tudósítva, értesítve. - Errevonat kozólag bizonyos utasításit vagy rendelkezést lehetne kiadni, hogy már itt- a ma.rhabeszolgáitatás kezdeténél a legmegfelelőbb és a legjob' ban bevált módszert kövessék. . Továbbá a- helyi, vármegyei fogyasztásra szánt állatok becslésénél a gazda okvetlenül károsodik, mert máskülönben nem tüdomi elképzekii,' hogy azért a marháért, amelyet 1'40 pengőre lebecsülnek, a mészárosok 6-—7 pengő körüli árakat kérnek. Azonkívül a kereskedők n/Km szokták az átvételi időpontot beiuartani ós a távolról hajtott jószágniál is éppen úgy levonásba helyezik azt a nyolc százalékot, mintha közelről hajtanák az illető helyre, — többnyire © járás székhelyére — az állatot. Mindezek a hibák a trianoni részeken még fokozottabban megvannak és ma, amikor a vásáron . is összevásárolható volna megfelelő áliatmennyiség, a gaedáknak ebbe a Q#héz helyzetbe való juttatása tulajdonképpen felesleges és felesleges^ ezt a körülményes igénybevételül eljárást igénybe venni. Az állami irányítás elgondolásait a gazdasági élet megfelelő szervezetei útján szokták' végrehajtani. Az állam irányít, ellenőriz, de nem igazgathat aiz irányított gazdálkodás rendszerében'. Az állani, az utóbbi időben, fő^
