Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-352

704 Az országgyűlés képviselőházának 352. és vissza kell kapcsolnunk aiz erdélyi kérdést ' az évezredes, magyar történelem folyamába. Azt erdélyi magyarságnak szerintem meg kell 'barátkoznia azizial a , gondolattal, hogy egész Erdélyt csak egy messzemenő erdélyi önkor­mányzat formái között, ott is a régi bárom nemzet uniójának történelmi közjoga szellemé­ben lebet újból visszailleszteni hiánytalanul & Szent Korona együttesébe. (Rátz Kálmán: 1940-bem visszakaphattuk volna egész Erdélyt!) Erdély jelentőségét a magyar nemzet és a. magyar állam jövője szempontjából minden tisztességes magyar ember tudatában és ide­geiben hordozza. Higyjék el nekem erdélyi t. képviselőtársaimi, hogy magam és pártom haza­fiúi gondjai között a legnagyobb és legszen­tebb Erdély sorsa. (Ügy van! Ügy van! bal­felol.) De azzal is tisztában vagyunk, hogy Erdély európai és világpolitikai jelentőségére mindjobban rá kell ébredjen jaz emberiség lelkiismerete is. És itt nem kisebb emberre hivatkozhatom, mint Churchill! Winston brit miniszterelnökre. (Zaj és felkiál ások a szélső­baloldalon: Málr megint! Mindig!) Broad Lewis »Churchill Winston« című könyvében (Moz­gás.) olvasható róla (olvassa): »Az. 1932. évben, mielőtt a, nemzeti szocialisták a hatalmat ma­gukhoz: ragadták' volna, tartotta azt a beszé­dét, amelyet jó szakértők egyik legnagyobb beszédének tartanak; ebben' Európa problé­máinak megoldására eszközül aa előző háború Jegyőzöttjei panaszainak elintézését javasolja, mivel ez a feltétele a győzők leszerelésének«. (Mozgás a széVs&baloldalon. — Pintér Béla: Feloszlattak bennünket!) »Megvalósítani vala­miféle egyenlőségét a felfegyverzettségnek, — mondotta Churchill — az egy új európai há­ború napját idézné fel'. Sokkal biztonságosabb volna a vitát újból megnyitni olyan kérdések­ről, aminő Danzig, a lengyel korridor és Erdély, ezek minden, kényes vonatkozása'fvial és nehéz­ségeivel, izgalom nélkül és nyugodt atmoszfé­rában, addig, amíg a győző hatalmak még erős fölénnyel rendelkeznelk.« (Állandó zaj és moz­gás a szélsőbaloldalon.) Churchill brit miniszterelnök ,1932-e» megnyilatkozásaival egyetérve elmondhatjuk, hogy parva sapieutia regitur mundusi, vagy a XII. századból való Halotti Beszéd magyar szavával: »Isa por és hamu vágyniuk.« Lehet, hogy a lengyel tesitvérniemzet ügye­ben nem volt egészen, igaza Nagybritannia mai miniszterelnökének, de egészem bizonyos, hogy lEinrnál inkább igazai volt Erdély kérdésé­ben, és éni nem hiszem, hogy ma másképpen gondolkoznék. (Zaj a szélső ml Maion. — Abonyi Ferenc: 1918-ban ott feküdtünk előtte és mégsem segített!) Elnök: Csendet kérek! Bajcsy-Zsilinszky Endre: Az erdélyi ügyet ennek a történelmi országgyűlésnek is nagy európai kérdésként kell felfpgnia. Megoldását a magyar politikiai ész" minden találékonysá­gának. rugalmasságának, finomságának, a magyar szellem és gondolkodás ősi és mély emberségének teljes latbavetésével előké­szítenie. Ami pedig Szlovákiát illeti, adva; van — éspedig úgy érzem, váltó zhata ti anul•—- a nagy­politikai alap: a lengyel-magyar testvériség és együttműködés Magyarország és Lengyel­ország között. Magyarország és Lemgyelor­gziág között a legtermészetesebb összekötő