Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-352
724 , Az országgyűlés képviselőházának 352. Itt ímeg keil állnom egy pillanatra, hogy a gabonakereskedelem mai helyzetet vázoljam. A gabonakereskedelem volt a legjobban elzsiïdlosodott kereskedelmi ág, ők tartották kézben a magyar élet! mindem mioizidulatát, a ma'gyár vagyont, mert hiszem a magyar arany a búza volt, és ha tudtunki fizetni, akkor ezzel fizettünk, más vagyonunk) nekünk nemigen volt. Most, bála Istennek, van petróleumiunk, van bauxitunk, ez azonban az utóbbi időnek az eredménye. A gabonakereskedelem ma két puffer között működik: az egyik a Futura, a másik a Gabonakereskedelmi Központ. A gabonakereskedő ma nem kereskedő, hanem egyszerű tisztviselő) akiinek annyi körlevelet aidnaik, hogy majd belebolondul és amikor kijönnek szakmagyairáziatot tartani, mint legutóbb is kijöttek a központi vezetők Győrbe, a szakmagyarázati abból állott, hogy elmondották, hogy ilyen kihágást, meg amolyan kihágást követ el, és ilyen büntetés, meg amolyan büntetés jár annak, aki egy ilyen és ilyen nyomtatványt nem állít ki, vagy rosszul tölt ki. Tehát a gabonakereskedelem ténykedése nyomtatványok kiállításán múlott. Most méltóztassék elképzelni, milyen lehetetlen helyzetbe kerül az a most induló kezdő gabonalkereskedelem. Mert azelőtt keresztény gabonakeireskfedelem nem volt. Amikor még nem voltak zsidótörvényeik, a Futura nagyon kis legény volt, netm tudta legyűrni^ a zsidó konkurrenciát Megjöttek! a, zsiidótörvényefk, és •a Futura ^egykezet csinált, azután melléje, adta a Hombárt, amelybe belezavartak minden kezdő kereskedőt és önállóságukat teljesen lehetetlenné tették. Akkor azután jöttek: egy doIdioniai megoldással és megalakították a Gabonaforgalmi Központot. Bementem, körülmentem és láttam ott régi Hombár-tisztviselőket, vezető pozíciókban pedig igazán szakembereket találtam ott: nyugdíjazott katonatiszteket. (Dertiütség.) Mélyen t. Ház! A Gabonaforgalmi Központ megalakítása, illetve az a rendelet, amely ezt elrendelte, körülbelül április-^májuts hónapban jelent meg, olyan későn, hogy a magyar gabonakereskedelem nem szervezkedhetett meg. A Futura készenállt az ő szervezetével, az ő Hombárjával, amelybe belepofozták — magyarul mondva —, mert másképpen nem voit szabad dolgoznia, a keresztény kereskedőket. Ott állt a magyar keresztény kereskedelem, hogy nem tudta elintézni a. szervezést, mert nyolcnapi határidőt adtak neki. Amit a Futura, mondhatni, húsz év alatt szervezett meg, azt a magyar kereskedőnek nyolc nap alatt kellett volna^ megszerveznie: az ő bevásárlási telepeit. Természetesen aki nem laikus, az tudja, hogy itt borzasztó nagy hitelkérdésiről van szó. Akinek én pénzt adok a # vidéken, annak a bonitásának meg kell lennie, vagyis a biztosítási eljárást meg kell csinálni, tehát betáblázás vagy bármilyen bankgarancia mellett lehet az illetővel szerződést kötnöm. Ezt lehetetlenné tették. A gabonakereskedők tehát itt álltak a nagy világűrben» és csak nézték, ki hogyan ugrál és szaladgál, hogy találjon magának egy bevásárlót minden; fedezet, minden garancia nélkül. A raktárakat már előzőleg mind • a Futurának adták át, a tárházakat is átvették, mert nagyon jól tudták, hogy ez egy betáblázási üzlet és ez a betáblázási üzlet minden rizikótól mentes, mert ott van az árugarancia és a kereskedők által elért hasznot majd Ők bezsebelik, mert hiszen a tárolási díjat a