Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.

Ülésnapok - 1939-355

Az országgyűlés képviselőházának 855.. ülése 194S december Í5~én, szerdán. 90 ai*rá, hogy gyümölcsöseinket mindenütt felvi­rágoztathassuk. Elsősorban azonban a kárpát­aljai gyümölcsösökre gondolok, mert fáj a szí­veim, hogy nagyon mk ottani értékes magyar emlber jóformán teljesen elvesztette kenyerét, biztos jövedelmét. Ha azonban rendesen, inten­zíven művelik a gyümölcsösöket, akkor olyan biztos jövedelmet kapnak, amely Magyarország egyik legáldottabb területévé tenné -azt a föl­det A kárpátalj ai gyümölcsösök intenzív rmog.­müveiéj-ie egyszersmind az ©rdéJyi gyümöicsö 1­sök műveléséhez is példát adna, egyes dunán­túli kisgazdáknak szintén példát mutatna az intenzív gyümölcsteimielésre, általában az egész országnak példát adna és atz így levont konzek­venciák alapján azután tovább haladhatna az ország- Nagyon sok szilvát hozunk be külföld­ről, pedig a mi szilvánk is nagy oin_ értéhes. A meggyünk is gyönyörű perspektívát nyújt, az, őszibarack, a dió, a mogyoró, a mandula szín tén, még a lásponya is. Olyan lehetőségeket nyújt a gyümölcstea'inelés, hogy — megfele­lően kihasználva — egy új termelési ágat adunk az országnak, amely hihetetlen jó mó­dot tud biztosítani. (Bencs Zoltán: Adja Isten!) Kérem továbbá a föklmívelésügyi minisz­ter urat, hogy ne álljon meg e könyv kiadásá­nál, hanem hívjon össze egy értekezletet- an­nak megvitatására, helyes-e az illető elgondo­lása, mondják meg a szakemberek véleményű­list és alakuljon ki egy felfogás, hogyan, miként lehetne a gyümölcsösöket olyanná tenni, hogy nagy jövedelmet biztosíthassauiak a lakosságnak. Ezeket kívántam elmondani a gyümölcs­termelésiről. A rendkívüli felhatalmazás meg­hosszabbításáról szóló törvényjavaslatot elfo­gadóim, mivel ismerem a kormány minden egyes tagjának azt a törekvését, szándékát, amellyel a mai nehéz viszonypk. között a leg­jobbat akiarja. (Éljenzés és taps a Jobbold Jon és a középen. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következük? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Koltai Jó­zsef! Elnök; Kottái József képviselő urat illeti a szó. Koltai József: T. Ház! Hokky Károly kép­viselőtársamnak a gyümölcstermelésről ás a gyümölcsértékesítéSTŐl elmondott felszólalása olyan értékes voilt, hogy igazáéi nem is lehet kritikát gyakorolni felette, csak elismeréssel lehet fogadni. Egy (anglikán püspök 1934-ben rádióbeszé­det mondott s az európai népek és az angol nép vallásos érzületével foglalkozott benne. Most csak az, angolokra vonatkozó megállapítását akarom a Ház elé hozni. Az, anglikán püspök felteszi a kérdést, miért nem erkölcsös -és miért nem vallásos az angol nép, amely pedig év­századokon keresztül vallásos, erkölcsös életet élt; most csak szokásból gyakorolja a vallást. : Abban látja ennek az okát a püspök, hogy^ a krisztusi evangéliumot, Krisztus tanait év századok -alatt sem váltották gyakorlati való­sággá, napjainkban; • is csak elméleti síkon mozog a krisztusi tan, csak elméletileg jut ©1 a nagy népi tömegekhez, Krisztus evangéliu­mának gyakorlati megvalósítását nem szorgal­mazták az, larra hivatottak. Ezt mondotta az angol püspök, majd azt a megállapítást tette, hogy SLZ. angol művelt és praktikus nép, nem kívánja elméletben azt, amit a gyakorlatban nem érhet el, mert nem