kapocs lehetne a szabad, önálló, szuverén ülése 1943 deùêfnbèt &-ên, csütörtökön. Szlovákiai ( Zaj és mozgás jobbfeiől.) Ési ebbeli a helyzetben felmerül a kérdés: nem kellene-e a magyar nemzetnek — Deáknak a horvátok felé tett gesztusa szellemében — felhér lapot átnyújtania a szlovák nemzet számára: írja feiL rá, milyen, feltételek mellett tudná es akarná megújítani és folytatni az évezredes együttműködést a magyar nejnzettel a< teljes palritás (Szellemében és> intézményes formái között. Ál andó mozgás. — Rátz Kálmán: Csak így!) T. Ház! Miközben ekként pártom felfo­gását felvázolom a nemzetiségi kérdésnek nemcsak egyéni, hanem kollektív szellemű megoldása tekintetében, szeretnék rövidem rá­mutatni pártunk felfogására a magyar de­mokrácia és jogegyenlőség egyéb kérdésében is a jövőt illietőleg. Beszédem elején felvázoltam történél műnk mélyrehait ojtó belegyökerezettségét a jogegyenlőség gondolatába. (Mozgás « szélső­baloldalon.) A XIII. század elején^ s attól fogva évszázadokon át a magyar nemzet nem volt hajlandó nyugati/ példák nyománi enged­ményeket tenini a hűbéri elv, konkrétebben az oligarchia eszmevilágának ép hatalmi előre­törésének és a magyar Corpus lurisiban a, rendi világ jogrendjének keretei között véges­végig töretlenül maradt meg az ősi elv: minden szabad emberi egyenlőjogúsága.. Tör­tenelmüniki isimerétébea^ ési nemzetünk szel­lemének szolgálatában csak azt mondhatjuk, hogy ez az ösi, nemesi jogegyenlőség modern politikai és jogászi nyelvre lefordítva egyedül azt jelentheti: minden) állampolgár kivétel nélkül egyenlő jogokkal rendelkezik. {Zaj és mozgás.) Fájdalom, ez az elv — ne kutas­suk e pillanatban minő nyomás és> minő va­lóságos vagy képzelt kényszer hatása alatt — [Zaj és eifanmondáisok a sz&^őbaloldalom) Elnök; Csendet kérek, képviselő urak! Bajcsy-Zsilinszky Endre: ... megtört leg­újabb törvényeink egyikében-másikában, el­sősorban az első és második zsidótörvényben, valamint az új honvédelmi törvény szakaszai­ban. (Zaj és 'ellentmondásaid a szélsőbalolda­lon.) ' T. Ház! A magyar alkotmány történelmi és nem papirosalfcotmány. Nekünk nincsenek az úgynevezett charta-alkotmányok szerint való alaptörvényeinké forma szerint. De igenis vannak alkotmányunknak olyan alapelvei, amelyekiet alaptörvényszerüen kell felfognunk ési amelyekkel szemben nem érvényesülhet semmiféle ellentétes elvű törvényalkotás. (ÁL andó zaj a szélsőba'oidaltín.) Szeretném meg­győzni t képviselőtársaimat arról, hogy alkot­mányunk jogegyenlőségi alapélve szempont­jából enyhén, szólva korrekcióra szorulnak zsidótörvényeink és az új honvédelmi törvény, valamint, az úgynevezett fajvédő törvény. (Zaj és ellenmondásoh a szélsőbalo y d f a$on. — Ráta Kálmán: Ügy va ni! Azonnal revízió alá!) Ezt a korrekciót ennek az országgyűlésnek kell megvalósítania. (Rátz Kálmán: Mindkét törvényt el kell törölni! — Rassay Károly: El kell törölni!) Nem azért, mmtha idegien be­avatkozás eö\ menekülnénk, hanem egysze rűen azért, mert ezt követeli meg & r magyar történelmi alkotmány egész szelleme és felépí­tése, államunk hagyományai és nemizetünk jogalkotó szelleme (Egy hamg a szélsőbalold ­ön: És Churchillé!), de a magyar nép tiszta és magasrendű embersége is. A magyiar nép

Next

/
Oldalképek
Tartalom