kereskedőnek kell fizetnie. ülése 1943 december 9-én, csütörtökön. Most megtörtént a Gabonaforgalmi Központ létesítése. A vidéki kereskedők nyakára zúdítottak körülbelül 30 országos kereskedőt és 36 nagymalmot.. Egy példát fogok említeni arra, hogy történetesein Győr-Moson-Pozsony egyesített vármegyében mi a mai helyzet. Ott megvan a Futura és megvan a. Hangya teljes szervezetével. Ott van a Futura az ő Nostraraktáraival és takarékpénztári bizományosaival, akik szintén tőkeerősek és fogják a videókat hitelnyújtásaik révén. Ott találunk .106 bizományost, mert az országosi kereskedő az ország minden részében kinevezhet annyi bizományost, ameinyit akar. Ott van a hét körzeti kereskedő, aki szintén annyi bizományost nevezhet ki, amennyit akar és ott van három hatalmasi nagymalom olyan, kontingensekkel, hogy a három nagymalom egymagában felveszi az összes terményeket. Olyan lehetetlen elgondolások vannak ott, hogy például egy uradalmi nagymalom szintén kapott körzeti megbízatást, egy olyan nagymalom, amelynek vámőrlése van. A nagymalom háta mögött áll egy uradalom, amelynek egymagának 200 vagonos termése volt. Amit eddig a kereskedő vett át, most a malom veszi meg mint kereskedő, mert a malom korpa juttatások és egyéb szolgáltatások révén leköti a kisgazdákat. Ott van a. másik malom, a szórádi malom, amely 400 vagonos kontingenist kapott és ott van ai győri hengermalom 1500 vagonos kontingenssel. Ha azt nézzük^ hogy Győrnek és Győr— Mosón—Pozsony egyesített vármegyének r a Jufosek-pontok alapján mennyit kell beszolgáltatnia, akkor azt látjuk, hogy 1,706.000 pontot. Ha ezt 10 kilóval megszorozzuk, akkor ez 1706 vagon búzának felel meg. Az 1706 vagon búzához van három malom, amelyeknek egyike 1500. a másik 400. a harmadik 270 vagonos kontingenssel rendelkezik. Ezek tehát már megették a kontingenst, és szeretném! látni, hogy annak a. kezdő keresztény magyar kereskedőnek, akinek kalkulálnia kell a vasúthoz való kifuvarozás költségét, amelyet a. malom nem kalkulál, mert ő malomban veszi át a búzát és ott őrli meg, tehát óriási előnnyel indul, jm\ iut és mit tud forgalmazni? Ez a keresztény kereskedő adót fog fizetni, lótni-futni. szaladni fog, de keresni nem fog, hanem; még. ráf izet. Ebből elképzelhetjük, hogyan állhat a magyar kereskedelem általában véve, ha azt látjuk|, hogy 10 ilyen áruforgalmi központi létesült: a gabonatforgalmi központ, a hüvelyesforgalmi központ, a vetőniagforgalmi központ, az olajoismagviak központja, a rostnövényközpont, a szálas takarmányközpont,, ai tej és tejtermékek központja, az állatforgalmii központ, a baromfi- és tojásközpontf és a burgonyaközpont. Látjuk, hogy •« sok köapon* ^öz+ e/V^z a gyerek, elvész az ára. (Kát- Kalma "•: Sőt még lakásközpont is van!) Akármelyik központot megpiszkálom, ki fog sülni, hogy nem tudott hivatásának, magaslatára emelkedni, mert nem tudott árut keílöképpen előteremteni. Mi történt itt? A gazdát; nem világosították fel, hogy az áruforgalmi központnak nemcsak a Jureseki-féle pontok szerint kell az árut leaidniiai, hanemi let ike T 'l adnia mindent. (Börcs János: Azt is, ami. nincs!) Azt isi. Osak na^ gyQn kirivó eseteket akarok felemlíteni. A hüvelyesközpontnál kérem mutassanak nekem egy embert, aki tudott egy kis babhoz, leneséhez, imáikhoz jutni. H a , hozzájutott, akkor feketekézen át jutott! hozzá. (Bodor Márton: Tíz pengő kilója!) Mutassanak nekem valakit,
