Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-342
74 Áz országgyűlés képviselőházának 342. ülése 1943. november 23-án, kedden. (Zaj « széísőbalohdcdow, — vitéz Imrédy Béla : Átsző végeztek. ők mindenit!) De itt van .egy másik rendelet, amelyet az igazságügyminiiszitériuin bizfoinyánai felülvizsgált abból a. stzemponitból is, hogy annak kibocsátása a jogszabályoknak megfelel-e, vagy sora.. Nevezete sen célzok a 4810/1942. M. E. számú rendeletre, amelynek tárgyában 1942. deceimbeír 2-án. interpellációt jegyeztem be lés ebben az inteirpellációmbain, kimutattam, hogy a honvédelmi törvény 160. §-af alapján, kibocsátott rendelet! a törvénvbe ütközik, nem, a törvény szellemében és a »törvény felhatalmazása alapján jött létre, ez a rendelet tehát érvénytelen és önnek vissza vonását kértem a, igazságügyminiszter úrtól. Ez a rendélet árra vonatkozik, — egészen röviden foglaiikóznom kell ezzé] a kérdéssel (vitéz Imrédy Béla: Fonto's kérdés!) — hogy bárki illetékes bíróságától egyes bűncselekményiek :eisietébein elvonható az ötös tataáes elé, vagy a: hetes* tamác's elé. Az 1938 :X VI, te, kimondja aßt, hogy egyes bűncselekmények esetében a minisztériumi? a cselekmények elkövetőit az ötös tanács- elé utalhatja, de felsorolja az egyes bűncselekményeket. — lázadás, felségsértés, izgatás stb. — körülbelül 8—10 bűncselekményt sorol fel. Az 1939:11. tc„ ai honvédelmi törvény 160. §-ábani size szeriint a következőket mondja. (Olvassa): »A minisztérium, egyes bűncselekmények tekintetében az eljárást és- az ítélethoizást ai fennálló törvények 1 , szerint arra hivatott bíróságokról más polgári búntetőbíróságoikrai ruházhatja át. A minisztérium az eljárás gyorsítása végett a polgári büntető eljárás rendes szabályainak módosításával és kiegészítésévé] — megfelelő jogorvoslatnak és a, védeletm elvének gyaíkoirlati biztosításai mellett — különleges eljárási szabályokat állapíthat meg.« Igen ti Ház! Kitűnik a honvédelmi törvényt indokolásából, hogy a minisztériumnak, tehát a minisztérium: felelőssége melleitt szabad egyes hűn estek k menyek et méh birósáia'iokhoz utalniEnneik' a szakasznak az indokolása hivatkozik az 1912 tris törvényre, amely viszont: indokolásában kimondja, hogy h 3 , háború eseten esetle.2* egyes; bíróságok működébe megszálilás vagy máp; oknál fogva vagy a bírák: bevonulása folytán !ehetetieniiné válik, err** az esetre :-.<zükséges inas bíróság kijIeJlöléséről gondoskodni. ÍNagy László: Efe így vau!) A 4810 számú rendelet pedig nein <aj minisztériumnak aid ja meig, a jcigot, hogy egyeit bűncselekmények esetében más bírósághoz tehesse át a.z ügyet, hanem átruházza ezt a jogéit a királyi ügyészségre és azt miondja, hogy: a királyi ügyészség .eüibíráfeíáraj bízóin iaizt, h'egy báirnieliy bűnöseiek] meny, tehát, magánvádas bűncselekmény esetén is a rendes; bíróság eillőil elvehesse az ügyet és azt az Ö'tíi s tainácis, illetőleg , a , Kúria hetes tanácsa elé utalhassa át, Említett interpellációmban kimutattam, hogy »egyeis bűncselekmények alatt azt, kell érteuünki, hogy e lőne omieg kell batároizni a rende írtben, hogy milyen bűncselekmények; lázadás., izgatás, csalás, stb. esetében (vitéz Iinédlyf 'Bélà: Kategóriát jelent!) utalandó át az ügy, 'die kimutattam azt m, hogy csak a minisztérium' felelősségei mellett- lehet szó más bíróságokhoz való átutalásról és a minisztérium nem ruházhatja át ezt a jo^át és felelősségét a királyi ügyészségre, helyesebben nem jogosíthatja fel a királyi ügyészséget arra, hogy az tegye döntés, tárgyává, vájjon a honvédelmi érdekeknek megfelel-e a rendes bíróságtól való elvonás. Érrel az ihterpeil'Iációmra az igazságügyminiszter egy év múlva. 