tulajdonít neki semi­lyen értéket. Én nem írom állá teljesen a, püs­pöknek ezt a megállapítását, mert igaz, hogy az angol jó kalmánnép, jó kereskedőnép, de azt nem tudtam összeegyeztetni eizzel, hogy mi köze van ennek a> valláshoz. Ezf, a kérdést csak azért hozom fel, mert a magyar szociális kérdésekkel akarom vonat­kozásba hozni. Azt vallóim, hogy az elméleti szocializmusból már a magyar nép éppen- eleget kapott. A magyar dolgozó társadalom nem ©1-* mélet! életet, hanem gyakorlati életet él ezen a földön, tehát a szociális megújulást a-maga gyakorlati életében szierteitué látni, annál is inkább, mivel a propaganda, az egyház, a® írásművek és magasállású egyének, minisz­terek azt próbálják bizonyítani, hogy mi már a szociális problémák megvalósítása terén túl­haladtuk a nyugati kultiírállamolkat. Valószí­nűleg az Onc*sá.-r<a gondolnak, mert egyébként igazán nem tudom, hogy mennyiben haladtuk volna túl a nyugati kultúrállamokat szociális tekintetben,. Én nem tudom magamévá tenni azt a megállapítást, bármennyire szeretném is. Az állami költségvetés tárgyalásánál, felszólalt igen t. képviselőtársaim, mind egészen komoly formában^kritizálták és bírálták a kormány szociális, gazdasági és politikai vonalvezetését. Mégsem lehet tehát egészen rendben minden, ha mindkét oldalról bírálatok hangzottak el, ' hiszen a túloldalról éppen úgy bírálták <a kor­mány politikáját és gazdasági vonalvezetését, mint, ellenzéki oldalról. Ezért van tehát szük­sége a kormánynak ezekre a kisegítő törvé­nyekre, ezekre a felhatalmazásokra* T. Ház! A gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az, államháztartás egyensúlyának biztosításáról 'alkotott 1931:XXVI. tc.-bem a kormánynak olyan kivételes hatalom, olyan kivételes cselekvési-lehetőség adatott, amely nek birtokában igen sok olyan fontos problé­mát megoldhatott volna, amelyet előtte semmi­féle kormány nieni tudott megoldani, mert mini denkor a tőke mindenható urainak hatalmába ütközött. A tőkés osztály gördített mindenkor akadályt a szociális kibontakozás e^é, az a tő kés osztály, amely az egyéni érdekeket helyezte mindenkor az állam, a nemzeti közösség érdé lefelé. Most éppen ezért felvetődik a kérdés: vájjon jól sáfárkodott-e a, kormány a kivéte­les hatalommal 1 Vájjon felhasználta-e a kivé­teles hatalmat arra, hogy a felmerült problé­mák halmazát likvidálja' Meg kell itt álla­pítanom, hogy a megoldatlan problémák komplexuma tum sokkal nagyobb és sokkal összeíkuszáltabb, mint valaha. Gazdasági hely­zetünk^ zavaros, mert az első és második zsi­dótörvényt nem hajtották végre kellő eréllyel. Ez a maga gyászos bélyegét rányomta gazda­sági életünkre, ezért most csak vegetálunk, lábbadozunk és nem. tudunk ebből a káoszból kivergodni. > T. Ház! A bányászok sorskérdései még ma is megoldatlanok és még ma is, éppen úgy ke­resnek fel bennünket panaszaikkal a bányá­szok, mint azelőtt, amikor Ígéretet kaptak sors­problémáik megoldására. Mindem héten újabb es újabb bányászküldöttségek keresnek fel és kérik, hogy vigyük őket a miniszter urakhoz, azok talán majd segítenek-az ö ügyes-bajos dolgaikon. Igen -nehézi megnyugtatni a bá­nyász társadalmat, mert a bányászok úgy er zik, hogy be vannak csapva ,meg vaimak rö­vidítve. Valóban, nehéz megérteni, hogy anii­ker ők nem kapják meg a szociális reformokat 15* /

Next

/
Oldalképek
Tartalom