1943. október 22-én vállasat adott (Mozgás é's felklál ások a szé sőbaioldalon: Addig szövi&geztek!) és. ebben a válaszában arra hivatkozott, hogy én tévedésben vaigyolk, mert »egyes bűncselekmények« alatt nemi lehet azt érteni, amit- éh kifejtettem.,, hogy tudniillik ezekíet, a renldleHe'tlbeni előre, meg kell , határozni., hanem eiz arra vonatkozik, hogy ha a.z ügyész úgy látja, hogy valamely ügy a honvédelem vagy az állam érdekeibe ütközik, akkor bármely esetbein át-teheti azt az ügyeit az ötös tanácshoz, tehát így- értendő az »egyes bűnosielekmjények:« kifeijezéts. Ez a miniszteri válasz azután jogforrásként a. magyar királyi Kúria elnökére hivatkozik a tekint'étben, hogy a hetes tanács elé utalt ügyeknél a. jogorvoslat mennyire van biztosítva. Jogforrás lehet a Kúrig. teljes .ülése, azonban, nem a Kúria elnöke, aki -téved is., amikor azt államija meg az évadnyitó beszédében, hogy a jogorvoslat szabályai tulaj do nkäppen sérelmeit nem szerivecluiek, mert cH van a perújrafelvétel, ami szintén rendkívüli jogorvoslat. En fenntartom azt az álláspontomat, amelyet interpellációmban kifejtettem és felhasználom mosít ISI költségvetési vitát arra, hogy megkérjem az igazságügyim ndszter urat, legyen szíves választ adni arra, vájjon az utóbbi időben hány esetben vette igénybe a királyi ügyészség* ezt a jogát! Azt méltóztatott ugyanis legutóbb mondani', hogy a rendelet mieg jelenése * napjától 1942 november 18-ig összesen nyolc ügyben vette igényibe a kir. ügyészség ezt a jogot Szeretném tudni, vájjon 1942 november 18-tól kezdve a mai napig hány ügyiben vette igénybe a királyig ügyészség éa ötsöstanácsot és arra akarom kérni az igazságügyminiszter urat, hogy ha. már interpellációmra adott válasza szerint, amelyet a Ház el is fogadott, nem vonná vissza ezt a. rendié letet, legalább hasson qda, hogy ez a rendelet alkalmazásra ne kerüljön (Nagy László: Vonja vissza! Törvénytelen!), esetleg űsak akkor, amikor 1 a honvédíélmi törvény rendelkezései szerint erre valóban szükség van. T. Ház! A rendeletekkel kapcsolatban még arra, kérem az igazságügyminiszter 1 urat, hasson oda,, mint az igazság legfőbb őre, hogy ilyen rendeletet •— nemcsak igazságügyi,. hanem egyélh rendeletekről is van szó — az 1931. s az 1939. évi törvények szellemének megfelelően valóban, csak a legszükségesebb esetekben bocsássanak ki és törvényhozás intézkedjék az igiazán nagy kérdésekben és a törvényhozás élé tartozó-kérdésiekben. T. Ház.! Ez után én nem is kívánok foglalkozni azlzal, amit >az ig-azságügymiulszttériurn költségvetése a törvényiek előkészítése és a jogszabályok előkészítése tekintetében tai*ti'.lmaz, hiszen a rendeleti jogalkotásra való áttérés folytául e<z természetesen meglehetősen sovány, ellenben foglalkozni kívánok az igazságszolgáltatás két nagy faktorának, a felraknak és az. ügyvédeknek a helyzetével. A bírák függetlenségét — mint a:zft, az egyiki igazságügyiiuiniszterünk mondotta — anyagi erejük és erkölcsi függetlenségük ; biztosítja. Én elsősorban a bírák anyagi erejével szeretnék foglalkozni. (Halljuk! Halljuk! a szélső bal oldalon.) . Teljesen felesleges, hogy most a .magyar bírói kar félé. elismerő szia va-
